A szülési szabadságról szóló irányelv maradéktalan átültetésére szólította fel a héten az Európai Bizottság Budapestet. A testület szerint Magyarországon úgy vették át az irányelvet, hogy az a megengedettnél nagyobb teret nyit például a várandós nők hátrányára a nemek alapján történő eltérő bánásmód előtt.
A várandós anyuka november 1-jén fog szülni, már öt hete betegállományban van. Betegállományát megszakítaná, és kivenné még a 2016. évről bent maradt szabadságát, valamint a 2017-re járó szabadságát. A szabadság ideje alatt vagy egyéni vállalkozást indítana, vagy katás egyéni vállalkozóként dolgozna, vagy másodállásban bejelentik munkaviszonyba. Ezen jogviszonyoknál a vállalkozói kivét, befizetett kata, illetve munkabér alapja lesz-e a csednek, illetve a gyednek. Érdemes-e szülési idő előtt magasabb béren bejelenteni a kismamát, vagy nagyobb összegű vállalkozói kivétet kiírni, hogy a csed, illetve a gyed összege magasabb legyen? Ha igen, mennyi idővel kellene szülés előtt, és mennyi időtartamra szóljon a magasabb járulékfizetés, és maximum milyen összeg legyen havonta?
Tisztelt Szakértő! Egyik partnercégünket eladják. A cégben lévő alkalmazottakat egy másik cég átveszi. Az egyik dolgozó viszont állapotos kismama, aki szeptemberre várja a babáját, jelenleg veszélyeztetett terhes. Kérdésem az lenne, hogy mi történik a csed és gyed jogosultságával, ha most átjelentik a kismamát az új cégbe? A két éven belüli 365 nap folyamatos munkaviszonya meglenne, de az utolsó munkahelyen már valószínűleg táppénzes állományba kerülne. Várom mielőbbi válaszát.
A várandós nő veszélyeztetett terhes. Második hónapban már táppénzen van. Mennyi táppénzt kap, mi az alapja, és melyik időszaki bér? Valamint a csed és gyed alapja a szülést megelőző időszak alatt kapott táppénz, vagy a táppénzt megelőző időszak alatt folyósított bére? És ez hány százalék? Jelenleg 170 ezer forint a bruttó keresete.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves segítségüket. Próbaidő alatt a munkavállaló kismama lett. Megszüntethető valamilyen formában a munkaviszonya, ha a közös megegyezéssel való megszüntetést nem hajlandó aláírni? Válaszát előre is köszönöm.
A múlt héten több médiumban is megjelent a hír, mely szerint a sziámi ikrek édesanyja ugyan próbálkozott, hogy terhessége alatt orvosi ellátást kapjon, de arra tekintettel, hogy nem volt társadalombiztosítása, megtagadták az ellátását. Az eset kapcsán kérdésként merült fel, hogy jogos volt-e az ellátás, illetve jelen esetben a terhesgondozás megtagadása.
A munkavállaló megtudta, hogy várandós. Megbeszélést kezdeményezett a cég ügyvezetőjével, aki nem egyedül várta őt a megbeszélt időpontban.
A munka törvénykönyve kivételes esetben előírja a munkáltató számára, hogy a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben más munkakört ajánljon fel a munkavállalónak. Ennek kereteivel, illetve a benne rejlő veszélyekkel foglalkozik az alábbi elemzésünk.
Munkavállalónk bejelentette, hogy várandós. Munkakörének egy része januártól megszűnik, ezért szeretnénk részmunkaidőben foglalkoztatni. Megteheti-e a munkáltató, hogy a várandós kismamát teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőssé szervezi át? Amennyiben a kismama munkaköre/beosztása megszűnik a társaságnál, abban az esetben van-e lehetőség arra, hogy a munkáltató felmondjon neki?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi helyzettel kapcsolatban kérem véleményét. A munkavállaló egyik nap bejelenti, hogy aznap derült ki, hogy terhes, és a doktor ajánlása szerint nem javasolt számára a munkavégzés, ezzel szemben egy közösségi oldalon már több mint egy hete ultrahangfelvételeket tesz közzé. A munkavállaló a próbaidejét tölti, állapotának bejelentése napján körülbelül másfél hónapja volt próbaidőn. Az általa betöltött pozíció azonban megszűnik január elsejével (ami viszont a munkáltatónak is most jutott a tudomására). Milyen retorziókra számíthat a munkáltató, ha a terhes munkavállaló sérelmezi a próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetést? Továbbá, ha próbaidő és táppénz alatt mond fel a munkáltató, és a munkavállaló a táppénz után (szülés) rögtön gyedre jogosult, akkor csak a gyedes időszak lejárta után szüntethető meg a munkaviszonya? Válaszukat előre is köszönöm!
A munkavállalónak akkor sem egyszerű a helyzete, amikor várandós, ha pedig a gyermek megszületését követően újra munkába kíván állni, szintén akadályokba ütközhet. Próbaidő alatt nincs védelem, ilyenkor nehéz titkolni a terhességet, azonban a legnehezebb babavárás idején munkát találni. Az Mt. védelmi szabályai megfelelőek, jóhiszemű és tisztességes munkáltatók mellett tökéletesen betöltenék rendeltetésüket.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk felmondott, a kilépő papírokat részére átadtuk. Ekkor jutott tudomására, hogy kismama. Kérvényezte, hogy ismét munkaviszonyt létesíthessen cégünkkel más munkakörben és más bérrel. Öt nap telne el a kilépés és a belépés között. Kérdésem az lenne, ha elmegy a kismama táppénzre, csedre, gyedre, akkor az alap az új munkaviszonyban elért jövedelme, illetve, ha nincs meg a 30 nap munkabérrel ellátott idő, akkor a szerződés szerinti bére lesz az alap?
Mire kell ügyelni a határozott idejű munkaviszony esetén? Várandós munkavállaló munkaviszonya is megszűnik a határozott idő lejártával? Jogszerű lehet, ha egy munkavállaló munkaviszonyát sorozatosan meghosszabbítják? Átalakulhat a határozott időtartamú munkaviszony határozatlanná? Ismertetjük a szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Egy várandós hölgy főállásban dolgozik egy kft.-nél, másodállásban egyéni vállalkozó. Szeretne elmenni csedre, a főállásban rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. Az egyéni vállalkozásban egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez, jutalékos rendszerben történik a jövedelmezés. A kérdésem, hogy elmehet-e csedre, ha az egyéni vállalkozásban nem köt új szerződést, tevékenységet nem végez, viszont a korábbi szerződések után kapja a bónuszt, jutalékot? Esetleg célszerű lenne szüneteltetnie az egyéni vállalkozást a csed alatt? Sajnos szüneteltetés esetén viszont elveszítené a korábbi szerződések után kapott jutalékokat. Várom válaszát! Köszönettel Nagyné Betti
Vissza lehet vonni a felmondást, ha az olyan körülmény miatt vált jogellenessé – például várandósság –, amelyről nem volt tudomása a munkaadónak, s bizonyos körben az apákra is kiterjed a felmondási védelem a munka törvénykönyve idén június közepén hatályba lépett módosításai révén. A Kúria további törvényváltozásokat sürget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték