Október 12-éig ismét adóelőleget kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak. Cikkünkben részletezzük a vállalkozói jövedelem, az átalányban megállapított jövedelem esetén alkalmazandó, valamint a vállalkozói kivét utáni adóelőleg-szabályokat, a fiatal gazdák támogatására vonatkozó tudnivalókat, illetve a 2019. évi változásokat.
Tisztelt Szakértő! 1./ Y Kft. tagjai 36 órát meghaladó munkaviszonyban is dolgoznak. A társasági szerződésben az egyik tag az ügyvezető. Kötelesek-e a tagok az Y Kft.-ből vállalkozói kivétet kivenni? 2./ Egyszemélyes kft.-ben nyugdíjas tag dolgozik. Kell-e vállalkozói kivétet kivenni?
Az alábbi kérdésben kérném segítségüket. Főállású egyéni vállalkozó az év során az elvárt minimumnál nagyobb összegben vallotta be az 58-as nyomtatványon a járulékokat és a szociális hozzájárulást. A vállalkozói kivétet azonban csak december hónapban – egy összegben – könyveltük le, természetesen olyan összegben, ami belefért a a 12 hónapban bevallott összegbe. Helyes ez az eljárás? Köszönettel: Zalka Ferenc
Ilyentájt célszerű átgondolnia a jövedelmét vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint megállapító egyéni vállalkozónak, hogy az egyes kedvezmények és az adó feletti rendelkezési jog megtételéhez van-e elegendő összevonandó jövedelme vagy e jövedelem utáni adója.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi mentes) 2017. 08.01-től kata adózást választott, előtte tételesen számolta el a költségeit. Az 58-as bevallásokat januártól július hónapig a szakképzett minimálbérnek megfelelő összegekben töltötte ki és küldte be a NAV-hoz. A bankszámlák felülvizsgálata során kiderült, hogy a vállalkozói bankszámláról személyes használatra a vállalkozói kivéten felüli költekezések is történtek, mely kiadások nem köthetők 100 százalékban a vállalkozásban felmerült kiadásokhoz. Ezért úgy gondolom, a járulékbevallást önellenőrizni szükséges, meg kell növelni a kivét összegét a személyes célra felhasznált kiadások összegével. Miután a vállalkozó már katás adóalany, 2017. augusztus 1. napjától a felmerült járulékköltségek – melyek októberben jelentkeznek –, a pénzforgalmi könyvvitel szerint időben nem számolhatók el a katás időszak előtti bevétellel szemben. Kérném szíves tájékoztatását, hogy a fenti gondolatmenet helyes-e? Illetve van-e más módszer a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás elszámolásának?
Tisztelt Szakértő ! Köszönöm kimerítő válaszát! Azért kénytelen vállalkozását megszüntetni, mert a rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának napján nem állhat munkaviszonyban, illetve nem lehet működő egyéni vállalkozó. A kereseti korláttal kapcsolatban nem világos, hogy egyéni vállalkozónál mit kell számításba venni. A vállalkozói kivétet, vállalkozói adóalapot vagy a kettő együttes összegét? Tisztelettel CsCs
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy egyéni vállalkozónak van-e lehetősége önellenőrízni az éves vállalkozói kivétjét visszamenőleg, elévülési időn belül? A NAV szerint ilyen nem lehetséges, mivel a vállalkozói kivét a vállalkozó üzleti évre szóló döntése, ezt utólag semmilyen módon nem változtathatja meg. Azonban mivel bizonyos okok miatt ezeket az éveket újra kellett könyvelni, így az új könyvelés is azt támasztja alá, hogy a vállalkozói kivét összegét módosítani szükséges, például elmaradt családi kedvezmény igénybevétele miatt. Ennek megfelelően a havi járulékbevallásai is önellenőrzésre kell, hogy kerüljenek, tehát összességében az új könyvelésnek megfelelően teljesen átalakul a vállalkozó eredménye. Amennyiben a vállalkozói kivétre vonatkozóan van önellenőrzési tiltás, jogszabályhely hivatkozást is szeretnék kérni. Köszönöm!
Heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó munkaviszonya 2017.03.29-ével megszűnik. 2017.03.30-án főállású egyéni vállalkozónak minősül. A fennmaradó két napra (03.30., 03.31.) vállalkozói kivétet nem vesz fel. Szja-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Tb-fizetési kötelezettsége hogyan alakul? Legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum után, vagy annak 30-ad része * 2 nap után kell a tb-járulékokat megfizetnie? Válaszukat előre is megköszönve: Timi
2017-től módosult az egyéni vállalkozók adókulcsa, számos változás volt a különböző kedvezmények elszámolásában. Így értelemszerűen új szabályokra is kell figyelni az április 12-én esedékes adóelőleg megállapításánál. Ismertetjük az igénybe vehető kedvezményeket is.
2002-ben regisztrálták azt a családi gazdaságot, melynek egyik tagja egyéni vállalkozó, a másik tagja pedig akkor kiskorú személy volt. Nagykorúvá lett, és őstermelői igazolványt váltott ki, a másik tag pedig egyéni vállalkozó maradt. Kizárólag mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származott a bevétele. Járulékbevallást az egyéni vállalkozó havonta nyújtott be, s mivel elegendő a családi gazdaság bevétele és jövedelme, a garantált szakmai minimum bér feletti összeget alapul véve készült a járulékbevallás, és ezt mindig meg is fizette. A másik tagnál negyedévente, a minimálbér után fizettek járulékot. Olvastam, hogy ilyenkor az egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét nem értelmezhető. Kérdés:a családi gazda egyéni vállalkozás tagja fizethet-e, bevallhat-e a garantált bérminimumnál magasabb járulékot? Szja-bevallásában helyes-e, ha az úgynevezett 12-es táblát tölti csak ki, és nem tüntet fel vállalkozói kivétet? Köszönettel: Magyar Jánosné
Egy családi gazdaság vezetője egyéni vállalkozóként lett regisztrálva a gazdaság vezetőjeként. A járulékokat egyéni vállalkozóként fizeti, s vállalkozói kivét elszámolásra került minden hónapban (mivel így kedvezőbb a járulékfizetése – 3 gyereke van). A családi gazdaság bevallását most készítjük. A vállalkozói kivét összegét megoszthatjuk a családtagok között mint költséget vagy azt csak az egyéni vállakozó rakhatja be költségnek? A szociális hozzájárulást csak az egyéni vállakozó veszi figyelembe költségként (az szja kitöltési útmutatója szerint).
Tisztelt Tanácsadó! 2015 decemberében kapta meg a támogatást a fiatal gazda. A 2016.01.01-től indított a vállalkozást, sajnos az árbevétel nem úgy alakult, ahogy tervezte. Most az éves elszámolás összeállításakor az éves eredmény veszteséges lett. A megfizetett járulékok alapján minden hónapban elszámol vállakozói kivétet. A támogatásból elszámolni csak azokat a költségeket lehet, amelyeket a pályázatban megjelöltek. A költségek fedezetére felhasználható a támogatás, a vállalkozó szochóját nevesíti, a kivétet nem. A kivét összege miatt lett az első év eredménye veszteséges. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e veszteséges a kivét miatt? Elöre is köszönöm. Üdvözlettel: Kutasi Gabriella
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak és az átalányadózást választóknak is 2017. január 12-éig kell megfizetniük a 2016. évi negyedik negyedévi adóelőleget. Cikkünkben összefoglaljuk az előlegszámításra vonatkozó szabályokat.
Célszerű átgondolniuk az egyéni vállalkozóknak az adóév lezárása előtt, hogy az egyes kedvezmények és az adó feletti rendelkezési jog megtételéhez van-e elegendő összevonandó jövedelmük, vagy a jövedelem utáni adójuk.
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ havi 25 000 ft-ot kell fizetnie?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték