Tisztelt Szakértő! Mellékállású egyéni vállalkozó az előző évek adóbevallásaiban tévesen a vállalkozói kivét sorában szerepeltette a nyereség összegét. Önellenőrzéssel ezt módosíthatja? A vállalkozói kivét nulla forint lenne, s a jövedelem után megállapítaná a vállalkozói szja-t és az osztalékadót.
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó megrendelés hiányában csak járulékot fizet maga után, vállalkozói kivétet nem realizál. Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben csak a minimálbér utáni kötelező járulékokat kell fizetni, és szja-t nem? Ha néhány hónap múlva lesz megrendelése legalább a minimálbért ki is venné, mint jövedelmet, és ebben az esetben már fizetne szja-t is. Van arra mód, hogy egyik hónapban csak járulékot fizet, és nem vesz fel jövedelmet, a másik hónapban pedig jövedelmet is vesz fel, és ezzel együtt a járulékok mellett szja-t is fizet? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
2015. évben elnyert fiatal gazda támogatás elszámolása, ha jól gondolom, az szja-bevallásban az egyéni vállalkozó 13-as lapon történik, elszámolható a vállalkozói kivét a kapott támogatással szemben?
Tisztel Szakértő! Egyéni vállalkozónál vállalkozói kivét számfejtésével kapcsolatban várom segítő válaszát: 1.) Ugyanúgy kezelem a vállalkozói kivétet számfejtésnél, mint a munkabért? Hó közben nettó módon történik a kivét, például 100 000 forint. A bruttó összeget az alábbiak szerint kapom meg: 16 % szja + 8,5 % eüb.+10 % tbj = 34,5 % 100%-34,5%= 65,5% 100000:0,655 = 152 671 forint a bruttó összeg. Szja: 152 671 x 0,16 = 24 427 forint Eü. bizt és m.erőp. járulék: 152 671 x 0,085= 12 977 forint Nyugdíjjárulék: 152 671 x 0,10= 15 267 forint Levonás és fizetendő összesen: 52 671 forint A 08-as bevallásban a szocho, az eü.bizt. és m.erőp. járulék, a tb-járulék alapja a 152 671 forint. 2.) Vagy elegendő a nettó 100 000 forint után megfizetni az adókat és járulékokat? Szja: 100 000 x 0,16 = 16 000 forint Eü. bizt. és m.erőp. járulék: 100 000 x 0,085= 8 500 forint Nuydíjjárulék: 100 000 x 0,10 = 10 000 forint Adók és járulékok összesen: 34 500 forint. A 08-as bevallásban a szocho, az eü. bizt. és m.erőp. járulék, a tb-járulék alapja a 100 000 forint. 3.) Mivel egyéni vállalkozónak negyedévente kell adóelőleget fizetnie, elég a bruttósítás során csak a 8,5 % eü-járulék és 10 % tb-járulékkal számolni, és az így bruttósított összeg lesz a 08-as bevallásban a szocho, az eü.bizt. és m.erőp. járulék, a tb-járulék alapja?
Nyugdíjas egyéni vállalkozó 2015. 10. 01-jétől szünetelteti vállalkozói tevékenységét. Eddig az időpontig vállalkozói kivétet nem számolt el, de a szünetelés első hónapjában vevő kintlévőségét megkapja, bevételt szerez. Adózásilag a legkedvezőbb az lenne, ha vállalkozói kivét formájában adózná le a jövedelmet, de felmerül a kérdés, hogy vállalkozói kivétet elszámolhat-e, ha szünetelés alatt van a vállalkozása? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelésben naplófőkönyvben hogyan könyvelem a vállalkozói kivétet és annak járulékait (nyugdíj-, egészségbiztosítási), a szochót és az szja-t, majd azok elutalását? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkenti adóalap-kedvezményekkel, az így megkapott osztalékalap után fizeti az osztalékadót és az ehót. Kérdésem, hogy az adók megfizetése után a vállalkozó kiveheti-e, felhasználhatja-e magáncélra az adózás utáni jövedelmét, vagy csak az osztalékalapot? Azért merült fel bennem a kérdés, mert nemrég jövedelemigazolást kértem ki egyéni vállalkozóra az adóhivataltól, és az adott évi jövedelemként a vállalkozói kivéten túl az osztalékalap szerepelt csak... Előre is köszönöm. Ü. Horváth Veronika
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyéni és társas vállalkozó fizethet-e magasabb összeg után (mint a minimálbér) járulékot, ha nem vesz ki kivétet?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas egyéni vállalkozó után havi járulékbevallást nem kell küldeni, viszont az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is meg kell fizetni, ha nincs kivétje? Egész évben bevétele sem volt. Köszönöm!
Kedves Szakértő! Katás egyéni vállalkozó pályázatot nyújtott be eszközbeszerzésre. A pályázat keretében pénzügyi tervet kell készítenünk. A 200 000 forint összegű vállalkozói kivét összegét számviteli szempontból milyen költségek között lehet elszámolni, milyen sorban lehet szerepeltetni? (Mivel itt csak bevételi nyilvántartás van.) Köszönettel várjuk mielőbbi válaszukat.
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm szépen a korábban e témában feltett kérdésre adott válaszát! Ehhez kapcsolódva kérném a következőkben szakértő válaszát. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett egyéni vállalkozó, aki negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségeinek eleget tesz év közben, utalhat-e a magánszámlájára az addig felhalmozott eredménye alapján vállalkozói jövedelmet (a vállalkozói kivéten felül), hasonlóan a társas vállalkozásnál kifejezetten megengedett osztalékelőleghez, hiszen ezt bár kifejezetten meg nem engedi, de nem is tiltja jogszabály? Mi lenne ezen utalás jogcíme? Az ilyen utalást nem minősítheti-e a NAV – megfelelő jogcím hiányában – az eredetileg megállapítottnál magasabb vállalkozói kivétnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném válaszát: egyéni vállalkozó havi vállalkozói kivétje bruttó 120 ezer forint, mely után a járulékokat és az adóelőleget megfizeti havonta. Július hónapban szeretne vállalkozói osztalékelőleget felvenni, melyet magánszámlájára utalna, az utaláskor ezt a közlemény rovatban megjelölve. Értelmezésem szerint az egyéni vállalkozó, vállalkozói osztalékalap után csak tárgyévet követő év február 25-én (vagy a bevallás benyújtásakor) válik osztalékadó (16 %) és eho (14 %) fizetésére kötelezetté. Helyesen járunk-e el, ha a hónapban elutalt osztalékelőleg után nem állapítunk meg előlegfizetési kötelezettséget? Fizethet-e az egyéni vállalkozó osztalékelőleget? A magánszámlára utalást nem minősítheti-e a NAV vállalkozói jövedelemmé és adóztathatja meg utólagosan? Válaszát előre is köszönöm!
A január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény az egyéni vállalkozókat is megilleti. Ahhoz azonban, hogy ezt ténylegesen igénybe tudják venni, több feltételnek is teljesülnie kell. Ezek közül a legfontosabb, hogy a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető.
2011-ben rokkant nyugdíjas, 2012-től rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kereseti korlátjával kapcsolatosan kérdezném. Az egyablakos rendszer keretében figyeli-e a hatóság a bevallások megküldésével a kereseti korlát átlépését? Ha átléptük, akkor mennyi időre visszamenőlegesen követelheti vissza az ellátást? Sajnos mi nem jelentettünk semmit, bízva az egyablakos rendszerben. A hatóságoknak itt van-e felelőssége?
Tisztelt Szakértő!Heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszony melletti egyéni vállalkozó vagyok. A befolyt bevételből nincs vállalkozói kivétem. Milyen adófizetési kötelezettségem van?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték