Kollektív keresetet indítottak hat európai ország Uber-sofőrjei az amerikai fuvarmegosztó platform ellen csütörtökön, mivel úgy vélik, hogy a vállalat megsértette az európai adatvédelmi jogszabályokat, és az új dinamikus fizetési rendszer hátrányosan érintette a őket – közölte az MTI.
A ma zárult kétnapos kormányülésen olyan döntést hoztak, ami zöld utat ad a hazai villamosenergia-hálózat uniós forrásból történő fejlesztésének és lehetővé teszi új szélerőműparkok létesítését – jelentette be csütörtökön Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
A külföldi kiküldetés lojálisabbá teszi a munkavállalókat, miközben az üzleti működés szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy a cégek gyorsan tudják mozgatni szakembereiket az egyes országok között. A vállalatok azonban sok esetben nehezen tartanak lépést a nemzetközi munkavállalás egyre összetettebb szabályaival – derül ki az EY világszerte több mint 1000 HR-szakértő és nemzetközi munkatapasztalatot szerzett munkavállaló bevonásával készült felméréséből. Az egyre komplexebb feladatok megoldását a cégek a mesterséges intelligenciától várják – olvasható az EY sajtóközleményében.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján, közölte az MTI.
Az Európai Bizottság kizárja a kínai vállalatokat az uniós kormányok által vásárolt, ötmillió eurót meghaladó orvostechnikai eszközök beszerzéséből – tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület pénteken, közölte az MTI.
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, ugyanakkor az elmúlt időszak visszaesése után az index visszakorrigált – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
Európa élvonalába, a második-negyedik helyre, ugrottak a nem-lakossági áramárak Magyarországon a tavalyi második félévben a különböző fogyasztási sávokban, így versenyképességi szempontból tovább romlott a magyar cégek helyzete – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Az Eurostat friss adatai alapján az is látszik, hogy a nem-lakossági gázárak közül az egyik nagy fogyasztási sávban messze a legmagasabb a magyar ár, de közben jó hír, hogy a kisebb céges fogyasztók gázára Európa középmezőnyébe csúszott vissza – írja a portfolio.hu.
Sokat hallunk a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségekről és különböző, az ESG-hez kapcsolódó feladatokról. Vajon ez csak egy szükséges rossz a vállalatoknak? Egy kényszerű kötelezettség, ami csak a pénzt viszi, de hasznot nem hoz?
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
Tizenhárom rendelet – közöttük az ESG beszámolók nyilvántartását, minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit, közzétételének szabályait tartalmazó rendelet –, továbbá három határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában.
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték