Az agrárkamara elnöke cáfolja, hogy "hatósági árat" vezetnének be a termőföldre, és azt is, hogy a parlament előtt lévő törvénymódosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. Bírósághoz is lehet fordulni, noha a bíróság nem változtathatja meg a döntést, csak új eljárásra kötelezheti a résztvevőket.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemély, aki haszonbérleti szerződést kötött 2018-ban, idén elhunyt. Az örökösök kapják meg az idei haszonbérleti díjat, és folytatják tovább a bérbeadást. Az szja-törvény szerinti adómentességi feltételek az örökhagyó szerződésében fennálltak. Kérdés, hogy az örökösök "érvényesíthetik"-e az adómentességet? Vagy az örökhagyó halálával megszűnik 5 éven belül a szerződés, és így adókötelessé válik az örökösök haszonbérbe adásból származó jövedelme? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv.: Kiss András
Tisztelt Szakértő! A magánszemély tulajdonában van 1994 óta termőföld, melyet most szeretne kivonatni a művelésből, majd értékesíteni. Kérdésem: milyen adófizetési kötelezettség vonzata van?
A termőföldeladásból származó jövedelemhez kapcsolódóan, ha jól értem a választ, akkor az ingatlan szerzési értéke a szerződés szerinti beszerzési ár, illetve okirat szerinti érték. A bevétel csökkenthető az értékesítéskor a használati jog megváltásának szerződésben meghatározott összegével. A kérdés szerinti vagyoni értékű jog földhivatali nyilvántartásban is szerepelt. Az örökléssel, ajándékozással, illetve adásvétellel szerzett termőföldek (több helyrajzi szám, több 10 ha-os terület) egy időpontban értékesítésre kerülnek, ez minősülhet-e gazdasági tevékenység keretében megvalósuló önálló tevékenységnek adózási szempontból?
Tisztelt Szakértő! 2008-ban vásárolt termőföldet 2017-ben adtam el, haszonnal.. Ez után van szja-fizetési kötelezettség? Köszönöm,Adrienn
Tisztelt Szakértő! Egy ajándékozási szerződésben az ajándékozó ingatlant (termőföldet) ajándékba adott a megajándékozottnak. Az ajándékozó, illetve a megajándékozott részéről van-e szja kötelezettség? Válaszát köszönöm
Magyar és német állampolgárok közötti, termőföld vétele és eladása kapcsán keletkezett jogvitára tett pontot a Kúria, közölte a bíróság sajtótitkársága.
A termőföld olyan különleges ingatlan, amelynek bérbeadása esetén a magánszemély adókötelezettségét a személyi jövedelemadó törvény (szja tv.) külön szabályokban határozza meg.
A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.
Őstermelő mikor juthat illetékmentesen termőföldhöz? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A kormány elkötelezett abban, hogy a magyar termőföld magyar kézben maradjon – hangoztatta Lázár János csütörtökön Budapesten, az Európai Unió Bíróságának zsebszerződésekre vonatkozó döntésére reagálva.
Az Európai Bíróság kedden két konkrét kereset kapcsán elmarasztalta a termőföldre szerzett haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló 2013-as magyar törvényt. A jogi testület szerint ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának a megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.
Az illetéktörvény több agrárcélú illetékkedvezményi, illetékmentességi rendelkezést is tartalmaz valamennyi illetéknemben, amelyek közül a legismertebb a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség. Ez a szabályrendszer az utóbbi időszakban többször is módosult, ezért érdemes áttekinteni a hatályos szabályozást.
Címben jelzett témakörben feltett kérdés kiegészítése: 1.) A mezőgazdasági őstermelő a termékértékesítésétől függetlenül továbbra is folytatja tevékenységét. 2.) A termőföld értékesítésére 2018. 06.15. napját megelőzően kerül sor. Megjegyzés: A termőföld tárgyi eszköz, függetlenül attól, hogy arra értékcsökkenés nem számolható el. Az szja tv. VI. fejezet (Jövedelem megállapítása) 17. § (3) aa) pontja, illetve 18. § (1) alapján Mezőgazdasági őstermelő a tevékenység megkezdését megelőző legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközöket számolhatja el.
Tisztelt Szakértők! Az őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági egyéni vállalkozók amennyiben a használatukban lévő termőföldet eladják esetleg elcserélik, akkor az adóalapba beszámító bevételként kell kezelni akkor, ha kizárólagosan a tevékenységhez használt tárgyi eszköz. Első kérdésem az volna, hogy mikor kizárólagosan használt tárgyi eszköz? Sok esetben azzal nem találkoznak a könyvelők amikor a földet megveszik vagy egyéb más módon (például öröklik) a fentebb említett személyek. Így adott esetben ez nem is kerül a könyvekbe. Sok esetben nagyon régen került a birtokukba még akkor, amikor őstermelés nem is létezett, ezért a bekerülési érték ritkán meghatározható dokumentum híján. Eladáskor emiatt a bevétellel szemben nincs vagy elhanyagolható a költség. Így könnyen átlépik az értékhatárokat ami miatt szja- és eho-kötelezettségük keletkezik. Lesz-e ebben változás? A másik kérdésem, hogy ebben az esetben elégséges-e az adásvételi szerződés? A vállalkozók, őstermelők is áfaalanyok, ezért számlakötelezettségük is felmerülhet, mivel egy tárgyi eszközét értékesít vagy jelen esetben elég az adásvételi szerződés, esetleg csere-szerződés? Ha még is számlát kell kiállítani, akkor a számlán úgy gondolom nem kell áfát feltüntetni, mert nem tették az ingatlanértékesítést adókötelessé. Amennyiben alanyi mentes vagy kompenzációs felár mellett alanyi mentes jogállású, akkor beleszámolódik a 8 milliós értékhatárba ennek a tárgyi eszköznek az értékesítése? Kell-e emiatt áfabevallást benyújtaniuk?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték