További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cáfolják, hogy hatósági áras lenne a termőföld, megszűnik a feles bérlet

  • MTI/Adózóna

Az agrárkamara elnöke cáfolja, hogy "hatósági árat" vezetnének be a termőföldre, és azt is, hogy a parlament előtt lévő törvénymódosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. Bírósághoz is lehet fordulni, noha a bíróság nem változtathatja meg a döntést, csak új eljárásra kötelezheti a résztvevőket.

Erősíteni kell a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében az új földtörvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján, egyedül ez segítheti a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézben tartását – hangsúlyozta Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Kiemelte, hogy a földadásvételi szerződések véleményezését már több mint 4 éve a NAK látja el, ezen a téren nem lesz változás. Jelenleg is jól működik a rendszer: több mint 12 ezer kamarai települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásban - mondta, és megjegyezte, hogy 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei.

Győrffy Balázs cáfolta, hogy a parlament előtt fekvő módosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. A javaslat egyértelműen fogalmaz: a földbizottságként eljáró kamara egy ajánlást ad, amelyet a kormányhivatal felülbírálhat. Ezen túl bírósághoz is lehet fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróság nem változtathatja meg a szakmai döntést, azonban új eljárásra kötelezheti a résztvevőket. Ha a bíróság megváltoztathatná a döntést, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét, és maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát – érvelt.

A képviselő emellett cáfolta azt is, hogy "hatósági árat" vezetnének be a termőföldre. A földbizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől. A vételárat a helyi viszonyok alapján kell vizsgálni – szögezte le.

A cél továbbra is az, hogy földet a helyben lakó gazdák vásárolhassanak, és az "érzékeny" helyeken, ahol komoly harc van egy-egy területért ott gazdálkodók kerülhessenek előnybe, és ne "panorámás kertek" alakuljanak ki szőlőbirtokok helyett.

Az agrárkamara korábban közölte, hogy mindezek mellett a benyújtott törvénymódosító több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást. 

Győrffy Balázs a törvénymódosítási javaslat mai parlamenti vitájában kiemelte azt is, hogy változnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodniuk kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Rétre, legelőre kiskérődzőket tartók jelentkezhetnének – magyarázta.

Jelezte, szigorúbb szabályok lesznek akkor, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot - mondta.

Megszűnik a feles bérlet, a meglévők legkésőbb tíz év múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel sokan visszaéltek – tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára támogathatónak tartotta a földforgalmi törvény állattartással kapcsolatos módosítását. A jelenlegi szabályok alapján biztosított kedvezményt – véleménye szerint – sokan csalárd módon kihasználták, és olyan földek megszerzésével próbálkoztak, amelyek nem alkalmasak az általuk tartott állatok eltartására.

A módosítással kötelező lesz kérődző állatok esetén legeltetésre alkalmas, abrakolt állatok esetén szántóterület megszerzése – hangsúlyozta a miniszter.

Úgy értékelt, az önkormányzatoknak inkább problémát, mintsem vívmányt jelentett, hogy részt vehettek a földek adásvételi eljárásában. Helyes irány, ha ez alól mentesülnek a testületek és a bíróság előtt az agrárkamara védheti meg álláspontját.

Farkas Sándor cáfolta azt az ellenzéki vádat, hogy a jövőben a kamara mondja meg, ki vásárolhat földet, hiszen a döntés továbbra is a kormányhivatal kezében lesz. Az államtitkár további módosításokat látott szükségesnek a szankciókkal kapcsolatban.

Fidesz: a módosítással leáldozik az ügyeskedőknek

Czerván György (Fidesz) vezérszónoklatában kifejtette: a földforgalmi törvény megalkotásakor, 2014-ben kijelölték azt a birtokpolitikai irányt, amelyre hosszú távon a mezőgazdaságot vezetni kívánják, de fontos a joghézagoknak, így például annak az orvoslása, hogy az állattartót megillető elővásárlási és haszonbérleti jogot nem kellően szigorúan alkalmazták. Azt is kiemelte: a vételi jog bevezetésével egy "csaló" vásárló esetén a "hoppon maradt" vevő kellő elégtételt kap azzal, hogy az eredeti áron szerezheti meg a földet.

"A módosítás az ügyeskedőknek leáldozó időszakot fog hozni" – szögezte le.  

Nem osztja azokat az aggodalmakat, hogy a kamara visszaélésszerűen gyakorolná földforgalmi jogosítványait. Véleménye szerint ma Magyarországon a helyi gazdálkodói érdekek megjelenítésére alkalmasabb szervezetet nem lehet mondani.

Jobbik: aggályos, hogy az agrárkamara döntései ellen nem lehet fellebbezni

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta: a politikailag érzékeny kérdéseket is érintő javaslatnak vannak olyan passzusai, amelyek segítik a csalók kiszűrését, a joghézagok rendezését.

Aggályos viszont az a rész – közölte –, miszerint az agrárkamara olyan jogköröket kapna, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a földvételek miatti perekben a bíróságoknak ne legyen ráhatásuk a vitás döntésekre, csak újabb eljárásra kötelezhetnének. Szerinte ezzel a valódi gazdákat komoly jogi lehetőségtől fosztják meg.

Hangsúlyozta: a termőföld egy véges erőforrás, és az országban egyre kevesebb és egyre drágább a megvásárolható föld. Azzal pedig, hogy az önkormányzatokat kiiktatják a döntési rendszerből, csorbítják a képviselő-testületek hatáskörét.

MSZP: a javaslat célja, hogy egy lojális kör szedje a mezőgazdaság hasznait

Varga László (MSZP) szerint az a célja a javaslatnak, hogy egy szűk, kivételezett, a mai kormánypártokhoz lojális kör szedje a mezőgazdaság hasznait, tulajdonolja a földeket.

A módosítás nem javítható, ezért le kellene venni a napirendről, majd társadalmi egyeztetés után visszahozni – közölte, hozzátéve: szerinte egyes pontoknál akár alkotmánymódosítás is fennállhat.

A szerinte problémás elemek közé sorolta a földbizottsági jogkörök átírását, mert az ilyen bizottságok véglegesen eldönthetik, ki kaphat földet. Helytelenítette az önkormányzatok kizárását a földforgalmi döntésekből, ahogyan a szubjektív szempontok alkalmazhatóságát és azt is, hogy a bíróságok nem változtathatják meg a földbizottsági döntést.

DK: a Fidesz a totális ellenőrzést akarja fokozni vidéken

Vadai Ágnes (DK) úgy fogalmazott, a Fidesz a totális ellenőrzést és megfélemlítést akarja fokozni vidéken és az agráriumban. Bírálta az agrárkamara szerepének erősítését, mint mondta, nem szabad a szervezetnek ekkora hatalmat adni, még a bíróságokénál is erősebb szava lesz.

Szerinte a kamara akkor tudná pártatlanul ellátni a tevékenységét, ha nem Győrffy Balázs fideszes képviselő vezetné, és megszabadulna Jakab István parlamenti alelnök és az általa vezetett Magosz "gyámsága" alól.

A korábbi, a Földet a gazdáknak! programot úgy kommentálta: a Fidesz "keselyűhadának" lett kiszolgáltatva a magyar vidék.

Összegzése szerint a mostani javaslat célja, hogy a Fidesz "fegyelmezhesse" a neki nem tetsző agrárvállalkozásokat.

LMP: a javaslat a nagybirtok érdekeit szolgálja

Schmuck Erzsébet (LMP) a termőföldek adásvételében kulcsszerepet játszó földbizottságok, illetve a kamara szerepének változását tartalmazó javaslatról azt mondta: az a nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő szervezetek munkája, a kormány a termőföldet politikailag akarja "áramoltatni".

A javaslat elfogadása esetén a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban, amivel tovább csorbul a közösségi kontroll, a bíróságok pedig nem változtathatnák meg a döntést – közölte.

Azt mondta, az LMP-t aggasztja az "antidemokratikus" agrárkamara agresszív térfoglalása, központilag mondják meg ugyanis, hogy helyben ki juthat földhöz és ki nem.

A Fidesz elmúlt nyolcéves kormányzása során nem tudott fordítani a magyar agrárium negatív helyzetén – jelentette ki a politikus, úgy fogalmazva, a birtokkoncentráció ma nagyobb, mint a Horthy-korszak idején.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Behajthatatlan követelés – adóalap-módosítás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Alanyi adómentes közösségi értékesítése

Szipszer Tamás

adószakértő

Tartós részvény értékvesztése kivás adózónál

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X