Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnél az egyik munkavállaló felmondott, akinek még érvényben lévő munkaszerződése van. A munkáltató a szerződés alapján visszakéri a tanulmányi szerződésben rögzített díj arányos részét. Kérdésem az, hogy a megállapodás szerinti visszajáró összeget ki kell-e számlázni a dolgozónak, vagy ez egyfajta kártérítés (és akkor meg nem kell számlázni). Mi a helyes eljárás? Tisztelettel és köszönettel: Viktor
Tisztelt Szakértő! Lehet-e tanulmányi szerződést kötni fizetés nélküli szabadságon (kismama) lévő munkavállalóval? Több munkavállaló képzését támogatná a munkáltató, és a munkába majdan visszatérő munkavállalót is támogatná így. Van ennek valami akadálya (nem kötelezi rá)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalat szeretne támogatni egy hallgatót, aki még nem fejezte be felsőfokú tanulmányait. A szerződésben adományozó lenne a cég, „ösztöndíjas” pedig a hallgató. Meghatározott összeg (70 000 Ft/hó) kerülne a tanulmányi átlagának megfelelően folyósításra minden hónapban a tanulmányai befejezéséig Az anyagi támogatásért cserébe a hallgató vállalná, hogy tanulmányai befejezése után az adományozó céggel munkaviszonyt létesít, kvázi elkötelezi magát a korábban kifizetett támogatás fejében. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony feltételeinek nem felel meg, mivel a tanulmányok még folyamatban vannak. Szabályos-e így, ilyen feltételekkel szerződni? Létrejön-e biztosítási jogviszony, ha igen, akkor milyen jogviszony? A NAV felé bejelentési kötelezettsége keletkezik-e az adományozónak? Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszát előre is köszönöm!
Egyre többször fordul elő, hogy a munkavállalók kitanulják a szakmát, majd tovább állnak, ami miatt jelentős károkat szenved el a munkáltató. Milyen törvény szerinti lehetőségekkel lehet a munkaviszony megtartására ösztökélni a munkavállalókat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A munkaerőpiaci folyamatokat a munkaerőhiány határozza meg. Sokszor nehéz megfelelő munkaerőt találni, ha ez mégis sikerül, nem ritka, hogy az öröm hamar elillan, mivel a munkavállaló felmond. Ilyen esetekre a vállalkozások számos módszert dolgoznak ki. Melyek a lehetséges forgatókönyvek a munkaerő megtartásához?
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk felsőfokű szakmérnoki képzésének (állami főiskola) tandíját a munkáltató tanulmányi szerződés keretében támogatná. Kérdésünk: – van-e a támogatás összegének évi felső határa, – mennyi adót kell a támogatás után fizetni, – a tanulmányi szerződésben munkaidővel is támogatná a munkáltató a munkavállalót, ennek van-e bármilyen korlátja? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy közszolgálati tisztviselő esetében, ha a munkáltató a Kttv. 82. paragrafusa alapján tanulmányi szerződést kötne, akkor a munkáltató a Kttv. 81. paragrafusa alapján köteles megadni az alábbiakat (munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a kormánytisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is, beszámítva négy munkanapra köteles a kormánytisztviselőt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól), vagy eltérhet ettől, és rövidebb mentesítési időszakokat is meghatározhat?
Valószínűleg a hasonló hangzás miatt, többen összekeverik a tanulmányi szerződést a tanulószerződéssel, holott mind tartalmát, mind jogi alapját tekintve két teljesen különböző megállapodásról van szó. Az alábbiakban részletezzük, hogy kik és mikor köthetnek tanulmányi, illetve tanulószerződést, és ez milyen jogi következményekkel járhat.
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni: Egy kft. szeretné a tulajdonos 18. életévét betöltött gyermekét támogatni a külföldi egyetemi tanulmányai alatt. Kérdésem lenne a támogatás adózása (tao, szja, járulékok): - ha a gyermek munkavállaló lesz a cégben, azaz munkaviszonyt létesítenek vele, - ha a gyermek nem lesz munkavállaló a cégben. A támogatás irányulna: - ösztöndíjra, ami szabadon felhasználható, - külföldi egyetemi tandíj kft. általi kifizetésre - szállás, utazási költség kft. általi kifizetésre. Kapcsolódó kérdésem, hogy tanulmányi szerződést kell-e kötni, és milyen keretek között? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónak "elvileg" szüksége lenne ADR-vizsgára munkakörének ellátásához, de jelenleg nincs ilyen neki. Az ADR-es feladatokat a cég egy másik cég által szolgáltatásként veszi igénybe. Ha a munkavállaló önként vállalja a tanfolyam elvégzését, a munkáltató köthet-e vele tanulmányi szerződést?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz. Egy munkáltató olyan munkavállalóval szeretne munkaszerződést kötni, aki nem rendelkezik a munkakör betöltésének feltételeként előírt középfokú képesítéssel. A középfokú képesítést mind a munkáltató, mind jogszabály előírja. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a felek a munkaszerződésben megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a munkakört a szükséges képesítés hiányában is betöltheti azzal, hogy vállalja, hogy a képesítést bizonyos határidőre megszerzi? Jól gondoljuk, hogy erre az esetre köthető tanulmányi szerződés, mivel jelen esetben a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte a munkavállalót? Ha a felek nem kötnek tanulmányi szerződést, a munkáltató köteles munkaidő-kedvezményt és a kiesett időre távolléti díjat fizetni, és köteles továbbá megtéríteni a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket az Mt. 51. § (2), 146. § (3) b) és 55. § (1) g) alapján? Ha a munkavállaló nem szerzi meg határidőre a képesítést, a munkaviszonya megszüntethető szakmai alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással? Szíves válaszait ezúton is köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A tanulmányi szerződésben szereplő támogatást dollárban fizettük meg munkavállalónk helyett (a cégnek van dolláralapú számlája). Kérdésem, ha szerződést szeg, akkor követelhetjük-e az összeget forintban, és ha igen, akkor mely nap alapján. A szerződésszegés napján vagy az utalásunk napján érvényes deviza középárfolyam (esetleg valamilyen banki átváltás szerinti összeg) szerint? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ha a munkavállaló hozzájárul, köthető-e tanulmányi szerződés vele utólag úgy, hogy a meghatározott tételeket a munkáltató már kifizette? Ha igen, úgy írható-e az, hogy megkötötték, de most foglalják írásba? Vagy elég annyit, hogy most kötik meg, és a múltban már megfizette az összegeket a munkáltató a munkavállaló pedig vállalja a szerződésben foglaltakat? Hogy lehet ezt jogszerűen megoldani? Azzal tisztában vagyunk, hogy ha aláírás előtt fizetünk, a munkavállaló jóindulatára, beleegyezésére vagyunk utalva. Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Felnőttképzési szerződés keretében OKJ-s képzést adó képzést a munkáltatóm fizeti (tanulmányi szerződéskötés folyamatban). A felnőttképzési szerződésben rögzítve van, hogy keddenként délután 2-8-ig vannak az órák megtartva. A jelenléti ívre "fizetett igazolt távollétet" kellett írnom a bérszámfejtő kérésének megfelelően. Kérdésem: ezeken a keddi napokon délelőtt kell-e dolgoznom, ha csak délután van órám? Ha nem írnak a tanulmányi szerződésbe a vizsgákra való felkészülésre tanulmányi szabadságot, akkor ezt a keddenkénti délelőttöt fordíthatom tanulásra, vagy kötelezően be kell jönnöm dolgozni a képzés megkezdéséig? Köszönöm.
A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy kft. magánszemély tagjával megállapodást kötött tanulmányok finanszírozására, jövőbeni munkavégzési kötelezettség ellenében, a Ptk. alapján. A kft. tagja nem működik személyesen közre a társaság tevékenységében. A kft. a megállapodás alapján a 3 éves képzési idő alatt havonta a magánszemély bankszámlájára utalt pénzösszeggel kívánja finanszírozni a külföldi egyetemi tanulmányait. A finanszírozott kötelezettséget vállal arra, hogy a diploma megszerzését követően 3 éves határozott idejű munkaviszonyt létesít a finanszírozóval az egyetemi tanulmányok alatt megszerzett szakmában. Szerződésszegés esetén a finanszírozott köteles a kifizetett ösztöndíjat – 1,5 százalék kamattal növelten – visszafizetni a finanszírozó részére. Milyen közterhek megfizetésével kell számolnia a kft.-nek a fenti támogatás esetén? Keletkezik-e a magánszemélynek jövedelme? Szerződésszegés esetén a 1,5 százalékos kamatfizetés esetén lesz-e a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme? Elszámolható-e költségként a kft.-nél a fenti támogatás? Ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték