Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben tulajdonosváltás történt. A kilépett tag régebben tagi kölcsön formájában forrást bocsátott a cég rendelkezésére, melyet a cégből való kilépéskor nem fizettek vissza neki, erről külön rendelkezés nem történt. Hogyan fizethető ki az új tagoknak a tagi kölcsön? Van-e ennek részükről adó vonzata? Vagy visszafizethet-e a régi tagnak is? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. Követelése nincsen, tartozása csak a tulajdonosokkal szembeni tagi kölcsön. A tagi kölcsön rendezésére pótbefizetésről határoztak a tulajdonosok. Pótbefizetésről a társasági szerződés nem rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy a taggyűlési határozat elegendő-e a pótbefizetéshez vagy előtte a társasági szerződés is módosítani kell. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2 tulajdonossal működött, aztán sajnos az egyik tulajdonos/ügyvezető elhunyt. A részesedését 5 gyermeke örökölte egyenlő arányban. A kft. könyvelésében szerepel az elhunyt tulajdonos által korábban befizetett tagi kölcsön. Az örökösödési határozatban nem tértek ki erre a tagi kölcsönre, és már le is zárult. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a tagi kölcsönt kinek lehet/kell visszafizetni, avagy hogyan kerülhet ki a kötelezettségek közül? Lehetséges, hogy a kft. részére egyéb bevétel lesz? Válaszát előre is köszönöm!
Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Van egy évek óta nem működő evás, bevételi nyilvántartást vezető bt. (éves bevétele 5-10 ezer Ft között van). Mind a kültag, mind a beltag öregségi nyugdíjas. A beltag két éve nyugdíjas, azóta a cég megfizeti a szoc. szolgáltatási járulékot. Mivel a cégnek nem volt bevétele, ezért a beltag fizette be a cég számlájára, és onnan utaltuk. Kérdésem: ez a bt.-nél tagi kölcsönnek minősül? Amennyiben igen, akkor ezt egyéb bevételként a 2019. évben le kell adózni és ajándékozási illetéket fizetni? Az összeg 240 ezer Ft. A cég 2019. 12. 31-ével meg kíván szűnni, egyszerűsített végelszámolással. Azt olvastam az interneten, hogy a NAV a jegyzetttőke-emelést ebből az összegből nem fogadja el, mert a rendeletben foglalt rendeltetésszerű használat nem valósul meg. Egyszerűsített végelszámolással meg csak akkor tud a cég megszűnni, ha nincs tartozása. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég tulajdonosa 50-60 millió forint tagi kölcsönt kíván nyújtani a cégének. A pénzből telephelyet/irodát akar építeni. A tartozás fejében a kész épületet adná vissza a cég a tulajdonosnak. Megteheti ezt? Helyesen jár el? Köszönjük!
Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron értékesíti, ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, ha az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megnőtt törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft.-t a magánszemély tulajdonos eladja egy másik magánszemélynek. A vevő az üzletrészt az eladó törzsbetétének értéke alatti áron adja el, és ezzel együtt az eladó a céggel szembeni kölcsönkövetelését is engedményezi a vevőre. Az engedményezés "vételára" pedig kevesebb lesz, mint az engedményezett kölcsön összege. Az üzletrész megszerzésekor, illetve a követelés engedményezésekor a vevőnek keletkezik-e szja-, illetve járulékköteles jövedelme? Változik-e a helyzet, amennyiben az eladó a tagi kölcsön összegével apportként jegyzett tőkét emel, és a megemelt jegyzett tőkével együtt megemelkedett törzsbetétének megfelelő összegért adja el a kft.-n belüli részesedését? Köszönöm a választ.
Felszámolás esetén vannak-e adó- és/vagy illetékterhei a tagi kölcsönnek?
Kft.-tag részére visszafizetett tagi kölcsön kamata milyen jövedelemként adózik?
Tisztelt Szakértők! Egy évek óta alvó bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni, amit el is indítottak. Követelése nincs, viszont van 2 millió forint körüli összegű tulajdonos által nyújtott tagi kölcsön kötelezettsége. Emiatt a végelszámolás nem kivitelezhető, mivel társaságiadó-vonzata és illetékvonzata is van a dolognak, a társaság viszont semmi tőkével nem rendelkezik. Ilyen esetben milyen lépéseket kell tenni a tulajdonosnak, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően tudjon eljárni? Válaszukat előre is megköszönve maradok tisztelettel: Bálizs Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: amikor egy kft.-ből (két magánszemély tag, 50-50%) az egyik tag ki akar lépni, és a másik szeretné őt kifizetni, akkor azt hogyan teheti meg? Van a kilépő tagnak tagi kölcsöne és pótbefizetése is a cégben a másik taggal együtt egyenlő összegben, melyeket – gondolom – szintén vissza kell neki fizetni. A saját tőke és a jegyzett tőke közötti különbség nagyobb, mint a tag pótbefizetése, tehát ha kifizetik neki, akkor a saját tőke nem csökkenne a törzstőke alá. Ezekről kellene dönteni egy taggyűlésen, illetve az üzletrész-adásvételi szerződésben ezeket is beírni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Cég külföldön készpénzért gépjárművet vásárolna. Az egyik magánszemély tag rendelkezik a megfelelő összegű euróval, amit kölcsönadna a cégnek rövid időre. Olyan kölcsönszerződést szeretnének kötni, mely szerint forintban is vissza lehet fizetni a tartozást, a kölcsönadás napi MNB-árfolyamon rögzített forintösszegben, elkerülve ezzel az esetleges árfolyamkülönbözetet. Ez így működőképes? Származhat ebből az ügyletből akár a cégnek, akár a magánszemélynek bármilyen plusz fizetési, bevallási kötelezettsége? Köszönöm előre is válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kényszertörlés alatt lévő társaság (kft.) adóját a cég ügyvezetője személyesen, készpénzben kifizette a NAV végrehajtói részére, a kifizetésről átvételi elismervényt kapott. A társaság házipénztári egyenlege 0 forint. A kényszertörlési eljárás április 18. napjával indult meg a társaság ellen, az ügyvezető a készpénzes kifizetést 04. 04-én teljesítette. Kérdésem, hogy ebben az esetben a társaság könyveiben milyen módon lehet rendezni a NAV felé az ügyvezető saját pénzéből fizetett tartozás kiegyenlítését? A tagi kölcsön elkerülhető? Amennyiben tagi kölcsönből kerül megfizetésre az adótartozás, akkor a kényszertörlési eljárás alatt a tagi kölcsönnel mi a teendő? Visszafizetni nem tudja a társaság az ügyvezető részére, mivel nincs semmilyen vagyona, csak adótartozása, a saját vagyona is negatív. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019.03.01-jétől végelszámolás alá került. Van neki egy nagy összegű fizetendő társasági adója a 2018. évi eredmény alapján. Viszont nincs rá pénzeszköz, így tagi kölcsönt kellene betennie, hogy ki tudja fizetni az adót. A tagi kölcsön elengedése 18 százalékos illetékfizetéssel is járna úgy tudom. Valamint bevételként kell tekinteni, aminek megint társaságiadó-vonzata lenne. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet megszüntetni így a céget, hogy ne alakuljon ki ördögi kör. Köszönettel: Boruzsné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték