Tisztelt Adószakértő! A cég, melyet megszüntetnének 15 milliós tagi kölcsönnel működik. A kft. kötött egy életbiztosítást a tulajdonos fiának. Ez idén márciusban lejár, 10 év után 10 milliót fizet a biztosító, amit a kft. kap meg. (Ezért is csak utána szüntetné meg a kft.-t.) Ezzel az életbiztosítással letudhatja a tagi kölcsön ezen összegét? Vagy ebbe be kellene vonni a tulajdonos fiát is? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 2016. évben negatív volt, amely 2017-re már pozitív lett, de még így sem érte el a jegyzett tőke felét. A társaságban 2017. év végével tagi kölcsön is volt, amely a rövid lejáratú kötelezettségek között lett kimutatva. Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Abban az esetben, ha a tagi kölcsönnel megemeli a társaság a saját tőkéjét, akkor ehhez milyen dokumentumok kellenek, szükséges-e a cégbírósághoz bejelenteni az emelést, illetve elég-e tőketartalékban kimutatni az emelést, vagy mindenképpen szükséges a jegyzett tőke emelése is? 2. Milyen lehetőségei vannak a társaságnak úgy megemelni a saját tőkéjét, hogy az ne járjon cégbírósági bejegyzéssel? (Ez majd csak a 2018-as beszámolóban lesz kimutatva.) 3. Abban az esetben, ha tagi kölcsön nélkül, pénzbeli hozzájárulás formájában rendezi sajáttőke-helyzetét a tag, akkor tőketartalékba könyvelendő az összeg vagy lekötött tartalékba? Ebben az esetben szükséges-e a cégbírósági bejegyzés? 4. Akkor, ha a 2018-as év akkora pozitív eredménnyel zárul, amelynek következtében a saját tőke/jegyzett tőke aránya a törvényi feltételeknek megfelelően helyre áll, akkor a saját tőke fent említett rendezési lehetőségei elhagyhatóak-e? Elegendő lesz-e így a tőkerendezés és ezáltal nem fog a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a 2018. évi beszámoló közzétételéig? Köszönettel!
Több hónapig tartó huzavona után körvonalazódtak az egyes adótörvények főbb jövő évi változásai, noha a korábbi évek gyakorlatát tekintve korántsem jelenthető ki, hogy az őszi adócsomagban elfogadott módosítások már a végleges szabályokat tartalmazzák, hiszen évről évre fel-felbukkannak az év végi egyéb, költségvetési tárgyú törvényjavaslatokban adószabályokat érintő változtatások is.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelyben a férj és a feleség 50-50 százalékban tulajdonos. A tagok kölcsönt biztosítanak a kft. részére, kamatmentesen. Kérdés, hogy ebben az esetben létrejön-e a kapcsoltsági jogviszony a magánszemély és a cég között? És ha igen, akkor a kamatmentesen adott tagi kölcsön következtében a társaságiadó-bevallásban be kell-e állítani adóalapnövelő tételként a piaci kamatot? Amennyiben igen, akkor annak, hogy történik a könyvelése? Köszönöm!
A szabadulás a tagi kölcsöntől című cikk (https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szabadulas_a_tagi_kolcsontol_FLUBY5) 3. pontjában a következők kerültek rögzítésre: A tagi kölcsön apportálása révén végrehajtott tőkeemelés során ajándékozási illetéket sem kell fizetni. Ha ugyanis egy tag a követelésének az apportálásával emeli meg egy társaság törzstőkéjét, akkor a tulajdonrészét növeli meg, így nem beszélhetünk ingyenességről, tehát az ügylet nem tárgya az ajándékozási illetéknek.Kérdésem, hogy igaz ez az ingyenesség abban az esetben is, ha a tagi kölcsön apportálására ázsiós tőkeemelés keretében kerül sor, azaz az apport egy része a törzstőkét gyarapítja, míg más része a tőketartalékba megy. A tőketartalékba kerülő tagi kölcsön apport sem illetékköteles?Köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Szabó Andrea
Tisztelt Szakértő! Taóról kivára áttért adózónál a pénztár figyelése továbbra is feladat. Ha például a cég pénztára a tao alatt negatívba fordult át, akkor tagi kölcsönt kellett betenni. Mi a helyzet a kivás időszakban, ha ugyanez bekövetkezik? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Megerősítést kérnék abban, hogy kivás időszak alatt nem keletkezhet tagi kölcsön, de mi van abban az esetben, amikor esetleg a tag vissza tudná fizetni a kölcsönt, van erre lehetőség, van-e ennek valamilyen adóalap-módosító hatása? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy bt., amelynek már huzamosabb ideje – több mint két éve – negatív a saját tőkéje. A cégbíróság még nem indított törvényességi felügyeleti eljárást? A bt.-nek jelentős tagikölcsön-állománya van, amelyet apportként használnánk fel tőkeemelésként. A kérdésem, az lenne, hogy bt.-nél lehet-e tőketartalékba apportálni a tagi kölcsönt? Válaszukat előre is köszönöm. Lengyelné Zsuzsa
Tisztelt Adózóna! Cégünknek az egyik tagjával szemben bruttó 5 millió forintos osztalékfizetési kötelezettsége van. Ugyanezen taggal szemben azonban 5 millió forint követelése is van a cégnek, egy kölcsön miatt. Kérdéseink: 1.) Köthetnek-e olyan megállapodást, melyben az osztalékfizetési kötelezettséget és a kölcsönkövetelést egymással szemben elszámolják egymással? 2.) Hogyan történik ebben az esetben az adó- és a 14 százalékos ehofizetés? Mivel pénzmozgás nem történne, így helyes az, hogy a tag fizeti meg a közterheket a negyedévet követően? Vagy mivel egyébként munkabért is kap a cégtől, abból kell esetleg levonni a szja- és az ehotartozást is? Ha ez utóbbi a megoldás, akkor van valamilyen levonási korlát a munkabérből?
Tisztelt Szakértő! Bt. 2018.11.01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell kezelnem az alábbi tételeket a 2018.10.31-es zárás során? – Tárgyieszköz-beszerzésre támogatást kapott: az egyéb bevételt el kellett határolni. Meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást? – Mi a teendő a cégben maradt tagi kölcsönnel? – Katás időszakban értékesített tárgyi eszköz bevétele beleszámít a katás bevételi értékhatárba? Köszönettel: B.Zs.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem tagja, mint magánszemély kivásárolta a cégben lévő másik céggel szembeni kölcsöntartozást. Így ő került be a cégbe, mint magánszemély, ezzel a kölcsönnel, ez a kölcsön kezelhető-e tagi kölcsönként? Ha ez is tagi kölcsön, kötelező-e kamatot felszámítani (ha igen, hány százalékot), vagy adhatja kamatmentesen? A kamatokból jövedelem keletkezik-e? Tisztelettel várom válaszát: Géczi Sándorné
Egy bt. kényszertörlésénél (majd törlik) tagikölcsön-állomány volt. Hogyan szabadulhat meg tőle a legkedvezőbb módon?
Tisztelt Szakértő! Cégünknek két magánszemély és egy társaság tulajdonosa (aki többségi tulajdonos) volt. A tulajdonos társaság kölcsönt nyújtott a cégnek, amelyből még a mai napig van kötelezettségünk. Időközben a tulajdonos társaság kilépett a cégből, és a kölcsönt nyújtó társaság egyszemélyes tulajdonosa lett az új tag (többségi tulajdonos). Időközben a korábbi tulajdonos társaság is megszűnt végelszámolással. Véleményem szerint itt tagi kölcsönről már nem beszélhetünk, viszont felmerül a kérdés, hogy ha az a megnevezése a szerződésnek, hogy "Tagi kölcsön szerződés", szükséges-e módosítani, vagy a kilépés önmagában jogalap arra, hogy ne tagi kölcsönként tekintsük a megnevezés ellenére? Kérem szíves válaszukat.
Tisztelt Cím! A Szabadulás a tagi kölcsöntől című írás 3. pont 3. bekezdésében foglaltak szerint a tagi kölcsön apportálás után akkor keletkezik szja fizetési kötelezettség, ha az üzletrész névérték feletti értékesítése, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke kivonás, jogviszony megszűnés történik. A fenti utolsó három esetén miért, hiszen már adózott "pénz" kerül visszafizetésre? Kérdés továbbá, hogy tagi kölcsön apportálás elfogadható-e, ha erre nincs a társaságnak befektetett eszköz fedezete.
A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Ez engem is érdekel
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték