A társasági adóban az adókedvezmények egyre szaporodnak, és ez alól a 2026-os év sem jelent kivételt. Miközben az értékük relatíve kisebb – hiszen egy 9 százalékos adóról beszélünk –, igénybevételükkel most már akár a teljes adókötelezettséget is „meg lehet nyerni”.
A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Program akár 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kínál energiatárolók telepítésére, amelyet – a Niveus szerint – társaságiadó-kedvezménnyel is kombinálhatnak a cégek. Ez a kettős lehetőség jelentősen lerövidítheti a beruházások megtérülési idejét, és akár tízmilliókat bukhatnak azok a vállalkozások, amelyek nem vizsgálják meg az adókedvezmény igénybevételét is, írja közleményében a Niveus.
Már több mint fél éve van velünk az új K+F adókedvezmény, és lassan az innovációban érdekelt vállalkozóknak el kell dönteniük, hogy az új vagy a régi adókedvezmény-csomag szerint fizetnek majd adót az év végén. Viszont a szabályozás komplexitása és a különböző kedvezmények összefüggései miatt sokszor nem egyszerű a választás – írja sajtóközleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Cikksorozatunkban a társaságiadó-törvény (tao-törvény) általános, beruházást és innovációt ösztönző intézkedéseit foglaljuk össze, és vizsgáljuk azok egymásra való hatását.
Írásunkban a társaságiadó-törvény (tao-törvény) általános, beruházást és innovációt ösztönző intézkedéseit foglaljuk össze, és vizsgáljuk azok egymásra való hatását.
2023. december végén, az őszi adócsomag kihirdetését követően az Országgyűlés egy új társaságiadó-kedvezmény szabályait tartalmazó törvényjavaslatot is elfogadott, melynek értelmében 2024. január 1-jei hatállyal bevezetésre került a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye. Írásunk ezen új társaságiadó-kedvezmény főbb szabályait és igénybevételének feltételeit foglalja össze.
A 2023. november 30-án kihirdetett őszi adócsomag jelentősen módosította az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás társasági adóban igénybe vehető kedvezményének szabályait. Írásunk az adókedvezmény 2023. december 1-jétől hatályos, jelentősebb változásait mutatja be.
A Magyar Közlöny 2022. évi 53. számában, március 18-án jelent meg a tao-törvényt is módosító 2022. évi I. törvény.
Tisztelt Adózóna, ügyfelem sportegyesület támogatásával tao adókedvezményre jogosult 2016-os adóévében. Sajnos nem volt akkora adófizetési kötelezettsége, hogy a teljes adókedvezményt ki tudja használni. 2017.01.01-jétől belépett a kiva alá. Kérdésem, hogy a fennmaradó adókedvezményét a kivából való kilépés után felhasználhatja-e , és ha igen, akkor hány évig? Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgáló helyiségek (raktár, műhely, vizesblokk…), illetve egy lakás van tervezve. A hasznos alapterület összesen 336,12 négyzetméter, ebből a lakás hasznos alapterülete 48,42 négyzetméter. A lakás (ami szobából, vizes helyiségből és konyhából áll) a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál, tulajdonképpen munkásszállás jelleggel fog működni. Az ingatlan-nyilvántartásban „iroda és lakóépület”- ként szerepel majd. Felmerülő kérdések: A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék-, sittelszállítás a telek értékét növelő összegnek tekintendő vagy nem? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható-e, vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? Információ a cégről: jelenleg két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonos (utóbbi tulajdoni részesedése 48%). A foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó érbevétel, mérlegfőösszeg 2 millió euró alatt volt, és 2016-ban is így lesz. Válaszukat köszönöm.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték