Május az adózók és a könyvelők számára a bevallás hónapja, több határidő is fűződik ehhez a tavaszi terminushoz. Így nem véletlen, hogy az Adózóna számtalan cikket közölt e témákban, segítendő az érintettek feladatainak teljesítését.
Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.
Egy vállalkozás év végén elhatározza, hogy vásárol egy teherautót, amelyet le is előlegez, sőt még a végszámlát is megkapja, mert december 31-éig birtokba veszi a gépjármüvet. Az aktiválás /üzembehelyezés/ azonban csak a következő év elején történik meg. Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy az ügylet lebonyolításának időszakában fejlesztésitartalék-képzés cimén csökkentem a teljes összeggel a társasági adó alapját, majd a következő évben – teljesen megszüntetve a fejlesztési tartalékot a beruházás aktiválásakor – igénybe veszem a beruházási kedvezményt, azaz ismételten társaságiadóalap-kedvezményt alkalmazok, és az amortizációt is minden évben elszámolom. Válaszát várom, köszönettel
Tisztelt Szakértő! A 1829-es adóbevallás kitöltésénél felmerült egy kérdés: az "adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámnövekménye és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított szorzata" mit takar? Konkrétan: egy társaságnak előző évben 0,61 fő volt az átlagos állományi létszáma, mely 2018-ra 6,21 fő lett. Szeretném társaságiadóalap-csökkentő tételként ezt figyelembe venni, de nem egyértelmű számomra, hogy az adóévre számított szorzat 1 vagy 12 havi értéknek felel-e meg. Vagyis az 5,6x138 000 forint, vagy 5,6x138 000x12 a szerepeltethető adóalapot-csökkentő tétel? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: Faragó Ibolya
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény előírása szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a döntését az önellenőrzéssel változtatná meg. Írásunkban azon társaságiadóalap-kedvezményeket vesszük sorra, melyeknél az adózót választási lehetőség, döntési jog illeti meg.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. végelszámolásakor ingatlannal rendelkezik, amely a végelszámolás befejezésekor természetben a tagnak kiadásra kerül majd. A végelszámolás befejezésekor az ingatlant piaci értéken kell kimutatni a 72/2006. Korm.rendelet 7. § 2-2a bekezdése szerint 2017. január 1-jétől. A felértékelést egyéb bevételként el kell számolni, így bekerül az adózás előtti eredménybe és tao-alapba. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy a felértékelés miatt társaságiadó-alap és társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik, mert ezzel kapcsolatban adóalap módosító tételt nem találtam. Válaszát előre is köszönöm. Köntös Antónia
Tisztelt Szakértő! Egy mérlegek kereskedelmével foglalkozó cég tehergépjárművet vásárol saját árujának szállítása céljából (vétel és eladás kapcsán). A kérdésem az lenne, hogy ez megfelelne-e társaságiadóalap-csökkentő tételnek vagy nem? Ha nem, miért nem? Besorolható-e ezen jármű a műszaki berendezések, járművek fogalom alá? Köszönettel.
Egy pékség az este megmaradt árut átadja a Vöröskeresztnek (közhasznú). Erről mint szociális segélyezésről a Vöröskereszt igazolást állít ki. Úgy gondolom, az adóalapunkat nem csökkenthetjük ezzel az összeggel, mert a készletünk ennyivel kevesebb, és az igazolás birtokában nem kell megemelni az adóalapot (év közben nincs mennyiségi nyilvántartás a készletekről). Kérdés, hogy az adomány értékének 20 százalékával csökkenthetjük-e az adóalapunkat a Tao. törvény 7. § (1 ) bek. z) pontja szerint. Közhasznú szervezetnek adjuk, de a törvény a közhasznú tevékenység támogatásánál a Magyar Kármentő Alapot és a Nemzeti Kulturális Alapot emeli ki, a Vöröskeresztet nem. Minek minősül ez az adomány? Az igazoláson a támogatott cél: szociális segélyezés. Előre is köszönöm.
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm a külföldi értékpapír értékvesztésével kapcsolatos válaszát, és még egy kérdésre szeretnék választ kapni. Amint írta, az értékpapírral kapcsolatos értékvesztés összegével növelni kell a társasági adóalapot. Kérdésem, hogy a Tao. tv. mely §-ára kell hivatkoznom az adóalap növelésekor (a könyvvizsgáló nem ért egyet velünk és kéri a hivatkozást). Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás vevője ellen felszámolási eljárás indult 2016-ban. Amennyiben ezen vevő 365 napon túli lejárt követelésre értékvesztést számol el a vállalkozás pl. 40 % nagyságrendben a 2016. adóévben, akkor a társasági adóalapot melyik üzleti évben csökkentheti a követelés 20%-ával? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! 2017. 01. 01-jétől kivára áttérő kft. a 2016-os társasági adóelszámolásban adóalap-csökkentő tételként számolhat-e fejlesztési tartalék képzéssel?
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Kft. úthasználati jogosultság nélkül közlekedő autókra pótdíjat vet ki. Népiesen ezt közlekedési bírságnak nevezik. Mivel az autó tulajdonosa gazdasági társaság, kell-e ezzel az összeggel megemelni a társasági adó alapját?
Tisztelt Szakértő! Magyarországi székhelyű kft. a 2015. évi társaságiadó-alapját csökkentené az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött, tartalékként kimutatott összegével. A következő évben Romániában telephelyet létesítene. A külföldi telephely létesítésével, vásárlásával kapcsolatos tárgyieszköz-beszerzéseit figyelembe veheti a képzett fejlesztési tartalék feloldásához? Köszönöm válaszát!
Milyen esetben kell a tagi kölcsön növekedése miatt az adóalapot növelni?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi két esetben kérném szíves állásfoglalásukat. 1. Ügyfelem kettős könyvvitelű betéti társaság (bt.), akinél 2015. évben munkahelyi baleset történt, aminek következtében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségbiztosítási költségek megtérítésére kötelezte ügyfelemet. 2. Ügyfelem kettős könyvvitelű korlátolt felelősségű társaság (kft.), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült. A kft. a támogatással határidőben nem számolt el, aminek következtében a támogatás visszafizetésére kötelezték, késedelmi kamattal növelten. Kérem a Tisztelt Szakértő szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett esetekben szükséges-e a társas vállalkozások adóalapját megemelni az első pontban említett térítési kötelezettséggel, illetve a második pontban említett késedelmi kamattal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 8. § (1) e) pont alapján vagy bármely törvényi rendelkezés alapján. Köszönettel: Kiss Zoltán
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték