Tisztelt Adózóna Szerkesztőség! Egyik könyvelt ügyfelünk Peruban és Panamában nyújt építési szolgáltatást. A benyújtott árbevételszámlákból a vevők 12,5, illetve 30 százalék "államilag előírt adót" visszatartanak. Kérdésünk, hogy ezt milyen jogcímen kell könyvelnünk a magyar könyvekben, hogy a vevőkövetelésünk ne mutasson tartozást, illetve van-e társasági adót/adóalapot módosító teendőnk? Segítségüket megköszönve, Üdvözlettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége (vallási) mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatni, az után viszont társaságiadó-fizetésére kötelezett. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, hogyan kell az adóalapot megállapítani.
Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. voltunk. Ez év áprilisától végelszámolásba mentünk át, azóta kettős könyvvitelt vezetünk. Márciusban a helyi (fővárosi) önkormányzatnál lévő nyilvántartás szerinti iparűzésiadó-túlfizetést visszautaltattuk, és így nullát mutatott a hipa-számlánk. Egyébként az adónk tavaly és idén is 0 forint. A NAV a lezárt evás időszakra vonatkozó adóellenőrzést megkezdte. Most kaptunk egy levelet az önkormányzattól, hogy felülvizsgálták a hipa-számlánkat, és további túlfizetést állapítottak meg, és ezt visszaigényeltük. Mit csináljunk, hogy ez az egyszer már 37 százalékkal leadózott összeg ne szerepeljen gazdasági eredményt növelő tényezőként, ne legyen a társasági adó alapja, mérlegben, eredménykimutatásban hogyan szerepeljen? Az evás időszakot az adóellenőrzés miatt már nem módosíthatom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2014. évi társasági adó számításánál nem csökkentettük az adóalapot a céltartalék-felhasználás következtében bevételként elszámolt összeggel. Bevallást, beszámolót beküldtük. A társaságiadó-bevallást önellenőrzéssel helyretesszük, de hogyan könyveljük, és milyen teendő van még? Köszönettel: Mo
A NAV által elengedett késedelmi pótlék rendkívüli bevételként történő elszámolását követően azt a társaságiadó-alapnál csökkentő tételként figyelembe lehet-e venni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a saját üzletrészét ingyenesen kívánja átadni a magánszemély tagok részére. A saját üzletrész névértéke: 2 millió forint, a könyv szerinti értéke: 15 millió forint, az üzletrész 30 millió forintot képvisel a kft. saját tőkéjéből. Úgy gondolom, hogy a magánszemélyeknek az így megszerzett értékpapír után az egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezések szerint kell adózniuk (16 százalék szja, 27 százalék eho). Kérdés: Kell-e, és milyen összeggel növelni a kft. társaságiadó-alapját? A magánszemélyeknek milyen összeg után kell adózni a megszerzett üzletrésszel összefüggésben? Köszönettel.
A fejlesztési tartalékból vásárolt eszközök értékcsökkenése hogyan változtatja a társasági adó alapját?
Megnyert pályázati összegből vásárolt állóeszköz a társaságiadó-bevallásban érvényesíthető-e kisvállalkozói kedvezményként, tehát a társaságiadó-alap csökkenthető-e a beszerzett állóeszköz értékével?
Ügyfelem (egy kft.) kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (belföldi, nem kapcsolt jogviszonyban álló vállalkozás), a kölcsönökre elhatárolta a szerződés alapján ott megjelölt időarányos kamatokat is évente. A kölcsönök rövidlejáratúak. Van olyan, amelynek a fizetési határideje már 365 napon túli, van, amelyiké még ezt nem lépte túl. A társaság nem számolt el még a fenti követelésekre értékvesztést. Amennyiben a hitelező az adóssal történt megegyezés alapján elengedi a kölcsön- és a kamatkövetelését is, a hitelező számviteli nyilvántartásában ezzel kapcsolatosan elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével kell-e a társasági adó alapját növelni, illetve milyen összeggel? A társasági adó törvény 8. paragrafusa alapján a nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtott, nem behajthatatlan követelés nem adóalap-növelő tétel lenne. A behajthatatlanságról semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, az adós kft. nem áll felszámolási eljárás alatt. A 365 napon túli követelések 20 százalékával, mint "behajthatatlannak minősülő" elszámolt értékvesztés hiányában kell-e növelni a társasági adó alapját? A problémát még fokozza, hogy egyes szakmai vélemények a követelés elengedést végleges pénzeszköz-átadásnak minősítik. Ez a követelés-elengedés tekinthető-e jogilag végleges pénzeszköz-átadásnak? A hitelezőnek kell-e rendelkeznie az adósnak a társasági adó 3. számú melléklet A fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatával? Ha nincs nyilatkozata a hitelezőnek, a társasági adó alapját növelni kell-e?
Tisztelt Szakértő! Eltérő véleményeket olvastam a következőkkel kapcsolatban, ezért szeretném a segítségüket kérni: Egy egyszemélyes kft. a tulajdonosnak tartós kölcsönt adott (7 évre) a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék kamattal. A visszafizetés ideje nincs meghatározva, azt bármikor törlesztheti a 7 év alatt. Az esedékes kamatot mindig év végén fizeti meg. A kölcsön után értékvesztést számoltunk el, arányosan az adott időszakra, mivel bizonytalan a kölcsön visszafizetése. Ez az értékvesztés egyéb ráfordítás-e, és növeli-e a taoalapot? Tisztelettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Társaságiadóalap-csökkentő tétel lehet-e annak a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalónak a 2014. évi munkabére, akinek az orvosi papírján az alábbi adatok találhatóak: össz-szervezeti egészségkárosodás 40 százalék, egészségi állapot 60 százalék? A társasági adó törvény csak "megváltozott munkaképességű" személyről beszél, más forrásokban legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességről lehet olvasni... Mivel a törvényben nem találjuk az 50 százalékot, ezért szeretnénk az ügy végére járni. Másrészt megszokhattuk már, hogy ugyanazon fogalom alatt mást ért az egyik törvény vagy rendelet, és mást a másik. Válaszát megköszönöm!
Egy kft. (A) végelszámolása azért nem tudott még lezárulni, mert a jelentős összegű (6 millió forint) tagi kölcsön kiegyenlítése, illetve az illeték kifizetése reménytelennek tűnt. Egy abszolút kívülálló másik cég (B) ezt a kötelezettséget átvállalta, és kifizette (A) cég magánszemély tulajdonosának. Az átvállaló (B) cég társasági adóalapját ezen összeggel megemelte. Kérdésem: (A) cég estében is meg kell emelni a társasági adó alapját? Köszönettel várom mielőbbi válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás (kft.) programozást végez forráskód megadásával Ausztriában, illetve az Egyesült Arab Emirátusokban lévő reklámügynökségek részére. Terveik szerint az ügynökségekkel úgy kötné meg a szerződést, hogy a díjának 20 százalékát munkadíjként, a 80 százalékát pedig szerzői jogdíjként számlázná. Helyesen járunk el abban az esetben, ha a szerzői jogdíjat érvényesítjük a társasági adó számításánál adóalap-csökkentő tételként figyelembe véve az egyéb korlátozást, hogy a csökkentő tétel a jogdíjbevétel felét, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékát nem haladhatja meg? Az áfatörvény szerint helyes-e, ha az EU-ba számlázáskor a számlán a „fordított adózás” jelenik meg szövegként, illetve feltünteti az ügynökség a közösségi adószámát is a sajátján kívül. A bevételt szolgáltatásként vagy termékértékesítésként szerepeltessük az összesítő jelentésen? Az EU-n kívüli bevételek esetén helyes-e, ha az „Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget írja a számlára? Esetleg a végzett tevékenységhez kapcsolódó, vagy a kiállított számlákra vonatkozó egyéb áfaelőírásra is figyelni kell? Válaszát előre is köszönöm: Simonné Mészáros Ibolya
Tisztelt Szakértő! Nem vagyok biztos abban, hogy csökkenthető-e a társaságiadó-alap olyan 86-ban elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel, amelyet azért számoltak el, mert Budapesten a felújítandó Széll Kálmán téri beruházás miatt az üzletet meg kellett szüntetni, az épületet lebontották. Tehát a terven felüli értékcsökkenés elszámolása elháríthatatlan ok miatt következett be. Szerintünk az elszámolt terven felüli értékcsökkenés a Tao. törvény 1. számú mellékletének 10. pontja szerint érvényesíthető a társaságiadó-alapnál. Jól gondoljuk-e? Köszönettel.
Belföldi árufuvarozó kisvállalkozás új tehergépjármű vásárlásakor igénybe veheti-e azt társaságiadóalap-csökkentésként?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték