63 találat a(z) társasági adó alapja cimkére
Kft. saját üzletrészének ingyenes átadása tao, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a saját üzletrészét ingyenesen kívánja átadni a magánszemély tagok részére. A saját üzletrész névértéke: 2 millió forint, a könyv szerinti értéke: 15 millió forint, az üzletrész 30 millió forintot képvisel a kft. saját tőkéjéből. Úgy gondolom, hogy a magánszemélyeknek az így megszerzett értékpapír után az egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezések szerint kell adózniuk (16 százalék szja, 27 százalék eho). Kérdés: Kell-e, és milyen összeggel növelni a kft. társaságiadó-alapját? A magánszemélyeknek milyen összeg után kell adózni a megszerzett üzletrésszel összefüggésben? Köszönettel.
Értékcsökkenés
Kérdés
A fejlesztési tartalékból vásárolt eszközök értékcsökkenése hogyan változtatja a társasági adó alapját?
Kisvállalkozói kedvezmény
Kérdés
Megnyert pályázati összegből vásárolt állóeszköz a társaságiadó-bevallásban érvényesíthető-e kisvállalkozói kedvezményként, tehát a társaságiadó-alap csökkenthető-e a beszerzett állóeszköz értékével?
Elengedett követelés
Kérdés
Ügyfelem (egy kft.) kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (belföldi, nem kapcsolt jogviszonyban álló vállalkozás), a kölcsönökre elhatárolta a szerződés alapján ott megjelölt időarányos kamatokat is évente. A kölcsönök rövidlejáratúak. Van olyan, amelynek a fizetési határideje már 365 napon túli, van, amelyiké még ezt nem lépte túl. A társaság nem számolt el még a fenti követelésekre értékvesztést. Amennyiben a hitelező az adóssal történt megegyezés alapján elengedi a kölcsön- és a kamatkövetelését is, a hitelező számviteli nyilvántartásában ezzel kapcsolatosan elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével kell-e a társasági adó alapját növelni, illetve milyen összeggel? A társasági adó törvény 8. paragrafusa alapján a nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtott, nem behajthatatlan követelés nem adóalap-növelő tétel lenne. A behajthatatlanságról semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, az adós kft. nem áll felszámolási eljárás alatt. A 365 napon túli követelések 20 százalékával, mint "behajthatatlannak minősülő" elszámolt értékvesztés hiányában kell-e növelni a társasági adó alapját? A problémát még fokozza, hogy egyes szakmai vélemények a követelés elengedést végleges pénzeszköz-átadásnak minősítik. Ez a követelés-elengedés tekinthető-e jogilag végleges pénzeszköz-átadásnak? A hitelezőnek kell-e rendelkeznie az adósnak a társasági adó 3. számú melléklet A fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatával? Ha nincs nyilatkozata a hitelezőnek, a társasági adó alapját növelni kell-e?
Tartósan adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eltérő véleményeket olvastam a következőkkel kapcsolatban, ezért szeretném a segítségüket kérni: Egy egyszemélyes kft. a tulajdonosnak tartós kölcsönt adott (7 évre) a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék kamattal. A visszafizetés ideje nincs meghatározva, azt bármikor törlesztheti a 7 év alatt. Az esedékes kamatot mindig év végén fizeti meg. A kölcsön után értékvesztést számoltunk el, arányosan az adott időszakra, mivel bizonytalan a kölcsön visszafizetése. Ez az értékvesztés egyéb ráfordítás-e, és növeli-e a taoalapot? Tisztelettel: Léderer Györgyné
Megváltozott munkaképesség?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságiadóalap-csökkentő tétel lehet-e annak a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalónak a 2014. évi munkabére, akinek az orvosi papírján az alábbi adatok találhatóak: össz-szervezeti egészségkárosodás 40 százalék, egészségi állapot 60 százalék? A társasági adó törvény csak "megváltozott munkaképességű" személyről beszél, más forrásokban legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességről lehet olvasni... Mivel a törvényben nem találjuk az 50 százalékot, ezért szeretnénk az ügy végére járni. Másrészt megszokhattuk már, hogy ugyanazon fogalom alatt mást ért az egyik törvény vagy rendelet, és mást a másik. Válaszát megköszönöm!
Tagi kölcsön kötelezettségének átvállalása végelszámoláskor
Kérdés
Egy kft. (A) végelszámolása azért nem tudott még lezárulni, mert a jelentős összegű (6 millió forint) tagi kölcsön kiegyenlítése, illetve az illeték kifizetése reménytelennek tűnt. Egy abszolút kívülálló másik cég (B) ezt a kötelezettséget átvállalta, és kifizette (A) cég magánszemély tulajdonosának. Az átvállaló (B) cég társasági adóalapját ezen összeggel megemelte. Kérdésem: (A) cég estében is meg kell emelni a társasági adó alapját? Köszönettel várom mielőbbi válaszát.
Szerzői jogdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás (kft.) programozást végez forráskód megadásával Ausztriában, illetve az Egyesült Arab Emirátusokban lévő reklámügynökségek részére. Terveik szerint az ügynökségekkel úgy kötné meg a szerződést, hogy a díjának 20 százalékát munkadíjként, a 80 százalékát pedig szerzői jogdíjként számlázná. Helyesen járunk el abban az esetben, ha a szerzői jogdíjat érvényesítjük a társasági adó számításánál adóalap-csökkentő tételként figyelembe véve az egyéb korlátozást, hogy a csökkentő tétel a jogdíjbevétel felét, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékát nem haladhatja meg? Az áfatörvény szerint helyes-e, ha az EU-ba számlázáskor a számlán a „fordított adózás” jelenik meg szövegként, illetve feltünteti az ügynökség a közösségi adószámát is a sajátján kívül. A bevételt szolgáltatásként vagy termékértékesítésként szerepeltessük az összesítő jelentésen? Az EU-n kívüli bevételek esetén helyes-e, ha az „Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget írja a számlára? Esetleg a végzett tevékenységhez kapcsolódó, vagy a kiállított számlákra vonatkozó egyéb áfaelőírásra is figyelni kell? Válaszát előre is köszönöm: Simonné Mészáros Ibolya
Terven felüli értékcsökkenés társaságiadó-alapnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nem vagyok biztos abban, hogy csökkenthető-e a társaságiadó-alap olyan 86-ban elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel, amelyet azért számoltak el, mert Budapesten a felújítandó Széll Kálmán téri beruházás miatt az üzletet meg kellett szüntetni, az épületet lebontották. Tehát a terven felüli értékcsökkenés elszámolása elháríthatatlan ok miatt következett be. Szerintünk az elszámolt terven felüli értékcsökkenés a Tao. törvény 1. számú mellékletének 10. pontja szerint érvényesíthető a társaságiadó-alapnál. Jól gondoljuk-e? Köszönettel.
Társasági adóalap csökkentése
Kérdés
Belföldi árufuvarozó kisvállalkozás új tehergépjármű vásárlásakor igénybe veheti-e azt társaságiadóalap-csökkentésként?
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jogelőd társaság 2010. évben alakult, majd év közben kedvezményezett részesedéscserével tőkeemelést hajtott végre. A jogutód társaság 2010. december 31-én jött létre kiválással a jogelőd társaságból, a kiválás a Tao. tv. 4. § 23/a pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak minősült. 2013. évben a társaság a kedvezményezett átalakulással megszerzett üzletrészeinek közel felét értékesítette a szerzési érték alatt (közel 50 százalékon), az így realizált árfolyamveszteség, jelentős mértékben rontotta az adózás előtti eredményét. Első kérdésem, hogy 2013. évben a társasági adó törvény 8. § (1) bekezdés r) pont alapján, mint adózás előtti eredménynövelő tételt figyelembe kell-e venni az üzletrész-értékesítés realizált árfolyamveszteségét? Illetve az ügylet alapján kell-e növelni egyéb címen a társasági adó alapot? Az előző években a Tao. 7. §.(1) bekezdés gy. pontja alapján a társaság nem csökkentette az adóalapját. Második kérdésem, ha 2015. évben a fennmaradó üzletrészt nyereséggel értékesíti a társaság, az árfolyamnyereséget (a jelenlegi szabályok alapján), mint adóalap-csökkentő tételt figyelembe veheti-e a társaság? Illetve a jelenlegi szabályok alapján van-e lehetőség 2015. évben az ügylettel összefüggésben egyéb címen adóalap-csökkentésre? Válaszát előre is köszönöm!
Reklámadó hatása a tao-ra eltérő üzleti évnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egészségügyi termékeket forgalmazó, nagykereskedelmi kft., amely a Ratv. törvény 2. § 2) bekezdése értelmében a reklám közzétételének megrendelője, általában nem éri el a havi ilyen céllal felmerült költsége a 2,5 milió forintot. Társaságunk eltérő üzleti éves, mérlegforduló napja, október 31-e. A 2014. évi XXXIV. törvény értelmében változott a társasági adóról szóló törvény 3. mellékletének 16. pontja (ha jól értelmeztem, 2014. 08. 16-ától), amely szerint ha nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával, akkor amiatt a társasági adóalapját növelnie kell. A kérdésem az lenne, hogy ez a tao-törvény módosítás már a 2014-es (2013. 11. 01-jén kezdődő) üzleti évünket is érinti-e, azaz visszamenősleges hatású? Segítségét előre is köszönettel,
Reklámadó Facebook
Kérdés
A reklámadó-törvénnyel kapcsolatban szeretném kérdezni: a Facebook-reklám költsége a vállalkozás érdekében felmerült költség lehet-e? Ha a havi költség meghaladja a 2,5 millió forintot, megfizetjük a 20 % reklámadót, de a törvény szövegéből úgy tűnik, hogy nyilatkozat hiányában a 20 % reklámadó megfizetése mellett is társaságiadóalap-növelő tétel lesz az ilyen, jellemzően külföldi szállítónak fizetett reklámköltség. Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Köntös Antónia Badacsonyörs
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy zrt. veszteséggel értékesítette részesedését. Kérdésem: ezzel a veszteséggel kell-e társasági adóalapot emelni, illetve van-e valamilyen bejelentési kötelezettség? Nem bejelentett részesedésről van szó. Köszönettel.
Elévült adótartozás
Kérdés
Egy cég adótartozását a NAV elévülés miatt törölte. Rendkívüli bevételként számoljuk el, de nem találtam a Tao. törvényben arra vonatkozó utalást, hogy erre adóalap-csökkentő korrekciót igénybe lehet venni. Így az a helyzet állhat elő, hogy a cégnek emiatt társasági adót kellene fizetnie (pedig jelenleg nem is működik, bevétele sincs, viszont az áthozott veszteséggel nem csökkenthető teljes mértékben az elengedett adótartozás miatt keletkező pozitív adóalap). Tehát újabb adótartozása keletkezne. Ez tényleg a huszonkettes csapdája, vagy van kiút ebből a helyzetből? Üdvözlettel előre is köszönöm a válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
