Előfordul, hogy a „vállalkozási tevékenység érdekében beszerzett eszköz” fogalmát a NAV másként értelmezi, mint a vizsgált cég. Ekkor a pórul járt társaságnak – az adóhiány és a szankciók pénzügyi rendezésén túl – számviteli feladatai is keletkeznek.
Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízinggel szerzett be egy személygépjárművet 2012-ben. A lízing futamideje 2 év volt, ami most járt le. A kft. a maradványértéken nem óhajtja megvásárolni a személygépkocsit. A kérdésem az, hogy a tárgyi eszközök közül hogyan kell kivezetnem ezt az eszközt? Milyen könyvelési tételeket kell könyvelnem?
Beruházás, tárgyi eszköz beszerzés 161-re könyveljük, a kapott támogatási előleget a 4-esben (K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) tartjuk nyilván pályázatonként elkülönítve. Ha jóváhagyják a tényleges támogatást, azt teszem a 9-esbe. A K+F (tárgyi eszközre) a támogatási előleget a rendkívüli bevételekkel szemben (T 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 98 Rendkívüli bevétel), majd a bevételt halasztott bevételként elhatárolom (T 98 Rendkívüli bevétel – K 483 Halasztott bevétel) és a halasztott bevételt feloldva arányosan, amikor költség merül fel (pl. az értékcsökkenési leírások arányában) – T 483 Halasztott bevétel – K 98 Rendkívüli Bevétel. A munkabér és járulékaira kapott támogatás esetén a munkabéreket teljes egészében elszámolom költségként. Nem lehet elhatárolni. Az ezzel szemben álló, kapott támogatást számolom el bevételként, abban az esetben, ha a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett. A 2013-ban beérkezett támogatást a bankkivonat alapján könyvelem, a 2014-ben várható támogatást időbeli elhatárolásba teszem. Itt előfordulhat, hogy a cég veszteséges lesz, az adott évben, mert a támogatás nem érkezik meg a mérlegkészítés időpontjáig. Ez így jó? Az egyik évben veszteséget mutatok ki, a másikban pedig nagy árbevételt. Nonprofit társaságról van szó. Kérem részletezzék, hogyan kell végezni a nem beruházási költségre kapott támogatások könyvelési lépéseit. Köszönöm.
Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy a kft.-nk tulajdonában álló tehergépjárműben káresemény következett be, a biztosító térített 1,5 millió forintot, amit bevételként elszámoltunk a 2013. évre. A káresemény következtében felmerülő kiadás is 1,5 millió forint volt, amit 162. felújítás főkönyvi számra könyveltünk, és ráaktiváltuk a tehergépjárműre. A kérdés az, hogy emiatt a költség értékcsökkenés formájában több évre eloszlik, a biztosító térítése, mint elszámolt bevétel, maradhat-e a 2013. évi könyvekben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentességet választó vállalkozás elérte a 6 millió forint bevételt, így be kell lépnie az áfa körbe. A kérdésem az lenne, hogy az alanyi mentes időszakban beszerzett, el nem adott készletek, tárgyi eszközök, nem aktivált beruházások után a le nem vonható áfa, az áfa körbe lépés után, valamilyen módon utólag, például arányosítással levonható-e, vagy csak az átlépést követő beszerzések áfája lesz levonható? Az alanyi mentes időszakban beszerzett tárgyi eszköz, áfa körös időben értékesítése esetén mi a teendő? Fizetendő áfát kell-e felszámítani, ha igen, akkor arányosan utólag levonható-e az áfa?
Betéti társaság beltagja tagi kölcsönt nyújtott az előző években a társaságnak. A bt. jelenleg nem tudja visszafizetni, törleszteni a tagi kölcsön összegét. Van-e rá lehetőség, hogy tárgyi eszközt adjon át a tartozás fejében (az eszközt piaci értéken számolnák el)? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia szakértőnk válaszolt.
T. Szakértő! Vasanyag értékesítésével foglalkozó kft. két tulajdonosa évekkel ezelőtt az eladásra megvásárolt vasanyag felhasználásával a telekre kerítést, az épület ablakaira rácsot, az épületre vasajtót és az udvarra a vasanyagok tárolására állványokat készített. Ezek az eszközök nem lettek aktiválva. Az akkori könyvelő azt mondta, hogy ennek „örökre” a leltárban kell szerepelni. Most a tulajdonosok szeretnék, ha egy tulajdonosi határozat alapján ezeket az eszközöket aktiválni, majd az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni. Abban kérem a segítségüket, hogy ez így lehetséges-e. Köszönettel: Bné
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület az egyik ingatlanát, amely kötelezettségekkel terhelt, értékesítette (ezt az ingatlant annak idején ajándékba kapta). Az értékesítés úgy történt, hogy egyik része tartozásátvállalással, másik része hitelező (bank) által elengedett kötelezettséggel valósult meg. A könyvelési tétel elég érdekes, és ez ügyben kérném a segítségét. Az ingatlan könyv szerinti értékét kivezettem a 86. Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értékével szemben. A "bevételt" a 98. számlaosztályba könyveltem, mint tartozásátvállalás könyv szerinti értéke, és hitelező által elengedett kötelezettség értéke. Nem tudom, hogy helyesen könyveltem-e? Ha nem, akkor hogyan kellene helyesen lekönyvelni? Köszönettel: Lédererné
Bt év közben átlép kata adózás alá. Megállapítják az osztalékadót kiváltó adót. Kérdésünk, hogy ezen adó bevallása és 1. részlet megfizetése után a házi pénztárban és a bankszámlán lévő pénzkészlet felvehető, és a tulajdonosok között szétosztható részesedéseik arányában? Vagy csak azon összeget vehetik fel, ami az osztalékadót kiváltó adó alapját képezi? Kell-e erről az osztalékról a tagoknak igazolást kiállítani? Másik kérdésünk, hogy a kata időszaka alatt értékesíthető-e azon tárgyi eszköz, amit csökkentő tételként figyelembe vettünk az osztalékadót kiváltó adó meghatározásánál? Egy esetleges visszatérésnél ezen eladott eszköz befolyásolja-e a nyitó mérleget?
Tisztelt Szakértő!Egyéni vállalkozó 2013 márciusában belépett a KATA szabályai alá.2013. Júniusban értékesített egy kis tehergépkocsit, amit korábban a vállalkozói SZJA szabályai szerint ÉCS.-ként elszámolt. Egy meglévő tárgyi eszközt / üzlethelyiség / nem tud értékesíteni,ezt is elszámolta az SZJA szabályai szerint.2013 júliusától a vállalkozó megszünteti a tevékenységét.Kérdésem: 1./ A KATA időszakában értékesített már korábban is meglévő tárgyi eszköz után a bevételt hova kell elszámolni?2./ A vállalkozás megszüntetésekor meglévő tárgyi eszközt az SZJA. vagy a KATA szerinti bevételként kell nyilvántartani? Segítségét megköszönve, üdvözlettel: Marika
Kedves Szakértő! Új tárgyi eszköz a beszerzéskor azonnal elszámolható-e költségként (értékcsökkentésként ) értékhatártól függetlenül ? Pl.beszerzünk egy 3 millió Ft-os gépet, azt azonnal leírhatjuk-e költségként ? Köszönöm a választ
Laptopot vásároltunk, windos operációs rendszerrel.Kérdésem, hogy ez egy tárgyi eszköznek könyvelendő, vagy külön kell kell venni a gépet irodai eszköznek és a szoftvert szellemi terméknek?Üdv. Ujlakiné
A Kft-ben 1 db kamion és 1 db pótkocsi szerepel az eszközök között. A cég beszerzett 2 db gumiabroncsot nettó 160 ezer forintért, darabja 80 ezer forint. El lehet -e költségként azonnal számolni, vagy aktiválni kell és ezzel növelni az eszköz bruttó értékét, és az ÉCS-t 5 év alatt lehet csak leírni ?
Evás egyéni vállalkozó 2010. évben vásárolt tárgyieszközt bruttó 300000 forintért. 2011. évben áttért átalányadózásra. 2012.12.31-én megszüntette tevékenységét. 2012. évben átlépte a 15 milliós határt, tételesen számol el. 2011., 2012. évben értékcsökkenést nem számolt el. Áfaalany. Mi a teendője a tárgyi eszközzel? Válaszát előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték