Tisztelt Szakértő! Egy cég új munkavállalót alkalmaz, aki a belépés időpontjában táppénzen van. Kérdésem, hogy ilyen esetben a betegszabadság időarányosan jár neki, és ezzel indítja a távollétet, vagy mivel folyamatos a táppénz, a betegszabadság nem érvényesíthető ebben az esetben? Köszönettel.
Táppénzen lévő dolgozó súlyos betegségére tekintettel kérte a leszázalékolását. A munkáltatója azt javasolta, hogy mindketten jobban járnak, ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát. Mi lesz így a táppénzzel? – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Kedves Szakértő! Ügyfelem egy cégnél dolgozott, 08.14-től táppénzre került. Ezzel egyidejűleg kezdeményezte a leszázalékolását is súlyos betegsége miatt. Táppénzes papírok leadása céljából felkereste a munkáltatót. A munkáltató azt javasolta neki, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt, mert így mindenki jól jár. Ezért 2014.10.20-ával közös megegyezéssel táppénz alatt megszüntették a munkaviszonyt. Ügyfelem most nagyon meg van ijedve, hogy jól döntött- e. Kérdeznénk hogy így a továbbiakban jogosult-e táppénzre, hiszen előre láthatólag a leszázalékolásig táppénzen marad. Amennyiben ez rá nézve hátrányos, törölhető-e a közös megegyezés dokumentum, és milyen feltételekkel. Mit lehet ez ügyben tenni, sajnos nagyon nagy szükség lenne a táppénz összegére, egyéb jövedelemmel nem rendelkezik. Köszönettel várom sürgős válaszukat.
A munkavállaló betegszabadság ideje alatti pénzbeli ellátását teljes egészében a munkáltató fizeti. A keresőképtelenség azonban nem minden esetben terheli teljes mértékben a munkaadót; van, amikor már az első naptól táppénz jár.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmazottja április 29-én betegsége miatt hosszú hónapokra keresőképtelenné válik. Betegszabadságon, táppénzen 2014-ben még nem volt. Munkáltatója aznap elhunyt, az alkalmazott munkaviszonya automatikusan megszűnt. Az OEP az igényelt táppénzt arra hivatkozva utasította el, hogy a munkavállaló nem áll munkaviszonyban, passzív táppénzre pedig nem jogosult. Kérem válaszát, helyes-e a OEP eljárása? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ellentmondást látok a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény azon két rendelkezése között, hogy "az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni" (39/A. § (1) bekezdés), illetve "a tgyás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani" (42. § (2) bek., 48. § (2) bek). Mi a helyzet akkor, ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben más volt a munkáltató, mint az ellátásra való jogosultság kezdő napján, tehát a két biztosítási jogviszony nem azonos, ugyanakkor a szülő nőnek a szülést megelőző évben, az előző munkahelyén több mint 180 nap jövedelme volt. Milyen jövedelem alapján kell ekkor megállapítani a tgyás összegét? Válaszát köszönöm.
Folyamatos a biztosítása? Mennyi volt az előző évben a tb-köteles jövedelme? Kórházban gyógyul vagy otthon? Többek között ezeken múlik, hogy betegség esetén mennyi táppénzt kaphat.
Tisztelt Adószakértők! 2014. 06. 04-től táppénzen lévő katás egyéni vállalkozó várhatóan október első heteiben lesz keresőképes a balesete után. Kérdésem az lenne, hogy október hónapra kell-e katát fizetnie, ha október 4-én írja ki az orvosa? Köszönettel: Szabó Antia
Tisztelt Szakértők! Munkavállalónk rehabilitációs ellátásban részesül. (2011. 10. hónapban rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg nála, egészségkárosodásának mértéke 53 %, további felülvizsgálat nem szükséges.) Kérdéseim: 1. Dolgozhat-e 30 órában ez a dolgozó (hathavi bérének átlagát kell figyelni)? 2. Betegszabadság-napjainak a felhasználása után kaphat-e úgy táppénzt, hogy a rehabilitációs ellátást is folyósítják, vagy le kell mondani valamelyikről? Ha igen, és a táppénzről mondana le, akkor a hiányzó napok minek minősülnek? Igazolt, nem fizetett nap, amely időszak alatt szünetel a biztosítása? Válaszukat köszönöm, üdvözlettel: Antula
Kedves Szakértő! Általam könyvelt kft. ügyvezetője a 1041-es nyomtatványon mint heti 36 órát elérő munka melletti társas vállalkozó van bejelentve. Ügyfelem munkaviszonya 08. 31-ével megszűnt, de több hete táppénzen van, jelen pillanatban is. A 1041-esen 09. 01-től kell-e bejelenteni mint főfoglalkozású vállalkozó? Valamint hogyan alakul a jövedelme számfejtése, vagyis 09. 01-től már kell-e járulékot fizetni legalább a minimálbér szerint, mivel táppénzen még a munkaviszonyára tekintettel került. Vagy csak a táppénz megszűnése után terheli járulék- és adófizetési kötelezettség ? Köszönettel várjuk a választ.
2010. májustól 2014. július 31-éig határozott szerződéssel dolgozó (bruttó bér 240 ezer forint) más munkakörbe került 2014. 08. 01-től és határozatlan idejűre, de a bére 150 ezer forintra csökkent. Tekintettel arra, hogy szülése 2015. április elejére várható, valamint veszélyeztett terhes lehet a kora miatt, a kérdés a következő: ha táppénzre veszik, a tgyás és a gyed milyen időszaki bér alapján kerül meghatározásra, milyen összegben? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2013. július 30-án szültem első gyermekemet. Jelenleg gyeden vagyok, 2015. 04. 25-éig (mivel a biztosításban töltött napjaim száma nem elegendő a gyermekem 2 éves koráig). 2015. nyár-ősz környékére tervezzük a testvér érkezését, és előtte nem mennék vissza dolgozni, hanem a gyed lejártakor kivenném a bent maradt szabadságaimat, majd a szülésig fennmaradó időben táppénzen lennék. Mi lesz ebben az esetben az alapja a második gyermek után járó tgyás és gyed összegének? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni. Egyéni vállalkozó főállású katás, havi 50 000 forint tételes adót fizet. Terhes lett, az orvos a kora – a és spontán vetélés nagyobb esélye – miatt veszélyeztett terhességet állapított meg, és javasolta a táppénz-ellátást. Kérdéseim a következőek lennének: - 2014. 07. 31-ével kéri a táppénz-ellátást, így a katát befizeti a 7. hóra. - 2014. 08. hóban már táppénzen van, tehát katafizetési kötelezettsége nem keletkezik? A gyed számításánál az előző évi jövedelemalapot kell figyelembe venni, tehát ha a baba 2015. februárban érkezik, akkor a gyed alapja a 2014-es év jövedelme. Ha hét hónapon keresztül fizette a katát, akkor 569 100 forint? Kérdésem, hogy ha az üzletében alkalmazottak is dolgoznak, az egyéni vállalkozói tevékenységét katásként folytathatja? Ezt úgy értem, hogy személyes közreműködés nem történik, de az üzletet 2 fő munkavállaló továbbviszi, tehát bevételszerzés történik. Várom megtisztelő válaszukat, köszönettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2014. 07. 11-én szült. A 2014. 07. 11-ig tartó időszakra beküldte az OEP felé a táppénz igazolásokat, majd kitöltötte a tgyás igényléssel kapcsolatos nyilatkozatot, és eljuttatta az OEP felé. Ezen nyilatkozatban azt jelölte, hogy a szülést megelőző 28 nappal szeretné a tgyást igényelni. Tőlem foglalkoztatói igazolást kér. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mi a a teendő (tudtommal táppénzt és tgyást nem kaphat egy időben)? Hogyan tudom jogszerűen/célszerűen kitölteni a foglalkoztatói igazolást ebben az esetben? Hogyan lehet javítani a helytelen nyilatkozatot, illetve szükséges-e ezt megtenni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Cím! Egyik alkalmazottunk gyeden van 2014.07.01-ig, közben május 15-től kiíratta magát tp-re a második gyermekkel akivel várandós. Jár-e neki egyszerre táppénz és gyed a két gyermekkel? Egy fórumban olvastam hogy ha megszakítja a fizetés nélküli szabadságát és egy napra legalább dolgozik, akkor jár neki mindkét ellátás.Várom válaszukat.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték