A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások szabályai esetében igaz az a közmondás, hogy „az ördög a részletekben van”. Sokszor fordul elő az, hogy csak az ellátás folyósításakor szembesülünk azzal, hogy a szabályok olvasása alapján másra számítottunk.
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) törvényi szabályai rendkívül sok olyan „finomságot” tartalmaznak, melyek „első ránézésre” nem is tűnnek fel. Így gyakran fordul elő, hogy az ellátásban részesülő a folyósításkor szembesül azzal, hogy ő egész másra számított. Cikksorozatunkban ilyen konkrét esetek bemutatásával hívjuk fel a figyelmet ezekre a „rejtelmekre”, annak érdekében, hogy csökkenjen az ilyen, nem igazán kellemes meglepetések előfordulása.
Tisztelt Szakértő úr!Igaz az, hogy aki 2011. december 31-én III. kategóriás volt az a felülvizsgálat után nem végezhet kereső tevékenységet? (2011. évi CXCI XII. 29. tv).Nem lehet keresőképtelen. Abban az esetben se, ha nem folyósítanak számára táppénzt, mert nincs jogszerző ideje (2003-ban volt utoljára biztosított)?Ez a "legkönnyebb" kategória. Mindenhol lehet dolgozni még munkaviszonyban is.Vagy a felülvizsgálat után a rokkantat vagy átsorolják, vagy pedig munkaképesnek nyilvánítják és így szép lassan megszűnik ez a kategória?Várom szíves válaszát!
Kismamánk várhatóan októberben szül. Bruttó bére 180.000 ft. Április 01-től alkalmazottunk, jelenleg még főiskola nappali tagozaton is tanul.Jár-e részére táppénz?
Felettébb furcsa szabályozásra akad az, aki arra vállalkozik, hogy tanulmányozza, mi a helyzet akkor, ha az egyéni vállalkozó beteg lesz, s nem tudja személyesen folytatni tevékenységét.
Ellentmondásokat találhatunk, ha azt vizsgáljuk, milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, ha beteg, s tevékenységét nem tudja személyesen folytatni.
Az alapvető jogok biztosa szerint a kórházban ápolt gyermek után is járnia kellene a gyermekápolási táppénznek, illetve amennyiben szükséges és társadalmi igény van rá, indokolt lehet az ezzel kapcsolatos egészségbiztosítási jogszabályok módosítása is.
Összefoglaltuk a járulékfizetés, táppénz és térítési díj visszatérítése vonatkozásában várható jogszabály-módosításokat.
A munkavállaló keresőképtelenségével kapcsolatos táppénzigénnyel a foglalkoztatónak abban az esetben is feladata van, ha nem tart fenn kifizetőhelyet, hiszen a dolgozó igényét neki kell továbbítania, még pedig 5 napon belül az a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek.
Milyen estekben kérheti vissza természetes személyektől a már kifizetett egészségügyi ellátás, táppénz összegét az Országos Egészségpénztár?
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgynevezett megtérítési eljárás során visszafizetteti az egészségbiztosítási ellátásokat azzal, aki felelős a baleset bekövetkezésért, vagy egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a foglalkoztatónak milyen esetekben kell visszafizetni az egészségbiztosítási ellátásként kifizetett összegeket és hogyan mentesülhet ezen összegek után felszámított kamat megfizetése alól.
A társadalombiztosítási és szociális ellátásokat „bruttó” összegben határozzák meg, de jó tudni, hogy ezek nagy részét személyi jövedelemadó és/vagy nyugdíjjárulék is terheli.
A kalkulátor a biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállaló betegség miatti kereső képtelenségének idejére eső táppénz napi összegét számolja ki, beleértve a fekvőbeteg ellátás esetén érvényes napi táppénz összegét is.
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénz, hanem betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték