Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult eljárás egy a Szegedi Vadaspark területén, de az intézménytől függetlenül kialakított játszótér ügyében, egy gyanúsított előzetes letartóztatásba, egy másik házi őrizetbe került, egy harmadik terhelt szökésben van – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a társaságiadó-alap kiegészítésének terhére támogatást nyújtott látványcsapatsport-támogatás keretében, ami úgy valósult meg, hogy az adóhivatal részére átutalta a kötelező adóelőleg-kiegészítést múlt év december 20-áig, és erről rendelkezett. Az adóhivatal utalta tovább a kedvezményezett részére a támogatást. A kérdésem az lenne, hogy ez a támogatási összeg, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások hogyan jelennek meg a kft. könyvelésében? Mit, és hogyan kell kimutatni a kft könyveiben?
A magánszemélyeknek az idén is lehetőségük van arra, hogy a 2015. évi jövedelmük után befizetett adójuk egy-egy százalékról rendelkezzenek. Mi a teendője annak, aki így szeretne támogatni valamely szervezetet, egyházat?
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést (naplófőkönyv) vezető nonprofit egyesület építési beruházása megvalósításához EMVA pályázaton nyert 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást, melyet 2015. évben meg is kapott. A támogatást a kiírás szerint egyéb bevételként kell elszámolni. Az épület bekerülési értéke 60 millió forint, a különbözetre, 20 millió forintra, a helyi önkormányzat vissza nem térítendő támogatást folyósított. Az épület használatbavétele 2015-ben megtörtént. Kérném szíves segítségét, hogy a teljes egészében támogatásból megvalósított beruházást és a kapott támogatást az egyszerűsitett beszámoló eredménylevezetésében milyen módon kell beállitani, hogy a pénzügyi eredmény is és az adózás előtti eredmény is helyes legyen? Elszámolható-e 2015. évben az épület bruttó értéke (60 millió forint) a kapott támogatásokkal szemben? Ez esetben az épület értéke a mérlegben 0 forint lesz? Vagy mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm.
A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatta meg az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket szerdán a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával.
A Csongrád Megyei Főügyészség vádat hét emberrel szemben, akik közül többen egy bűnszervezet tagjaként fiktív projektekhez pályáztak európai uniós és hazai költségvetési alapok támogatásaira – tájékoztatta az ügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Egyesületi vagyon az alapszabály szerint: tagdíjak, az egyesület rendezvényeinek bevétele, adományok, támogatások, minden a közös célt szolgáló befizetés. Az egyesület a szervezője egy fesztiválnak, melynek keretében fellépőket fizet ki, színpadot bérel stb. A fesztiválra belépőjegy nincs. A fesztiválon megjelenő kiállítók, árusítók viszont a rendezvényen való megjelenésért fizetnek az egyesületnek. Tehát a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő bevételek: támogatások, illetve az árusítók rendezvényen való részvételének a díja (vagy regisztrációs díj). Kérdésem, hogy mivel az alapító okiratban szerepel a vagyonának felsorolásában az egyesület rendezvényeinek bevétele, erre alkalmazható-e a társasági adóról szóló törvény 6. sz. mellékletének A) pontja, mely szerint kedvezményezett tevékenység az alapító okiratban nevesített cél szerinti tevékenység? Az egyesület céljai, közhasznú tevékenysége (alapító okirat szerint): fenntartható turizmus fejlesztése, a település kulturális örökségének megőrzése, népszerűsítése, természeti értékeinek megismertetése, vendégéjszakák növelése, szezon meghosszabbítás, turisztikai termékfejlesztés, idegenforgalommal foglalkozó személyek érdekképviselete. A célok elérése érdekében végzett feladatok közül (melyet alapító okirat részletez) az egyik pont: szerepeket vállal rendezvények, programok lebonyolításában. A fentiek alapján kérném szíves tájékoztatásukat!
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához igényelt támogatás (121/2012. (XI.28.) VM rendelet) személyijövedelemadó-alap-e?
Tisztelt Szakértő! Áfa alanyi adómentes, vállalkozói személyi jövedelemadózás (tételes bevétel-költségelszámolás) szerint adózó egyéni vállakozó vagyok. Kérem, segítsenek az alábbi esettel kapcssolatban a megfelelő adózási eljárás megtalálásában. Ingyenes, nyílt forráskódú szoftvereket teszek közzé az interneten, és szeretném megoldani, hogy akik letöltötték, és használják őket, felajánlhassanak valamekkora összeget, amivel támogatnak engem. A felajánlásért cserébe szolgáltatást vagy terméket nem nyújtok, a szoftvert bárki letöltheti az internetről enélkül is. A felajánlásokat a weboldalam látogatói a PayPal rendszeren keresztül tehetnék meg (ahonnan át tudom utalni a pénzt a vállalkozói bankszámlámra), és elsősorban külföldről számítok támogatásra. Az a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan kell adózni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Vagy egy családi gazdaság, ahol az anya és a fia a gazdaság tagjai. Áfaalanyiságot választottak. 2015 szeptemberében a családi gazdaság férfi tagja kiváltotta az őstermelői tevékenységet adószámmal és adóalanyi mentesség mellett kompenzációs felár szerinti adózást választott. Sajnos ezt saját maga intézte, a könyvelőt nem kérdezte meg. Volt már 2015. évre kiadása, mint őstermelőnek egy személyben, de bevétele még nem. Kérdésem: 1. Lehet-e, mint őstermelő egy személyben eltérő adózási módot választani a családi gazdaság adózási módjától? 2. 2015. évben a kiadást az adóbevallásban lehet-e külön választani a családi gazdaságtól? 3. Erdőbirtokos is, és támogatást is kapott, ezt hogyan kell figyelembe venni az adóbevallásban? Előre is köszönöm válaszát!
Március 10-én lépett hatályba a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) újabb módosítása, amely arra kívánja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy a társasági adójuk terhére járuljanak hozzá az olimpia rendezés elnyerésére irányuló pályázat elkészítéséhez.
Tisztelt Szakértő! Támogatás elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Olvastam, hogy a támogatást a kiutalással egyidőben lehet elszámolni. Példaként tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott támogatás szerepelt a cikkben. Cégünk képzésekhez, tréningekhez, tanácsadáshoz nyert pályázaton összeget. A költségek 2015-ben merültek fel, ezek számláit ki is fizettük 2015-ben. Júliusban kaptunk egy összeget előlegként, s majd 2015-ben, részkifizetésként kaptunk további összegeket – a benyújtott számlák és azok kifizetési igazolásai alapján. Az elszámoláshoz a dokumentumokat 2015. december 31-éig kellett benyújtani az Emberi Erőforrások Minisztériumához, amely meg is történt. Tehát: 2015-ben felmerült a pályázathoz köthető összes költség. Kaptunk előleget, s kaptunk részkifizetést. A támogatási összeg egy részét 2016-ban utalták a bankszámlánkra. Kérdésem, hogy év végén az előleget kötelezettségként, s a részutalást bevételként kell elszámolni? A 2016-ban átutalt összeggel kapcsolatban van-e könyvelési feladat? A 2015-ben felmerült költségeket hogyan számolom el év végén? Várom válaszukat. Tisztelettel: Boskó Lászlóné
Tisztelt Szakértők! Az egyik ügyfelem utolért sajnos egy olyan kérdéssel, amitől mindig is rettegtem és örültem, hogy eddig el tudtam kerülni. Egy úszásoktatással foglalkozó kft.-ről van szó és most lehetősége adódna arra, hogy a vízilabda utánpótlást támogató tao-támogatásból ő is részesüljön és egy kicsit bővíthetné a szolgáltatásait. Pályázatot nyújt be, szerződést köt és fog kapni támogatást amelyet neki a meghatározott célra kell elköltenie, amit megvásárol annak a 10 százalékát neki kell fizetnie, 90 százalékot használhat fel a támogatásból. Egy elkülönített bankszámlára érkezik a pénz és abból lehívással tud vásárolni. Nagyjából ennyit mondott az ügyfél és az volt a kérése, hogy majd szükség lesz arra, hogy nyilatkozzunk az áfáról és ő maga is szeretne tájékoztatást kérni, hogy ez hogyan fog a könyvelésben szerepelni, illetve az áfánkat (ami pénzforgalmi szemléletű) hogyan fogja ez az ügylet befolyásolni. Nagyon megrémültem a kérdéstől, azt sem tudom sajnos, honnan kellene elindulnom vagy milyen különös jogszabályokat kell ilyenkor figyelembe venni. Ebben szeretném kérni szakértő tanácsukat és azt, hogy melyik jogszabályok azok amire figyeljek. Köszönöm szépen Benkő Eszter
Egy édesanya kislánya külföldi műtétjére gyűjt 5000 eurót. Egy alapítvány honlapján közzéteszi az édesanya bankszámlájának a számát. Amennyiben magánszemélyektől, cégektől támogatás érkezik erre a számlára, van-e ezzel kapcsolatban bejelentési vagy adóbevallási, -befizetési kötelezettsége? Elég, ha a kapott bevétellel szemben a műtéttel kapcsolatos számlákat megőrzi? Kedvezőbb lenne alapítványon keresztül gyűjteni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyesület 2015. 09 .01-jén aláírt egy támogatási szerződést, a vissza nem térítendő támogatási összeget pár napon belül kiutalták az egyesületnek. Szerződés szerint 100 százalékos előleg formájában utólagos elszámolási kötelezettség mellett biztosítja. A pályázatra vonatkozó szakmai beszámolót 2016. 04. 30-ig kell megküldeni. Kérdésem lenne ennek a helyes számviteli nyilvántartásokban való könyvelésére. Elfogadható-e az alábbi gyakorlat? 1. Szerződés aláírásának dátumával: T368 – K967 2. Pénzügyi teljesítéskor T3841 – K368, 3. év végén a 2015-re eső költségeket meghaladó pályázati összeg elhatárolása T967 – K 4821. Vagy az előlegként kapott támogatást csak az elszámoláskor tehetem az egyéb bevételek közé? De ebben az esetben a költségek egy része 2015. évi, amivel szemben nem lesz bevétel. Ebből adódóan a 2015. évi eredménye veszteség lesz, amivel elveszítheti a közhasznú státuszát. Válaszát köszönve, tisztelettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték