Az MNB 28 millió forint bírságot szabott ki az eBrókerház Befektetési Szolgáltató Zrt.-re az ügyfelek és leendő ügyfelek tájékoztatására és a kockázatkezelésre vonatkozó hiányosságok miatt. A társaság javadalmazási politikája az intenzív ügyfélszerzést és a magas összegű befektetői befizetéseket ösztönözte, miközben utóbbiak sokszor megtévesztő és pontatlan információkat kaptak a kínált befektetési szolgáltatásokról.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019. december 9-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Viagogo AG ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – olvasható a GVH honlapján.
A napokban mintegy 57 ezer cég kap tájékoztatást arról, hogy a kisvállalati adó (kiva) választásával mennyit spórolhat közterhein. Az érintetteknek érdemes megfontolni a kivára váltást, mert összességében 24 milliárd forintnyi adót takaríthatnak meg jövőre – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.
Az Európai Bizottság koordinálásával 26 országban tartottak egyidejű, átfogó vizsgálatot az online kereskedelem területén az Európai Unió, illetve Norvégia és Izland nemzeti hatóságait is összefogó Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) tagjai, köztük a Gazdasági Versenyhivatal. Az átvilágítás feltárta, hogy a fogyasztó sokszor kap hiányos információt online vásárláskor az árakról és az árengedményekről – írja honlapján a GVH.
Gyakran nem tájékoztatják egyértelműen a fogyasztókat az árakról és az engedményekről az internetes vásárlások során, a vizsgált webshopok 60 százalékánál szabálytalanságokra derült fény – közölte az Európai Bizottság pénteken.
A 10 évnél "fiatalabb" lifteket havonként kell karbantartatni. A mi társasházunkban egy jónevű cég kapta erre a megbízást. A lift karbantartási szerződés szerint a karbantartási díjról szóló számla a karbantartási munka elvégzésének igazolása alapján nyújtható be. A cég azonban a munkavédelmi szabályokra való hivatkozással nem teszi lehetővé a szerelő által végzett munka figyelemmel kísérését, ellenőrzését. A cég úgy gondolja, hogy annak alapján kell igazolni a teljesítést, hogy „… ha a szerelőnk végzett a munkával, kinyitja Önnek az aknaajtót és kívülről a biztonsági előírások szigorú betartása mellett…” utólag „…megmutatja a felvonóaknát és az elvégzett munkákat”, vagyis a szerelő tájékoztatása alapján kell/kellene a munkavégzést igazolni, ha volt, ha nem volt tényleges munkavégzés. Bár a teljesítés igazolásához – tudomásunk szerint – csupán a számviteli törvény ad előírásokat, de ezt a cég – a mások által nem kifogásolt gyakorlata miatt – nem fogadja el, ezért kérdezzük, hogy az adótörvények, vagy az Önök által esetleg ismert egyéb jogszabályok szerint igazolható-e a lift-karbantartás a szerelő utólagos tájékoztatása, de utólag már nem többnyire nem látható munkavégzése alapján? Kérjük, hogy a válaszukat szíveskedjenek joghelyekkel alátámasztani! Előre is köszönettel : egy lift karbantartások igazolására felhatalmazott társasházi tulajdonostárs.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatást tett közzé a csoportos társasági adóalanyt alapító adózók számára.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb Ireland, private unlimited company (Airbnb) kötelezettségvállalását. Az eljárásban vállaltak alapján a társaság köteles módosítani a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatásait a díjaival kapcsolatosan. A Hivatal – tekintettel a kötelezettségvállalásra – jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki.
A jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint egyes esetekben hiányos az ügyfelek tájékoztatása hitelszerződések megkötése előtt – mondta el Binder István az MNB felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatorna mai műsorában.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk tevékenysége autóalkatrész-kereskedelem, autóbontás. Ügyfeleinket milyen módon szükséges tájékoztatni, esetleges hozzájárulásukat kérni az adatvédelmi szabályok változása kapcsán? Minden vásárló esetén fennáll ez a kötelezettség? A velünk szerződéses kapcsolatban álló partnerek esetében mi a teendő? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője 7001/2018. számon felhívást adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén keresztül intézhető ügyekről.
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret változásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábban készült tájékoztatóban háromhavi munkaidőkeret van meghatározva. Ha egyhavi munkaidőkeretre szeretne a munkáltató áttérni, abban az esetben szükséges-e a tájékoztatót módosítani, vagy elég, ha a munkaidő-nyilvántartó lapon fel van tüntetve az időkeret kezdő és befejező időpontja? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő(k)! A Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központ honlapján az alábbi 2018-at érintő változásra bukkantunk: "Jövedelemletiltás – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság felé A jogszabályváltozások folytán a munkáltatóknak a jövedelemletiltás kapcsán már nemcsak az érintett munkavállalót, hanem az adóhatóságot is tájékoztatnia kell. A letiltás kézbesítését követő 15 napon belül elektronikus úton kell majd bejelenteni a havonta letiltható jövedelem összegét, valamint a letiltást befolyásoló körülményeket, így különösen a folyósított jövedelem összegét, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokat. Ráadásul az ebben bekövetkezett változásokat is jelenteni kell majd 15 napon belül. Ez a szabály 2018. január 1-jétől él, így a vállalkozások bérszámfejtő részlegeit, illetve kollégáit fel kell készíteni a várható adminisztrációs többletmunkára." Bárhogy keressük, nem találjuk, hogy ez valóban egy új rendelkezés, ha igen, akkor milyen nyomtatványon, milyen formában kell alkalmaznunk 2018.01.01-től. Ebben kérnénk segítségüket. Előre is köszönjük: Selkie-csapat
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2018. január 1-jétől beolvad egy másik cégbe. Mi az eljárás ilyen esetben a munkavállalók jogviszonyát tekintve? Ki kell-e léptetni őket és beléptetni az új cégbe, vagy pedig csak kapnak egy tájékoztatót a változásról? Válaszát köszönöm
A Munka törvénykönyve szerint a munkáltatói szabályzatot, illetve tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik Ez a szabály jelentősen megkönnyíti a munkáltatók dolgát, ugyanis még egy 10 főt foglalkoztató társaság esetén is terhes lenne minden egyes munkavállaló részére közvetlenül átadni az adott jognyilatkozatot. Helyette elegendő például kifüggeszteni a hirdetőtáblára vagy az intraneten közzétenni.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték