Megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezet volt tagja 2018-ban eladta az üzletrészét magánszemélynek, aki ki is fizette azt. A termelőszövetkezet 2017-ben szűnt meg, nem tudni, hogy a tag milyen értékű üzletrészt kapott. (A szerzéskori érték ismeretlen.) Kell-e adózni, ha igen, hova kell beírni a 1853-as bevalláson?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre kérem megtisztelő válaszát: Egy magánszemély (nem vállalkozó, nem rendelkezik adószámmal sem) kötött egy szerződést egy cégtulajdonos magánszeméllyel, mely szerződés értelmében segít eladni a cégtulajdonos magánszemély 100% üzletrészét. A szerződés értelmében a sikeres közvetítésért jutalékot kap. A jutalékot kapó magánszemély nem üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet, ez egy egyedi alkalom volt. A magánszemély a kapott jutalékot szeretné az szja-bevallásában szerepeltetni. Az szja-bevallásban hol kell feltüntetnie a kapott jutalékát, és milyen egyéb terheket kell a 15% szja mellett még fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan 2018 végén került eladásra. A vevő a foglalót megfizette, de a vételár fennmaradó része 2019-ben teljesült. Az ingatlan adóköteles, mert nincs 5 éve az eladó nevén. Kérdésem, hogy a 2018-as bevallásban fel kell tüntetnem az eladást vagy csak a 2019-esben? Vagy mindkettőben? Ha mindkettőben, akkor a költségeket a megfizetett vételár arányában kell betenni? Várom szíves válaszát! Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1853 bevallás A-lap 26. sorában milyen összeget kell szerepeltetni, ha a házasok élnek a közös megosztás jogával; a bruttó bérük összegét kell megosztani?
Tisztelt Szakértő! Önálló tevékenységből származó jövedelem esetében – megbízási szerződés alapján – év közben két alkalommal kifizetés történt, mely esetében 50% költséghányadot vettek figyelembe. (Valószínűleg így nyilatkozott a magánszemély.) Így elkészült az szja-bevallás. Majd kiderült, hogy az év első felében is történt egy megbízásos kifizetés 10% költséghányad figyelembe vételével. Önellenőriznem kell a bevallást, hogyan kell helyesen elszámolni az összegeket? Elszámolható mind a három kifizetés a meglévő költségszámlák figyelembevételével, abban az esetben is, ha a költségszámlák összesen nem érik el a három alkalommal kapott jövedelem 50%-át? Vagy a meglévő költségszámlákat figyelmen kívül kell hagyni, és a mindösszesen bevételt – jövedelmet – csak a 10% költséghányaddal lehet elszámolni? Ebben az esetben a már bevallott 50%-os költség figyelembevételének összegével (-10%) szemben el kell számolni a 39% különbözeti bírságot?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön kérés nélkül készíti el több mint 5 millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezetét idén, a folyamat automatikus, nem kell a kedvezményekre jogosító igazolásokat beküldeni az adóhivatalhoz, és nem kell kérni a hivatalt a bevallás tervezetének elkészítésére sem – közölte a NAV.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A családi gazdaságnak 4 fő tagja van. A családi gazdaság vezetőjének van 36 órát meghaladó munkaviszonya. A munkaviszonyból származó éves jövedelme 2018-ban 2,4 millió forint volt. A családi gazdaság várható jövedelme 5 millió forint lesz. Úgy tudom, hogy, ha van munkaviszonya a családi gazdaság vezetőjének, akkor a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmének többnek kell lenni, mint a munkaviszonyból származó jövedelmének (326/2001 kormányrendelet). Helyesen járok-e el, ha a családi gazdaság vezetőjének jövedelmét 2,6 millió forintban állapítom meg, és a fennmaradó 2,4 millió forintot osztom szét egyenlő aranyban a családi gazdaság tagjai között. Várom szíves válaszát! Köszönettel: Molnár Lajosné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként béreltem tárolásra használt ingatlant társasháztól. A számlában a társasház az adóval csökkentett összeget is feltüntette. Az adót átutaltam a NAV-nak, a bérleti díjat a társasháznak. Kérdésem: hol kell feltüntetnem a 2018. évi szja-bevallásban a levont és átutalt jövedelemadót? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A 2018-as évre vonatkozóan a katás vállalkozóknak mi a határideje a személyi jövedelemadó bevallásnak? Február 25 vagy május 20? Köszönöm!
Idén a NAV mindenkinek elkészíti szja-bevallási tervezetét, akiről kifizetői, munkáltatói adattal rendelkezik: legyen munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy akár egyéni vállalkozó – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az MTI-t.
Minden aktuális bevallási információ elérhető a NAV honlapján, sőt, akik teljes egészében maguk készítik bevallásukat, már hozzáférhetnek a 18SZJA webes kitöltő programhoz – tájékoztat az adóhatóság. A NAV ebben az évben a magánszemélyeken túl már az egyéni vállalkozóknak is készít adóbevallási tervezetet, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyekhez hasonlóan.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2016. évi szja-bevallásában az osztalékadó alapját nem csökkentette a 2016. évben vásárolt és üzembe helyezett beruházások nettó értékével. Jogában áll-e önellenőrzéssel ezt módosítani? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Teljes munkaidős főállású foglalkoztatás mellett mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó vagyok. 2019. 01. 01. napjával vállalkozói tevékenységemet visszaadom. Úgy tudom, hogy az szja-bevallási kötelezettségem 2019. február. A munkáltató részemre főállásom alapján teljesítmény-prémiumot tűzött ki, melynek kifizetése 2019. május. Szeretném, ha tájékoztatnának arról, hogy a 2018. évre járó, az szja-bevallási határidőm lejártát követő prémiumom kifizetését hogyan kell bevallanom. Tájékoztatásukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szja szerint adózó egyéni vállalkozó tevékenysége ingatlan-bérbeadás. A bérbe adott ingatlan nem egyéni vállalkozóként a tulajdona, hanem magánszemélyként. A bérlő (kettős könyvelést vezető adózó) engedélyköteles tevékenységet végez az ingatlanban. Az engedélyhez szükséges az ingatlan átalakítása. Külön épület építése történik, mely épületet építési napló alapján, használatba is kell venni. Az építtető a bérlő. Az építési költség beszámítandó a következő időszaki bérleti díjakba. Az építési költség tehát teljes egészében „lelakható”, azaz csak 72 hónap múltán lesz tényleges pénzforgalom a vállalkozások között a bérleti díj kiegyenlítése tekintetében. Az ingatlan az utolsó „lelakott” bérleti díjat követően kerül a bérbeadó tulajdonába. Kérdésem: • Az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál a kiszámlázott és kompenzációval rendezett bérleti díj a „lelakás” időszakában mikor minősül pénzforgalmi elszámolás szerint árbevételnek? (A felek megállapodása szerint a bérleti díjat a továbbiakban is havonta számlázza a bérbeadó. A számla fizetési módja kompenzálás.) Tekinthető-e a bevétel havi bevételnek, vagy csak a tulajdonszerzés napjával (az ingatlan földhivatali bejegyzése) válik pénzforgalmi tekintetben árbevételnek? Azaz melyik évi szja-bevallásban kell szerepeltetni a „lelakás” időszakára járó bérleti díjakat? • A kettős könyvvitelt vezető adóalany az építési költséget követelésként tartja nyilván, melyet havonta vet össze a kiállított számlákkal.
Visszamenőleges hatállyal, a 2016-2018. évekre vonatkozóan is költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásként kell kezelni a fiatal gazdáknak az induláshoz és a gazdaságalapításhoz adott támogatás összegét – derül ki a héten elfogadott adótörvény-módosítási csomagból.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel