Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy naptári évben kettő lakást értékesít. A megfelelő egyedi szabályok figyelembevételével az egyiken egymillió forint jövedelme a másikon egymillió forint vesztesége lesz. Ebben az esetben az szja-bevallásában kompenzálhatja a két összeget (0 forint adóalapra), vagy a nyeresége után meg kell fizetnie az szja-t, a másik esetben pedig a költségeket csak a bevétel összegéig veheti figyelembe? Válaszát előre is köszönöm!
Osztalékkifizetés történt az evás bt.-ből. Kell-e az szja-bevallásban bevallani (nem történt szja-levonás)?
A sajtóban megjelent felvetésekkel ellentétben a nyugdíjasoknak az államtól kapott Erzsébet-utalvány miatt nem kell szja-bevallást készíteniük – szögezi le a honlapján közzétett írásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tisztelt Szakértő! 2016 első felében az egyik szaklapban az első házasok és a családi kedvezmény együtt érvényesítésével kapcsolatban az alábbiakat olvastam: „… ha a gyermek már útban van és a várandósság 91 napjától jogosulttá válnak magzat utáni kedvezményre, akkor az utána kötött házasság kapcsán jogosulttá válnak az első házasok kedvezményére is. Tehát időlegesen mindkét kedvezményt kihasználhatják. Amikor azonban a gyermek megszületik, akkor megszűnik a magzat utáni kedvezmény, és belép a gyermek után járó családi kedvezmény. Ez viszont megállítja az első házasok kedvezményét, és a továbbiakban már csak a családi kedvezmény érvényesíthető”. Egy édesanyának ennek megfelelően csináltam meg az szja-bevallását. Most, hogy változott a törvény, és elvileg a két kedvezmény együtt is jár, olvasgattam az szja-törvény ide vonatkozó részét (29/A, B, C), de a fentiekre nem találtam utalást (a 2016-osat néztem.) Azt szeretném megkérdezni, hogy hol tesz különbséget a törvény a családi kedvezmény vonatkozásában aszerint, hogy az magzat vagy gyermek után jár? Köszönettel: Vágner Emília
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Egyéni vállalkozó vezeti a családi gazdaságot, sokkal jobban járna, ha őstermelővé válna. Válthat-e gazdálkodási formát szankció nélkül? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértőnk válaszolt.
Családi gazdaság nem főállású tagja 2016. augusztus hónapban elhalálozott, így a családi gazdaság tagjainak létszáma 4 főről 3 főre csökkent. A főállású tag bejelentette a FVM-hez az elhalálozást, akik törölték a nyilvántartásból az elhunytat. Az elhunyt tag 2016. május hónapig egyéni vállalkozó is volt, de májusban be lett jelentve a vállalkozás szüneteltetése. Kérdésem: az elhunyt személy 2016. évi személyijövedelemadó-bevallását ki készíti? Ha az adóhivatal, akkor milyen formában kell a részükre az adatokat szolgáltatni, és milyen tartalmú adatokat kell szolgáltatni? Csak az egyéni vállalkozásával kapcsolatos adatokat kell szolgáltatni, vagy a családi gazdaság rá eső bevételéről és költségeiről is kell adatot küldeni? Válaszukat előre is köszönöm.
Nem csupán a bevallók száma, hanem a jövedelmek is nőttek 2015-ben, legalábbis erről tanúskodnak a személyijövedelemadó-bevallások. A munkavállalók egy év alatt mintegy 589 milliárd forinttal kerestek többet, a családok pedig több adókedvezményt vettek igénybe, mint 2014-ben.
Milyen esetben, milyen típusú költségeket lehet duplán elszámolni az egyéni vállalkozó szja-bevallásában? Köszönöm. K.
Szoftverfejlesztő magyar szakember dolgozna itthonról egy EU-s országbeli vállalkozásnak. Mivel itthon dolgozik, az adózási és járulékfizetési kötelezettségét is itt kell teljesíteni, gondolom. Hogyan kell ez esetben teljesíteni a bevallási kötelezettséget, hiszen az EU-s országnak nincs magyar adószáma, amit a bevallásba beírhatnánk? Hogyan kell az EU-s cégnek a kötelezettségek befizetését teljesíteni? Egy itthoni könyvelő cég végezné a bérszámfejtést. Ez a cég hogyan számlázzon az EU-s cégnek?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kérném szíves segítségét. Egyéni vállalkozó a cukrászdája mellett tanulószerződéssel tanulók képzését is végzi, 2016. január 1-jétől a plusz oktatói kiegészítő tétel igénybevételére is jogosult, ezt az összeget az oktató bérére és járulékára lehet felhasználni. A vállalkozó a 1617-es átvezetési kérelem alapján a 2016. 01-04. hóra járó oktatói kiegészítő tételt 2016. 08. hónapban kérte vissza, számfejtették is. Az egyéni vállalkozónak oktatói bér jogcímen lett számfejtve/és át is utalta a saját magán bankszámlájára a nettó összeget. Ez egy szerencsétlen egybeesés azzal, hogy a vállalkozó 2016. 08. hónapban végig táppénzen volt. A vállalkozó augusztus hónapra jogosult oktatói kiegészítő tételre a táppénz miatt? (Van szakképzett cukrász munkavállalója, de nem mestercukrász.) A 1658-as bevallásban hogyan lehet ezt feltüntetni, hiszen bért kapott, járulékot fizetett, és közben táppénzen volt? Köszönöm a segítséget.
Mennyi ideig kell megőriznie a számláit, szigorú számadású nyomtatványait a szünetelő egyéni vállalkozásnak, s legkésőbb mikor lehet újraindítani a vállalkozást? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár, aki évek óta Hollandiában él, biztosítási jogviszonnyal és jövedelemmel is csak ott rendelkezik, Magyarországon található lakását adná bérbe egy magyarországi cégnek. Van Magyarországon bejelentett állandó lakcíme és bérbeadáshoz adószáma. Külföldön bérel magának lakást, melynek bérleti díja magasabb, mint amennyi bevétele a bérbeadásból származna. Hogyan kell (kell-e) Magyarországon adóznia, Magyarországon kell-e '53-as adóbevallást benyújtania erről a jövedelméről? A külföldi lakása bérleti díjának összegét költségként milyen bizonylattal igazolhatja? A kifizetőnek hogyan kell eljárnia? Válaszát előre is köszönöm!
Magánszemélyként Hollandiában kiadott folyóirat főszerkesztői munkáját végzem, amihez a kiadóval kötött szerződésem szerint csak költségtérítést kapok. Költségszámlát nem szeretnék gyűjteni. Magyarországon a heti 40 órát ledolgozom. Az szja alapját hogyan határozom meg? Még milyen adót kell fizetnem, milyen bevallást kell benyújtanom, és mikor? Példával tudna-e segíteni, ha az éves bevételem például 1 millió forint?
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték