Tisztelt Szakértő! A NAV által kiküldött adóbevallás-tervezetben szerepel tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és annak adója. A magánszemély eddig egyetlen adóbevallásában sem szerepeltetett ilyen jövedelmet, veszteséget. Ha előző két évben vesztesége volt, de azt nem vallotta be, önellenőrizheti-e emiatt az adóbevallását, és érvényesítheti-e a 2016-os bevallásában az adókiegyenlítést?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 2016. év elején osztalékelőleget vettek ki a tagok, majd év végén szintén osztalékelőleg-kifizetésre került sor. A megváltozott szabályoknak megfelelően az osztalékelőleget még 2016. évben át kell-e könyvelni osztalékká? Mivel akkor kell könyvelni, amikor kifizetésre kerül sor, ebben a 2016. évben a zárással kellene osztalékká minősíteni? A tag az szja-bevallásában minek fogja bevallani? Az év folyamán a 1608-as bevallásban osztalékelőleg volt bevallva. Most májusban beadandó szja-bevallásban is osztalékelőlegként szerepeljen? És mikor fog osztalékként szerepelni? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha segítene annak eldöntésében, hogy egy adószámos magánszemély, aki tételes költségelszámolást alkalmaz, a személyijövedelemadó-bevallás mely sorában tünteti fel a bevételét, illetve a jövedelmét? Ugyancsak szeretném megkérdezni, hogy a tárgyi eszközei utáni éves amortizációt teljes mértékben elszámolhatja a bevételeivel szemben? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár 2016-ban Magyarországon dolgozott munkaviszonyban. A munkaviszonya Magyarországon 2016. 04. 30-án megszűnt. Lengyelországba költözött, és 2016. májustól Lengyelországban áll munkaviszonyban. Hogyan kell a 2016. évi szja-bevallását kitölteni? Jól tudjuk-e, hogy csak a Magyarországon szerzett jövedelmét kell szerepeltetnie a Magyarországon beadandó adóbevallásában? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2004 óta a bt. tulajdonában levő üzlethelyiséget – a társaság megszűnésével – a tulajdonosa 8 millió forintért vásárolt meg 2014-ben, majd 2016-ban mint magánszemély értékesítette azt 10 millió forintért. Számlái nincsenek, mellyel költséget számol el. Keletkezik-e jövedelme, melyet be kell vallani? Amennyiben igen, mi a számítás módja? Munkáltatói adómegállapítást választott a 2016. évi szja megállapításához. Helyesen nyilatkozott-e, vagy önadózóként kell elkészítenie szja-bevallását? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésemben megvitattuk az alábbi kérdést: indiai cég Magyarországra küldi alkalmazottait, hogy itt továbbra is az ő alkalmazásában képviselje a céget és dolgozzon neki. A járulékokat ott fizetik, a bért onnan kapják, azon személyek esetében, akiknél ennek a kiküldetésnek az időtartama meghaladja az adóévben a 183 napot, Magyarországon a jövedelmük után szja-fizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik, továbbá mivel kifizető nincs, aki ezt levonja, amolyan "önadózói" státuszba kerülnek, amiből pedig az következik, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetniük. További kérdésem ennek a technikai része, tudomásom szerint Indiában az alkalmazottak után nem fizettek adót, csak járulékokat a kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében. Adóazonosítóval már rendelkeznek. Helyesen járok el, ha a bérüket és ennek a 15 százalékos adóját havi bontásban a kifizetés napja szerinti MNB árfolyamon átváltva állapítom meg ? Továbbá kérem segítségét, hogy az szja-bevallást mely soraiban tudom ezeket feltüntetni? Köszönöm
A bevallási tervezet a jövedelmek mellett a kedvezményeket is tartalmazza, de csak azokat, amelyekről adata van az adóhivatalnak. Így annak, aki elfelejtett időben nyilatkozni munkáltatójának arról, hogy a családi- vagy az első házasoknak járó kedvezmény összegét vonja le az adóelőlegéből, mindenképpen érdemes mielőbb kiegészítenie a bevallását – hívja fel a figyelmet Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője.
Tisztelt Szerkesztőség! Mezőgazdasági őstermelő 2015. évre vonatkozóan a tételes elszámolást választotta az szja-elszámolásra. 2016. évre az őstermelői igazolványának érvényesítése során a korábbi tételes elszámolása helyett az általányadózást választotta, amit bejelentett a NAV-nak. A 1553-as személyijövedelemadó-bevallásban azonban nem tett nyilatkozatot erre vonatkozóan. Alkalmazható-e az 1653-as szja-bevallásnál az általányadó szerinti elszámolás? Amennyiben nem, akkor ilyen esetben mi a helyes eljárás? Jogorvoslatnak van-e helye, ha nem alkalmazhatja az általányadózást a 2016. évre vonatkozóan? Válaszunkat köszönöm. Üdvözlettel: Pné
Tisztelt Szakértő! 2016-ban tartós beteg 17 éves gyerek diákmunkásként dolgozott. Kérdésem: mivel rendelkezik igazolással, hogy tartós beteg, az szja-bevallásban – miután volt jövedelme, és vontak tőle adóelőleget – igénybe veheti-e a súlyos fogyatékosságra vonatkozó adókedvezményt? Tisztelettel.
Kedves Szakértő! Ügyfeleim 2012. 05. hónapban kötöttek Fundamenta lakástakarék-szerződést, újabb típusút. Most, lejáratkor szeretnék felvenni, de csak a befizetett alapösszeget, hitel és állami támogatás nélkül. Kérdésünk, hogy ez a kiutalt összeg bevallási és adókötelezettséggel jár-e, mivel a Fundamentánál ezt a tájékoztatást kapták. Megköszönve várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk tavaly rövid ideig táppénzes állományban volt. Mivel nem vagyunk tb-kifizetőhely, így az egészségpénztár folyósította neki az ellátást. Úgy tudom, hogy minden olyan jellegű kifizetésről, melyből szja-t vonnak, kap a magánszemély egy éves elszámolást, ami alapján az '53-as bevallásba ezt be lehet állítani. A munkavállalónkat erről tájékoztattam is, de állítása szerint nem kapott semmi ilyen jellegű elszámolást. Lehetséges ez? Mivel mint munkáltató, megkaptuk a határozatot a táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettségről, amiben a bruttó táppénzösszeg szerepel, ki tudnám számolni a levont szja összegét is, de úgy gondolom, hogy a bevallás helyességének alátámasztására inkább egy hivatalos papír lenne a legmegfelelőbb. Mi a jó megoldás ebben az ügyben? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Egy társaság végelszámolással megszűnt 2016. április hóban. Nagyértékű ingatlanvagyonnal rendelkezett a végelszámoláskor, ami három fő (egyikük kiskorú gyermek) tulajdona volt. A végleszámoláskor az ingatlan felbecsült éretékét a három tulajdonos üzletrészének arányában nevesítettük, és a 15 százalékos szja-t a társaság levonta, valamint be is fizette a NAV számlájára. Kérdésem a 2016. évi szja-bevallással kapcsolatos: 1. A földhivatali bejegyzés ezidáig nem történt meg. A 2016-os szja-bevallásban kell-e szerepeltetni ezt az összeget vagy sem? 2. A kiskorú gyermeknek is kell-e készíteni szja-bevallást? És azt ki írja alá? 3. A vagyon kiadásának van-e egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége? Ha van, akkor azt mikor kell rendezni jelen esetben?
Meglehetősen sokan vannak, akik nem kérik adóelőleg-nyilatkozatukban a családi adókedvezmény (még inkább a családi járulékkedvezmény) figyelembevételét, és csak a személyijövedelemadó-bevallásukban élnek a lehetőséggel, az adótöbbletet visszaigényelve. Tudni kell, hogy a magánszemélyeknek idén már a NAV készít adóbevallás-tervezetet, amit kiegészíthetnek, korrigálhatnak, javíthatnak május 22-éig.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbiakkal kapcsolatosan. Mezőgazdasági őstermelő – heti 36 órát elérő munkaviszony mellett – 2015-ben beruházott egy ültetvény létesítésére, melyet állami támogatásból, hitelből és önerőből fedezett. 2015-ben őstermelésből bevétele csak az állami támogatásból volt, jövedelme nem volt, és így adója sem keletkezett. 2016. évben már 600 ezer forintot meghaladó jövedelme volt plusz egyéb állami támogatást is kapott. Tehát 2016-ról a támogatásokkal növelt jövedelme után, a költségek levonását követően adózik. A kérdésem az lenne, hogy milyen mértékben számolhat el értékcsökkenést (a teljes beruházásra, vagy csak a támogatás feletti összeg után)? Illetve az is érdekelne, hogy mikor lehet aktiválni a beruházást, azaz az szja-törvény szerinti "termőre fordulás" hogyan értelmezhető, mivel 2016. évben már termett az ültetvény, és értékesítette is a terményt a gazdálkodó? Válaszát előre is köszönöm!
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló adóbevallási tervezet nyomtatott változatának postázása március 16-áig kérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), ugyanakkor a papír alapú tervezetek a határidőt követően is elérhetőek lesznek, csak akkor már az ügyfélszolgálaton személyesen kell átvenni a dokumentumot – hívta fel a figyelmet Kis Péter András, az adóhivatal adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték