Vádat emelt hét cégvezető ellen az állami költségvetést több tízmillió forinttal megkárosító, fiktív munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos adó- és járulékcsalások miatt a Heves Megyei Főügyészség – közölte a szervezet vezetője szerdán az MTI-vel.
Szeretném megkérdezni, hogy franchise szerződés alapján a jogbérletbe adónak a bankszámlájára érkezett jutalék után milyen adó- és járulékterhei keletkeznek, illetve, hogy a jogbérletbe vevőt a jutalék kifizetésén felül terheli-e egyéb fizetési kötelezettség?
Az MNB az elmúlt időszakban összesen 20 jelentősebb pénzügyi intézmény – hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – általános szerződési feltételeit tekintette át a fogyasztókra hátrányos egyes szerződéses gyakorlatok megszüntetése érdekében. A jegybanki fellépés révén a piaci szereplők több mint 150 ezer fogyasztói kölcsönszerződésből törölték további jogi lépések nélkül az ügyfelekre hátrányos vagy nem egyértelmű kikötéseket.
Őstermelő nemleges nyilatkozatot tesz. Kérdésem az lenne, hogy a 20 százalék számlával igazolt költségeknél figyelembe vehető-e a magánszemélynek szerződés alapján kifizetett termőföld haszonbérleti díj? Számla nincs róla, csak szerződés és átvételi elismervény. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakétő! A kérdésem arra irányul, hogy ha a kft. tulajdonába kerül egy kistehergépjármű, amellyel kizárólag javítási-karbantartási munkákra szállnak ki alvállakozóink, tehát áruszállítás nem történik, a vállalkozónak, aki nekünk be fog számlázni a munka elvégzése után, lehet bármilyen módon (szerződés keretében) jogosultsága a járművet, iilletve menetlevelet vezetni?
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünkkel – akivel társaságunknak huzamosabb ideje fennálló ingatlan bérleti szerződése van –, társaságunk a bérbevevő- megállapodást szeretnénk kötni, amelyben a partner konkrét szolgáltatáshoz nem kötött, utólagos számviteli engedményt nyújtana nyújtana társaságunknak (a hosszabb ideje fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel). A számviteli engedmény 2016. és 2017. üzleti évet is érintené. Kérdéseink: - hogyan kell könyvelni a 2016. és 2017. üzleti évet is érintő, utólagosan kapott/ járó számviteli engedményt? - a kapott/járó számviteli engedmény elszámolásának bizonylataként elegendő a partnerrel kötött megállapodás, vagy szükség lenne külön számviteli bizonylatra is? - szükséges-e társasági adóra önellenőrzést végeznünk a 2016. üzleti évet érintő, társaságunknak járó számviteli engedmény elszámolása miatt? Köszönettel a válaszért!
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft. és a könyvvizsgáló között – a képviselő testület jóváhagyása mellett – 2012. október 30-2015 október 30. közötti időre jött létre megbízási szerződés a könyvvizsgálati feladatokra. A könyvvizsgáló az ügyvezetővel történt megbeszélés alapján azonban a teljes IV. negyedévre vonatkozó számlát kiállította, amit a kft. részére átutalt. Az újabb szerződés megkötésére nem került sor, mivel a tulajdonos önkormányzat 2015. dec. 29-én a kft. végelszámolását határozta el 2016. április 1-gyel kezdődően. Az önkormányzat jegyzője megkereste a könyvvizsgálót, hogy vállalja-el a kft. 2015. évi beszámolójának auditálását és az önkormányzat által megbízott végelszámoló az auditálás elvégzésére eseti szerződést kötött a könyvvizsgálóval, aminek alapján az auditálás megtörtént. Az auditálás után a végelszámoló írásban megkereste a könyvvizsgálót és kérte a 2015. évi IV. negyedévi számla módosítását és a november-december hónapra eső könyvvizsgálói díj visszatérítést arra való hivatkozással, hogy a könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződés 2015. október 31-gyel lejárt és így a könyvvizsgáló jogosulatlanul számlázott. A könyvvizsgáló nem vitatta a szerződés lejártát, de mivel november és december hónapokban tényleges könyvvizsgálati tevékenységet végzett, így nem tekintette jogtalannak az általa leszámlázott díj megtartását. Kérdés: Ebben az esetben jogosan követelhető-e vissza a két hónapi könyvvizsgálói díj? Válaszát köszönöm:Könyvelő
Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Szakértő! Van egy kutatással foglalkozó cég, mely különböző megbízásokat kap például a kukorica toxikus gombákkal szembeni ellenálló képességének vizsgálatára. Ehhez a vizsgálatot megrendelő rendelkezésre bocsájtja a vizsgálandó kukorica vetőmagot. Ez szintén együttműködési megállapodás keretében egy parcellában elvetésre kerül, természetesen vetőmagfajtánként külön-külön táblákba (közlekedő utak biztosítása mellett). A termesztés során a kutatással megbízott cég különböző méréseket végez minták alapján. A kísérlet végeként pedig betakarításra kerül a termés. A kísérlethez kapcsolódó elszámolásokban szeretnék segítséget kérni, így. - a kísérlethez átadott vetőmag értékét ki kell-e számlázni megrendelő részéről a megbízott felé? - a termőfelületet biztosító őstermelőnek a vetőmag átadásra kerül és ő a különböző agrotechnikai műveleteket el is végzi a megbízási szerződésben vállaltak szerint. Ő itt nem számláz semmit sem, de a termés a végzett munka fejében nála marad. Szerintem itt is kellene valami számlázásnak történnie, de hogyan, kinek és mit kellene számláznia? A területet biztosító őstermelő alanyi adómentes, nyugdíjas őstermelő. Várom válaszukat köszönettel: Törökné
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
A vállalkozás dolgozójával – aki főállásban 40 órában dolgozik a cégnél – szaktanácsadói szerződést kötnek. Be kell-e jelenteni a T1041-es nyomtatványon, és ha igen, milyen jogviszony kódon?
Tisztelt Szakértő! Van-e lehetőség arra, hogy az alapítvány az alapítójával szerződjön? Az alapító egyéni vállalkozó, munkát végezne az alapítványnak. Megtehetik-e? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Felmondtam a könyvelést egyik ügyfelemnek, de még idáig nem reagált rá, nem vitte el az anyagát az irodánkból. Kétszer elküldtem tértivevénnyel a felmondást és nem veszi át, mit csináljak, mi a teendőm, mert én nem fogom a bevallásokat, mérleget elkészíteni. Tehát ha megbüntetik, akkor az ne engem terheljen. Válaszukat köszönöm
Ügyfelünk könyvelésében van egy katás vállalkozótól 200 000 Ft összegben egy számla, amire ez van írva: "üzletviteli tanácsadás", de nincs hozzá szerződés és teljesítésigazolás. Szerintünk szükséges lenne. Jól gondoljuk? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték