Tisztelt Szakértők! Megteheti-e egy egyszerű áfaalany kft. (e-cégjegyzék szerint nem autókereskedő cég), hogy nem ad számlát egy másik áfaalany kft.-nek, mikor egyik tárgyi eszközként nyilvántartott autóját értékesít neki? Az eladó azt kéri, hogy a szerződés és az átírási papírok alapján könyveljük le a beszerzést.
A 2011. és 2012. évben a cég áfás előlegszámlákat bocsájtott ki. A szerződés semmisségének megállapítása tárgyában peres eljárás folyt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság 2018. február 20-án jogerősen megállapította a szerződés semmisségét. Ezen ügyletről mínuszos számlát állítottunk ki. Kérdés: visszaigényelhetem-e a számlák áfatartalmát 2018-ban
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek alakítottak építőközösséget – amit nem jegyeztettek be –, hogy saját, illetve önkormányzati tulajdonban lévő területre utat és közművet építsenek. A közművek műszaki átadás-átvétele megtörtént, az út elkészült. Most az elkészült közműveket és a még magántulajdonban lévő telkeket kellene térítésmentesen átadni az önkormányzatnak. Kérdésem, hogy keletkezhet-e áfafizetési kötelezettségük a magánszemélyeknek, vagy az önkormányzatnak a térítésmentes átadás után? Az önkormányzat csak azzal a feltétellel veszi át az utat, ha a jövőben esetlegesen felmerülő áfafizetési kötelezettség az építő közösséget terheli. Az önkormányzat állítja, hogy a jövőben sem lesz áfafizetési kötelezettség, de a szerződésből nem veszik ki a mondatot. Nagyon köszönöm a segítségét! Válaszát köszönöm! Tisztelettel: PK
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég szeretne kölcsönt nyújtani olyan külföldi cégnek, amelyben van részesedése a hazai cég tulajdonosának is. A kérdés, hogy ezt megteheti-e készpénzben, illetve szükséges-e a szerződés ügyvéd általi okiratba foglalása, vagy elég, ha a felek megkötik egymás között a szerződést? Illetve jól tudom-e, hogy akár 0 százalékos kamat is kiköthető a szerződésben? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Egy meleg ételt készítő társaság futárral szállíttatja ki az ételt. A futárral nem kötnek semmilyen írásbeli szerződést, de az alábbi dokumentum egy példányát aláírás után átadják részére. A futár saját gépkocsival,11-23 óráig dolgozik, jellemzően 10 000-15 000 forint a kifizetett összeg erre az időtartamra. „Kifizetési pénztárbizonylat/ Alulírott X.Y. (szül.év-hó-nap. Adóaz.jel:…) elismerem, hogy a mai napon 13 000 forint költségtérítést az Ételkészítő Kft. részemre kifizetett. 2018. hó-nap. Aláírás:………………… X.Y. Adóelőleg-nyilatkozat a 2016. évben az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről A nyilatkozatot adó magánszemély neve: X.Y. (szül.év-hó-nap, adóaz. jele:…..) Az önálló tevékenységemre tekintettel kapott költségtérítés adóelőlegének megállapítása során a bevételből 13 000 forint felmerülő, elismert költség levonását kérem. Kelt: 2018….hó-nap. ……………………..X.Y. (szül.év-hó-nap) A magánszemély nyilatkozatának tartalmát tudomásul vettem. A magánszemély adóelőlegét a nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg. A kifizető megnevezése: Ételkészítő Kft. Adószáma:…….. Kelt: 2018.-hó-nap.” A fentieket egy darab „pénztárgépszalag-szerű” gépi nyomtatványon nyomtatták ki. A fejrovatban téves év megjelölés szerepel! Kérdéseim: helyes-e, hogy nem készül írásbeli szerződés? Nyilatkoztatható-e a magánszemély 100 százalékos költségelszámolásról? Bizonylatolni kell-e a magánszemélynek a költségelszámolást? Köszönettel: Reményiné
Tisztelt dr. Kéri Ádám Úr! Külkereskedelemmel foglalkozó kkv vagyunk. A mai napig a következő tájékoztatókat, szabályzatokat és nyilvántartásokat készítettük el: • Általános adatvédelmi tájékoztató • Munkavállalók tájékoztatása a cég által kezelt személyes adatokról (átadás-átvételi jegyzőkönyvvel) • Adatkezelési, titoktartási és információ biztonsági szabályzat a munkavállalók részére • Partnertájékoztató (magyar, angol és német nyelven) • Adatkezelési és adatfeldolgozói nyilvántartás a munkavállalók adataihoz kapcsolódóan, illetve • a szerződéses partnerek kapcsolattartói adataihoz kapcsolódóan Ezeken felül szükségünk lehet-e még egyéb dokumentációkra a GDPR-ra való felkészüléshez? Egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, illetve családi gazdálkodókkal történő szerződéskötés esetén elegendő-e őket a szerződéshez mellékelt partnertájékoztatón belül tájékoztatni arról, hogy az általuk rendelkezésünkre bocsátott adatok kezelése a szerződés teljesítésének céljából történik, azokat x évig őrizzük meg? Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel: Durkó Dóra
A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.
Tisztelt Szakértő! A jutalomra való jogosultságot a felek kiköthetik a munkaszerződésben. Ha a szerződésben rögzítik a jutalom összegét, és az időt – félévenkénti kifizetés – és azt, hogy vezetői értékelés alapján adható, akkor ez azt jelenti, hogy ha nincs pozitív értékelés, akkor a jutalom kifizetés elmarad, jogszerű az eljárás? Köszönettel várom válaszát.
Magánszemélytől saját használatra beszerzett személygépkocsi eladásakor fel kell számítani az áfát? A magánszemély nem állított ki számlát csak szerződést.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést elláthatja munkaviszonyban vagy megbízással. A Ptk 3:112 alapján, alapító okirat mintában szerepel is a jogviszonyra vonatkozó választási lehetőség. Amennyiben a társasági szerződésben szabályozásra kerül, akkor személyes (szakmai) közreműködés is ellátható munkaviszonyban? Korábban (3/2003 PJE) az volt az álláspont, hogy munkavállaló és munkáltató személyének el kell különülnie érvényes munkaszerződéshez. Ez az állásfoglalás az új Ptk. megjelenésével érvénytelenítésre került (1/2014 PJE). Az új Ptk. rendelkezett az ügyvezetés jogviszonyáról, hogy lehetséges munkaviszonyban, ez elég egyértelmű/ védhető, még ha esetleg nincs is teljes összhangban a Mtv.-vel. De a személyes közreműködés jogviszonyáról a Ptk. nem rendelkezik külön. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen állásfoglalás, jogértelmezés? Azaz teljesen jogszerűen lehet-e valaki egyedüli munkaviszonyos ügyvezető és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkaviszonyos saját egyszemélyes kft.-ben? Egy részmunkaidős munkavállaló és egy társas vállalkozó havi járulékaiban igen jelentős eltérés van, ami nagy adózási kockázatot hordoz magában, ha a jogviszony átminősíthető NAV által. Kapcsolódó kérdés: a munkaviszony részleteit (munkaszerződés kötelező elemeit) milyen formában kell rögzíteni? A Ptk. 3:209 szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elég egy alapítói határozat? Köszönöm előre is a segítséget.
Magyar és német állampolgárok közötti, termőföld vétele és eladása kapcsán keletkezett jogvitára tett pontot a Kúria, közölte a bíróság sajtótitkársága.
mit kell tartalmazzon?
Hogyan kezelendő a társaságok közötti ingatlan-értékesítés, majd e szerződés felbontása következtében az általános forgalmi adó? A NAV egy peres ügyet ismertetett honlapján.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk bérbeadott egy kereskedelmi ingatlant egy másik vállalatnak három hónap határozott időre. Kauciót nem kötöttünk ki. A bérbeadásról szerződést kötöttünk, amiben a rezsire vonatkozó rész így szól: "A bérlemény közüzemi díja – villany, víz, csatorna – az Albérlőt terheli." Ennek megfelelően a villany, víz a közüzemi szolgáltatóktól kapott számlák alapján tovább lett számlázva a bérlőnek, amit a bérlő később ki is fizetett. A bérleti szerződés lejárata előtt közvetlenül kaptuk meg bérbeadás időszakára vonatkozó szemétszállítás díját (6532 Ft + áfa), amit jóhiszeműen szintén továbbszámláztunk. Ezt viszont a bérlő már nem fizette ki, mert szerinte ez a szerződésben nem szerepelt. Az összeg igen alacsony, ezért nem éri meg jogilag utánajárni, hogy kinek van igaza. A kérdésem az, hogy akkor járunk-e el helyesen, ha ott hagyjuk a könyvelésben a számlát és idővel majd értékvesztést számolunk el vagy sztornózhatjuk, tekintve, hogy nem történt valódi teljesítmény részünkről, pusztán rosszul értelmeztünk egy szerződést. Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték