A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több határozatában is bírságot szabott ki egy adatkezelőre gondatlansága miatt, mivel a pontos (hibátlan) személyes adatok kezelése vonatkozásában nem úgy járt el, ahogyan az elvárható. Cikkünkben összefoglaljuk a vizsgálat tanulságait.
Tavaly tavasszal vált alkalmazhatóvá az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR), illetve az annak értelmezésében segítséget nyújtó Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) is megkezdte a munkáját. Ezt követően a tagállamok is átültették a jogrendszerükbe a GDPR előírásait, és a joggyakorlatuk részévé tették azt. Nézzük, mi változott az elmúlt másfél évben!
Jócskán változtak tavaly a tágabb értelemben vett adatvédelem előírásai. 2019 májusától alkalmazhatóvá vált a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve ekkoriban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény is. Áttekintjük, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó előírásoknak.
A személyes adatok kezelésének minden esetben van adatkezelési célja, ami a célhoz kötöttség elvéből is következik. Személyes adat ugyanis kizárólag konkrétan meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezelhető. Az élet azonban néha olyan helyzet elé állítja az adatkezelő vállalkozást, amikor a kezelt személyes adatot más célra is használnia kellene. Erre a GDPR szűk körben lehetőséget biztosít. Nézzük, milyen esetekről van szó, illetve, hogyan kell alkalmazni a szabályokat!
Személyes adatok védelme iránt ügyben hozott döntést a Pfv.IV.20.954/2018 számú határozatában a Kúria.
Hosszú ideje vita tárgyát képezi a bűnügyi személyes adatok kezelése. Egyrészt ezen adatok kezelésére valós igény mutatkozik, hiszen például a munkavállaló szavahihetősége, erkölcsi alkalmassága, megbízhatósága mindig releváns szempontok. Ezzel szemben áll a személyes adatok védelme, illetve az egyén információs önrendelkezési joga, mely kereteket szab ezen adatok felhasználhatóságának. Nézzük, hogy a piaci igény és a jogi korlátok milyen gyakorlati feltételeket eredményeznek!
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban szeretnénk a segítségét kérni, hogy milyen okmányokat hogyan kezelhet a munkáltató egy jogviszony kezdése/fenntartása okán. Például hallottunk már olyan állásfoglalást, hogy a személyi igazolványt tilos lemásolni, máshol viszont az azonosíthatóság miatt szükségesnek ítélik. A másik a GDPR, aminek szeretnénk megfelelni. Milyen okmányokra vonatkozó szabályai ismertek már? Hálás köszönettel: Mária
Csaknem ezer, Dél-Koreába menekült észak-koreai személyes adatait szerezték meg számítógépes kalózok – közölte a dél-koreai újraegyesítési minisztérium pénteken.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete – azaz az általános adatvédelmi rendelet, más nevén a GDPR – különböző jogalapokat határoz meg a személyes adatok kezelésének jogszerűsége kapcsán. A jogalap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy fennáll valamilyen, jogszabályban foglalt olyan tény vagy körülmény, amely a jogszerűséget megalapozza.
A Ctv. 10. § (4) bek. szerint: "Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik." – írja 504. számú hírlevelében a Budapesti Ügyvédi Kamara.
Banki hitelhez a bank által használt munkáltatói igazolás kitöltését kérik a munkavállalók. Az igazolás a munkavállaló jövedelemadatain kívül a munkabért terhelő levonás és munkabérelőleg adatait is kéri. Valamint a levonás indokát, a levonás összegét és hogy mely időpontig terheli a munkabért a nevezett levonás. Meg lehet adni ezeket az adatokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A mai napon, május 25-én hatályba lépett Magyarországon is az európai unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR), sok vállalkozás azonban még mindig nincs tisztában az alapvető kötelezettségeivel. Cikkünkben a munkaviszonnyal összefüggő adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb teendőket vesszük sorra.
A vállalkozások többsége személyes adatokat kezel, ám az esetek nagy részében ezt nem megfelelően teszi. Cikkünkben a munkahelyi, a marketingcélú, valamint a vállalati honlapokhoz kötődő helyes adatkezeléshez nyújtunk fogódzót, tekintettel arra, hogy május 25-én hatályba lép az európai unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR, s azt követően akár a vállalkozás további működését is veszélyeztetheti a jogellenes adatkezelés miatt kiszabott bírság.
Az egészségügyben érdekelt vállalatokat – köztük több mint 2000 patikát – is különösen érzékenyen érint a május 25-én hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR) – hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Hol és miként lehet töröltetni a magánszemély nevének a Google-ba vagy más internetes forráshelyre történő beütése után megjelenő internetes információt? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték