Tisztelt Szakértő! Fizetett felnőttképzés esetében, amikor 720 óra összefüggő szakmai gyakorlatot ír elő a program, köteles-e a gyakorlati képzést biztosító oktató a tanulónak ösztöndíjat fizetni, amennyiben együttműködési megállapodásuk van? Ha igen, milyen címszóval, hogyan számolható el, és milyen bejelentési kötelezettsége van? Köszönettel
Háromhetes szakmai gyakorlaton lévő főiskolai hallgatót megillet-e szabadság, illetve milyen formában kell számára étkezést biztosítani – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Mai számukban foglalkoztak a hallgatók szakmai gyakorlatának biztosítási kérdésével. Szeretném tudni ezeket a teendőket külföldi egyetem külföldi (EUs) hallgatójával kapcsolatban is. Üdvözlettel: Konczné Szendrey Zsuzsanna
Folyamatosan érkeznek kérdések a szakmai gyakorlat keretében alkalmazott, felsőoktatásban tanuló hallgatók társadalombiztosítási, illetve adó- és munkaügyi jogállását illetően, így talán nem haszontalan, ha röviden ismét áttekintjük ezt a témakört.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a nyáron háromhetes egybefüggő szakmai gyakorlatát töltené egy főiskolai hallgató. Az intézménnyel a cég köt együttműködési megállapodást, a hallgatóval pedig hallgatói szerződést. Az Mt. vonatkozik a hallgatóra: -– Jól gondolom, hogy üzemorvoshoz is el kell küldeni a hallgatót? – Díjat nem fizetünk neki, mivel három hét lesz a gyakorlata. Szabadság 1 nap jár neki, ezt természetben kiadjuk. Így a cégnek nem kell semmit sem számfejtenie? – A középfokú szakmai gyakorlatnál a diáknak kell természetbeni étkeztetést biztosítani. Mi a helyzet a hallgatóval, ha napi 4 órában lesz foglalkoztatva? – A cégnél nincs meleg/hideg étkeztetés, tehát nincs konyha, büfé. Ha biztosítanunk kell a hallgatónak étkeztetést a napi 4 órára, akkor jó megoldás: ha rendelünk a cég nevére szólóan a hallgatónak ételt? Vagy a hallgató vásárol élelmet magának, és hoz róla a cég nevére szóló számlát, és ez alapján kifizetjük az összeget neki? A cégnél egyes meghatározott juttatásként kell kezelni ezt az összeget? Köszönöm a válaszukat: Kertész Mónika
Tisztelt Szakértő! Cégünknél jelentkezett egy munkaügyi főiskolai hallgató, aki szeretné a háromhetes szakmai gyakorlatát nyáron nálunk tölteni. Azt nem tudjuk még, hogy nappali vagy levelező tagozatos a hallgató (nem tudom, van-e különbség a nappali és a levelező hallgató szakmai gyakorlata között). A munkáltatónak együttműködési megállapodást kell kötnie az egyetem munkaügyi főiskolájával? A hallgatóval kell-e hallgatói munkaszerződést kötni? Mivel három hétről lenne szó, a munkáltató nem köteles fizetni hallgatói díjat (nem egybefüggő 6 hétről van szó). Ha kötni kell hallgatói szerződést, adómentes az összeg a minimálbér összegéig, vagy csak a nappali tagozatosnál? Ha esetleg fizetni kell díjat, akkor nem biztosított a hallgató, és a munkáltatónak sem kell szochót fizetni utána. Ebben az esetben a szakképzésijárulék-kedvezmény hogyan alakul? Köszönöm a válaszukat: Kertész Mónika
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az Nftv. 44. § (3) a) pontjának (nemrég módosított) szövegére vonatkozik: "a) *az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti," 14 hetes szakmai gyakorlatom idejére a gyakorlóhely – a törvény szövegének sajátos értelmezésével, – 6 hetes időtartamonként számolva a havi minimálbér 65%-át akarja kifizetni. Meglátásom szerint ez nem megfelelő értelmezés, és szembemegy a jogalkotó szándékával (a törvény szövegének korábbi verziójában szereplő heti bontású bérezés is ezt erősíti). Tisztelettel kérném szakmai véleményét, hogy a vonatkozó jogszabály alapján, a szakmai gyakorlat idejére járó díjazás a gyakorlat idejének megfelelő időszakra vetített (heti/havi) minimálbér összegével kell megegyezzen, vagy lehetséges-e, hogy 6 hetes időszakra a havi minimálbér 65%-ával számoljanak? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatunk duális képzésben részesülő egyetemi hallgatót. A szakmai gyakorlatot biztosítjuk részére együttmüködési megállapodás alapján. Díjazásként minden hónapban a minimálbér 65 százalékát fizetjük. Kérdésem az lenne, hogy ha a gyakorlat ideje alatt beteg, jogosult-e betegszabadságra, vagy csak igazolt távollétnek minősül a betegség ideje? Évi 20 nap szabságra jogosult. Kösznöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a segítségét. Egy étterem diákok számára biztosít lehetőségét a kötelező szakmai gyakorlat teljesítésére. (A kötelező szakmai gyakorlat esetén mind nyári, mind évközi szakmai gyakorlat előfordul.) A cég minden esetben köt együttműködési szerződést a gyakorlati képzést szervező iskolákkal, intézményekkel. A tanulók között található középiskolás, OKJ-s képzésben részt vevő és felsőfokú tanulmányokat folytató is. Szeretnék érdeklődni, hogy ebben az esetben van-e bejelentési kötelezettsége a cégnek a szakmai gyakorlatot folytató szakközépiskolás, a felsőfokú intézménybe járó és az OKJ-s tanuló esetén a NAV felé a 18T1041-es nyomtatványon? Kell-e bármilyen juttatást fizetni a diákoknak? Illetve milyen összegű adófizetési kötelezettség terheli a különböző diákok jövedelmét? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk együttműködési megállapodást kötött egyetemista hallgató szakmai gyakorlati idejére. A gyakorlati idő 4 hét. Az lenne a kérdésem, hogy erre a négy hétre kell-e díjazást fizetnie a cégnek? Továbbá kell-e hallgatói munkaszerződést kötni, akkor is, ha van, akkor is, ha nincs fizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszukat.
T. Szakértő! Egy munkaviszonnyal rendelkező dolgozó esti iskolában kereskedelmi képzést tanul, későbbiekben ezen a területen szeretne dolgozni. 50 óra kereskedelmi gyakorlatot kell igazolnia az iskolában. Egy élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó kft. hogyan tudná ezt megtenni? Be kell-e jelenteni, kell-e kötelező munkabér, esetleg valamilyen szerződés? Köszönettel Fidler Gáborné
Felsőoktatási intézmény hallgatójának a 4 hét gyakorlati idejére nem kötelessége hallgatói szerződést kötni. Ebben az esetben milyen formában, mennyit, és milyen adó- és járulékterhekkel lehet fizetni a gyakorlaton résztvevőnek?
Tisztelt Szakértő! Egy cég 12 hetes egybefüggő időtartamra foglalkoztat felsőfokú intézményben tanuló hallgatót szakmai gyakorlatra, hallgatói munkaszerződéssel, az egyetem és cég között együttműködési megállapodással. A díjazás mértéke az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján lett megállapítva. A törvény szerint a díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15 százaléka. Helyesen járunk-e el, ha a 138 000 forint minimálbért alapul véve a díjazása hetente 20 700 forint? Előre is köszönettel
Kedves Szakértő! Tisztában vagyok a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdésével, a hallgatói munkavégzés szabályaival, azonban a kérdésem, hogy a HAVI minimálbér 15%-át (20 700 forint) vesszük alapul a hat hetet meghaladó egybefüggő szakmai gyakorlat díjazása esetén, vagy a HETI minimálbér 15 százalékát? A törvény nem mondja ki egyik lehetőséget sem, bár épp ezért számomra az értelmezés a HAVI minimálbér 15 százaléka melett szól. De találtam olyan véleményezést más portálon, amely szerint "a gyakorlat hetekben történő számolása indukálja, hogy a juttatást is egy hétre nézve számolja, azaz a legkisebb heti munkabér tizenöt százaléka a minimum fizetendő. Várom mihamarabbi válaszukat, Köszönettel, H. Csilla
Tisztelt Szakértő! 1995-ben szereztem meg a mérlegképes könyvelői bizonyítványomat. Akkor még 5 év szakmai gyakorlatot követően lehetett elkezdeni a képzést, ami 3 évig tartott. Nem kaptunk külön szakosítást, egységes képesítés volt. Én 1995. június 7-én kaptam meg a bizonyítványomat, és június végén helyezkedtem el egy mérlegképes könyvelő egyéni vállalkozónál, mint alkalmazott könyvelő. Minden munkát végeztem, amit csak a vállalkozásokkal kapcsolatban kellett. 1997. január 1-jétől 1998. 09.30-áig a saját alapítású cégünknél voltam bejelentve, mint irodavezető, ítt is vállalkozások könyvelésével foglalkoztam. Majd 1998. 10. 01-től áthívtak a helyi általános iskolába gazdasági felelős munkakörbe, ahol pénztárt ellenőriztem, pályázatokat bíráltam el, költségvetéseket készítettem, 1999. február 28-ig. Ezt követően a helyi önkormányzatnál pénzügyi irodavezető lettem. Ekkor kellett már a mérlegképes regisztráció, a továbbképzésre a munkahelyem küldött, amit évente el is végeztem. Amikor igényeltük a nyilvántartásba vételt, még lehetett vállalkozói szakra vagy államigazgatási szakra kérni az igazolványt. Én is ezt tettem, de mivel akkor államigazgatási szervnél dolgoztam, csak az államigazgatásit kaptam meg. 2007-ben már csak a saját cégemnél bedolgoztam, néha a vállalkozások könyvelését segítve, de amikor már azt is külön választották, hogy melyik továbbképzésre kell menni, és engem az államháztartásira köteleztek, abban az évben már nem tudtam letenni a vizsgát mindkettő szakból. Az az igazság, hogy nekem az államháztartási szakirányra nincs már szükségem, mert itthonról néha bedolgozom, de csak vállalkozási szakterületen. Ezen a szakterületen szeretném megkapni újból a mérlegképes igazolványt, új regisztrációval. Kérdésem: ha van kimondottam vállalkozási területre vonatkozó képesítés megszerzése után 6+22 hónapom = 2 év 4 hónap, a továbbiakban plusz 5 hónap gazdasági vezetőként, összesen tehát 2 év 9 hónap, a többi az államháztartásban számvitelt igazol, 2007 10. hóig, akkor megfelelek-e annak a követelménynek, hogy a végzettséget követően kell 3 év szakmai gyakorlat? A mérlegképes előtt 1992. szeptembertől 1994. július végéig vállalkozásoknál dolgoztam, mint szakadminisztrátor, áfaanalitikus, adminisztrátor, számlázó. Most elkezdeném a kreditpontok gyűjtését a regisztrációs kérelemhez, de nem tudom, elfogadják-e a három évemet. Várom mielőbbi válaszukat, üdvözlettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték