A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői több mint 6000 fővárosi vállalkozás véleményére alapozva elkészítették a 7+1 pontból álló javaslatcsomagjukat a kisadózók tételes adója (kata) átalakítására – közölte a köztestület szerdán az MTI-vel.
Az Állami Számvevőszék tapasztalatai is alátámasztják, hogy szükséges a választási plakátok szabályozásának átalakítása. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöki tisztségéről lemondott Pálffy Ilona közölte, hogy az NVI javasolja a választási eljárásról szóló törvény átdolgozását a választási plakátok szabályozására vonatkozóan. Az ÁSZ évek óta szorgalmazza a plakátpiac esetében is a médiapiachoz hasonló szabályozási környezet megalkotását és elfogadását, olvasható az ÁSZ honlapján.
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) tükrében módosul a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmtv.) is. Az alábbiakban ennek legfontosabb részleteit ismertetjük.
A piaci visszaélésekről szóló új uniós szabályozás szerint a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, s jelentősen emelkednek a kiszabható pénzügyi felügyeleti bírságösszegek is. A tagállami – így a magyar – felügyelő hatóságok ezentúl az eddig nem szabályozott – például tőzsdén kívüli – kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik – hívja fel a figyelmet az MNB.
Az áfa (általános forgalmi adó) szabályozásának korszerűsítése érdekében cselekvési tervet terjesztett elő az Európai Bizottság, hogy a hozzáadottérték-adó rendszere egyszerűbbé, a csalással szemben ellenállóbbá és fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon – jelentette be az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa csütörtökön Brüsszelben.
Az állami tulajdonú cégek többsége annak ellenére, hogy részben közfeladatokat lát el, nagymértékben piaci, profitorientált tevékenységet végez, vagyis nem az adófizetők pénzéből finanszírozza a felsővezetők jövedelmét. Az állami- és magántulajdonú cégek felsővezetőinek javadalmazásában jelentősek a különbségek – írja a Heti Válasz Online. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint az állami tulajdonban lévő társaságok vezetőinek alapbére rendkívül szigorú szabályozás alatt áll, a prémiumok kifizetése pedig meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött.
A transzferár szabályok Európában sehol nem olyan fontosak, mint Magyarországon. Minden ország természetesen valamilyen módon védekezik az ellen, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok indokolatlanul kivigyék a jövedelmet adózás előtt. De a magyar szabályozás sajátossága, hogy nálunk a nemzetközi gyakorlathoz képest szokatlanul magasak a transzferár szabályozás megsértésére vonatkozó bírságok. Emiatt nálunk a csoporttagok közötti számlázások kérdése kiemelt adókockázatnak minősül.
A szabályozás értelmében, korkedvezményre – 2010. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítottak volna. Ezt a szabályt azonban módosították.
Felszólította az Európai Unió tagállamait hétfőn az Európai Bizottság, hogy tekintsék át a visszaélések megakadályozására szolgáló szabályaikat a közvetlen adózással összefüggő területeken.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték