Tisztelt Szakértö! Ügyfelem jelenleg szünetelteti a vállalkozását, anno éttermet üzemeltetett, majd ezt a tevékenységi körét megszüntette, s fuvarozással foglalkozott. Az étterem ingatlan benne van a vállalkozásban. A kérdésem: szünetelés alatt az épület karbantartását elszámolhatja-e, s a karbantartás áfáját visszaigényelheti?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy mely esetekben kell a T1041-es nyomtatványon bejelenteni a biztosítás szünetelését? A kitöltési útmutató a munkavállaló igazolatlan hiányzását és az egyéni vállalkozás szüneteltetését hozza példának, de lehet-e más eset is, amely indokolja a nyomtatvány ezen részének használatát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy általános szabályok szerint adózó áfaalany. Vannak tárgyi eszközei kimagasló értékben. Készlete nincs. Áprilisban kettő hónapra, tudjuk előre az időtartamot, szüneteltetni szeretné a vállalkozását, ez idő alatt az eszközöket egyáltalán nem fogja használni. A záróbevallások elkészítése során az áfabevallásban kell-e szerepeltetni a tárgyi eszközöket a megszűnés szabályai szerint? El kell-e vele számolni? A figyelési időszakoknak megfelelően a jelenlegi nettó érték után meg kell-e állapítani és vissza kell-e fizetni az általános forgalmi adót? A vállalkozás júniustól tovább fog működni... Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vagyok, a vállalkozásomat 2018-ban szüneteltetem. Tulajdonos és ügyvezető vagyok egy számviteli szolgáltató kft.-ben, ahol az ügyvezetői és a könyvelői munkámat összesen napi 2 órás munkaviszonyban ellátom. A kérdésem az volna, hogy helyes-e ez a gyakorlat, vagy a minimális járulékot meg kell-e fizetnem a kft.-ben?
Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat és befizetniük az adót. Ez az evások és katások határideje is – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményében.
Egy egyéni vállalkozó szeretne egyéni cég lenni, és a kata adózást választani. Egyéni cégként a korlátolt felelősséget választaná. Van az egyéni cég alapításának, működésének, esetleges megszűnésének valami rejtett adózási kockázata? Kissé idegennek tűnik, hogy míg a kft.-k nem választhatják a katát, addig egy egyéni cég megteheti ezt korlátolt felelősség mellett is. Jól látom, hogy ilyen esetben ötvözhető a kata adózás által kínált lehetőség, illetve a korlátolt felelősség (szemben az egyéni vállalkozás korlátlan felelősségével)? Az alapításnak van valami speciális előírása (okiratkészítés, cégbejegyzés stb. kívül)? Például: előtte az egyéni vállalkozásnak x hónapig működnie kell? Én nem találtam ilyen előírást. Ha a katát választja, kikerül a számviteli, tao törvény alól, akkor neki mint egyéni cégnek is csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie? Az egyéni vállalkozás szüneteltethető, de az egyéni cég nem? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy arra az egyéni vállalkozóra, aki 2016-ban kezdte vállalkozása szüneteltetését még az 5 éves korlát vonatkozik, azaz 2021-ig szüneteltetheti a tevékenységét?
Egyéni vállalkozó újraindítja vállalkozását év közben. Szünetelés előtt áfás volt, most az újraindításkor választhatja-e az alanyi adómentességet?
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!
A törvény szerint azok, akiknek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van, azt kizárják a katából. Kérdésem, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik decembertől szünetelnek, s 100 ezer forintnál nagyobb adótartozással rendelkeznek, amikor tavasszal "újraélednek", akkor maradhatnak-e katások?
2012. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására van mód. Saját jogú nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, valamint nők esetében az úgynevezett „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek kaphatnak. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyeknek korhatár előtti ellátást folyósíthatnak.
Tisztelt Szakértő! Ha az egyetemista gyermek hallgatói jogviszony úgynevezett passzív (szünetelő), akkor a családi adókedvezmény szempontjából beszámítható-e eltartottként? Az iskola által kiadott igazoláson az szerepel, hogy a gyermek hallgatói jogviszonya 2017.09.01-2018.01.31. közötti időszakban passzív (szünetelő), és a nevezett hallgatói jogviszonya megszűnésének becsült időpontja 2021.01.30. A gyermek jövedelemmel nem rendelkezik. Véleményem szerint ha a hallgatói jogviszony csak szünetel, akkor beszámítható a gyermek eltartottként, mivel a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg. Azért nagyon fontos, mert három gyermeknél nagyon nem mindegy, hogy 2 vagy 3 eltartottat veszek figyelembe a kedvezmény igénylésénél. Várom válaszát a fenti kérdésben.
Egyéni vállalkozó 4 éve szünetelteti a vállalkozási tevékenységét. A szünetelés megkezdésének időpontja előtt felhalmozott sok adó- és járuléktartozást. Megpróbálta az adóhivatal több esetben a végrehajtást, de eredménytelenül. 2017-ben elévülés miatt a folyószámlát rendezte az adóhivatal, és eltörölte az tartozások jelentős részét. Azt kérdezem, hogy ebben az esetben a régen költségként elszámolt szakképzési hozzájárulást, szochót (amit ugyancsak töröltek) bevételként el kell számolni a 2017. évi adóbevallásban?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mikor, és mennyi iparűzési adót (2 százalékos kulcs) kell fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2017.02.01-2017.05.01-ig szünetelt? Kérném szépen az algoritmus megadását is. Milyen bevallási kötelezettsége van, és milyen határidővel? Köszönöm.
Mi a teendője a nyugdíjasnak, illetve a foglalkoztatójának, ha a korhatárt be nem töltött személy nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladja az úgynevezett kereseti korlátot? Mik a következmények? Ismertetjük.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték