Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vagyok, a vállalkozásomat 2018-ban szüneteltetem. Tulajdonos és ügyvezető vagyok egy számviteli szolgáltató kft.-ben, ahol az ügyvezetői és a könyvelői munkámat összesen napi 2 órás munkaviszonyban ellátom. A kérdésem az volna, hogy helyes-e ez a gyakorlat, vagy a minimális járulékot meg kell-e fizetnem a kft.-ben?
Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat és befizetniük az adót. Ez az evások és katások határideje is – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményében.
Egy egyéni vállalkozó szeretne egyéni cég lenni, és a kata adózást választani. Egyéni cégként a korlátolt felelősséget választaná. Van az egyéni cég alapításának, működésének, esetleges megszűnésének valami rejtett adózási kockázata? Kissé idegennek tűnik, hogy míg a kft.-k nem választhatják a katát, addig egy egyéni cég megteheti ezt korlátolt felelősség mellett is. Jól látom, hogy ilyen esetben ötvözhető a kata adózás által kínált lehetőség, illetve a korlátolt felelősség (szemben az egyéni vállalkozás korlátlan felelősségével)? Az alapításnak van valami speciális előírása (okiratkészítés, cégbejegyzés stb. kívül)? Például: előtte az egyéni vállalkozásnak x hónapig működnie kell? Én nem találtam ilyen előírást. Ha a katát választja, kikerül a számviteli, tao törvény alól, akkor neki mint egyéni cégnek is csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie? Az egyéni vállalkozás szüneteltethető, de az egyéni cég nem? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy arra az egyéni vállalkozóra, aki 2016-ban kezdte vállalkozása szüneteltetését még az 5 éves korlát vonatkozik, azaz 2021-ig szüneteltetheti a tevékenységét?
Egyéni vállalkozó újraindítja vállalkozását év közben. Szünetelés előtt áfás volt, most az újraindításkor választhatja-e az alanyi adómentességet?
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!
A törvény szerint azok, akiknek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van, azt kizárják a katából. Kérdésem, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik decembertől szünetelnek, s 100 ezer forintnál nagyobb adótartozással rendelkeznek, amikor tavasszal "újraélednek", akkor maradhatnak-e katások?
2012. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására van mód. Saját jogú nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, valamint nők esetében az úgynevezett „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek kaphatnak. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyeknek korhatár előtti ellátást folyósíthatnak.
Tisztelt Szakértő! Ha az egyetemista gyermek hallgatói jogviszony úgynevezett passzív (szünetelő), akkor a családi adókedvezmény szempontjából beszámítható-e eltartottként? Az iskola által kiadott igazoláson az szerepel, hogy a gyermek hallgatói jogviszonya 2017.09.01-2018.01.31. közötti időszakban passzív (szünetelő), és a nevezett hallgatói jogviszonya megszűnésének becsült időpontja 2021.01.30. A gyermek jövedelemmel nem rendelkezik. Véleményem szerint ha a hallgatói jogviszony csak szünetel, akkor beszámítható a gyermek eltartottként, mivel a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg. Azért nagyon fontos, mert három gyermeknél nagyon nem mindegy, hogy 2 vagy 3 eltartottat veszek figyelembe a kedvezmény igénylésénél. Várom válaszát a fenti kérdésben.
Egyéni vállalkozó 4 éve szünetelteti a vállalkozási tevékenységét. A szünetelés megkezdésének időpontja előtt felhalmozott sok adó- és járuléktartozást. Megpróbálta az adóhivatal több esetben a végrehajtást, de eredménytelenül. 2017-ben elévülés miatt a folyószámlát rendezte az adóhivatal, és eltörölte az tartozások jelentős részét. Azt kérdezem, hogy ebben az esetben a régen költségként elszámolt szakképzési hozzájárulást, szochót (amit ugyancsak töröltek) bevételként el kell számolni a 2017. évi adóbevallásban?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mikor, és mennyi iparűzési adót (2 százalékos kulcs) kell fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2017.02.01-2017.05.01-ig szünetelt? Kérném szépen az algoritmus megadását is. Milyen bevallási kötelezettsége van, és milyen határidővel? Köszönöm.
Mi a teendője a nyugdíjasnak, illetve a foglalkoztatójának, ha a korhatárt be nem töltött személy nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladja az úgynevezett kereseti korlátot? Mik a következmények? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég ideiglenes iparűzési adójának megállapításához kérnék segítséget. A szerződés alapján a munka megkezdése és a teljesítésigazolás kiadása közötti időtartam nem haladja meg a 180 napot, így ideiglenes iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek az adott önkormányzatnál. Amennyiben a kivitelezés valamilyen okból hosszabb ideig szünetel (30 napot meghaladóan) építési naplóban rögzítve van a szünetelés ténye, akkor is a teljes időtartamra kell bevallani és megfizetni az ideiglenes iparűzési adót? Ez idő alatt egy másik településen végez munkát a cég, ahol akár szintén keletkezhet ideiglenes adófizetési kötelezettsége. Amennyiben egy hasonló hosszú időtartamú építkezésen a fent említett cég alvállalkozót is igénybe vesz, és ebben az időtartamban a megbízó cég nem végez ténylegesen munkát, de a szerződés szerint a munkát megkezdte, teljesítésigazolás még nem áll rendelkezésre, mert az alvállalkozó által végzett folyamatok is ennek a szerződésnek a részét képezik, akkor mindkét szóban forgó cég adófizetésre kötelezett az építkezés helyén illetékes önkormányzatnál? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2016. 04. 29-étől szünetelteti a tevékenységét. 2017. 05. 04-ével szeretné megszüntetni a vállalkozást. Szünetelő katás egyéni vállalkozó egyből megszüntetheti a tevékenységet, vagy előbb vissza kell jönnie a szüneteltetésből? Ha vissza kell jönnie, katásként meg kell fizetni az 50 000 Ft-ot teljes hónapra? Vagy visszajöhet az szja alá tartozó sima egyéni vállalkozóként és úgy lehet megszüntetni? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Adózóna! Munkavállalónk hosszú ideje beteg. Jelezték az OEP-től, hogy már táppénzt nem tudnak részére folyósítani. A munkavállaló továbbra is beteg, erről folyamatosan hozza a kórházi igazolásait. Kérdésem, hogy ebben az esetben (mivel táppénzt már nem folyósítanak a részére) a munkáltatónál szünetel a biztosítása? Be kell jelentenünk a szünetelést? A dolgozónak be kell jelentkeznie erre az időszakra egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Ha igen, milyen időponttal? Azzal a nappal, amikortól nem kap táppénzt? Ugyanez a nap lesz, amikortól szünetel a biztosítása? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték