A törvény szerint azok, akiknek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van, azt kizárják a katából. Kérdésem, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik decembertől szünetelnek, s 100 ezer forintnál nagyobb adótartozással rendelkeznek, amikor tavasszal "újraélednek", akkor maradhatnak-e katások?
2012. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítás keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint korhatár előtti ellátás megállapítására és folyósítására van mód. Saját jogú nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, valamint nők esetében az úgynevezett „nők 40” kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek kaphatnak. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkező személyeknek korhatár előtti ellátást folyósíthatnak.
Tisztelt Szakértő! Ha az egyetemista gyermek hallgatói jogviszony úgynevezett passzív (szünetelő), akkor a családi adókedvezmény szempontjából beszámítható-e eltartottként? Az iskola által kiadott igazoláson az szerepel, hogy a gyermek hallgatói jogviszonya 2017.09.01-2018.01.31. közötti időszakban passzív (szünetelő), és a nevezett hallgatói jogviszonya megszűnésének becsült időpontja 2021.01.30. A gyermek jövedelemmel nem rendelkezik. Véleményem szerint ha a hallgatói jogviszony csak szünetel, akkor beszámítható a gyermek eltartottként, mivel a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg. Azért nagyon fontos, mert három gyermeknél nagyon nem mindegy, hogy 2 vagy 3 eltartottat veszek figyelembe a kedvezmény igénylésénél. Várom válaszát a fenti kérdésben.
Egyéni vállalkozó 4 éve szünetelteti a vállalkozási tevékenységét. A szünetelés megkezdésének időpontja előtt felhalmozott sok adó- és járuléktartozást. Megpróbálta az adóhivatal több esetben a végrehajtást, de eredménytelenül. 2017-ben elévülés miatt a folyószámlát rendezte az adóhivatal, és eltörölte az tartozások jelentős részét. Azt kérdezem, hogy ebben az esetben a régen költségként elszámolt szakképzési hozzájárulást, szochót (amit ugyancsak töröltek) bevételként el kell számolni a 2017. évi adóbevallásban?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mikor, és mennyi iparűzési adót (2 százalékos kulcs) kell fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2017.02.01-2017.05.01-ig szünetelt? Kérném szépen az algoritmus megadását is. Milyen bevallási kötelezettsége van, és milyen határidővel? Köszönöm.
Mi a teendője a nyugdíjasnak, illetve a foglalkoztatójának, ha a korhatárt be nem töltött személy nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladja az úgynevezett kereseti korlátot? Mik a következmények? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég ideiglenes iparűzési adójának megállapításához kérnék segítséget. A szerződés alapján a munka megkezdése és a teljesítésigazolás kiadása közötti időtartam nem haladja meg a 180 napot, így ideiglenes iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek az adott önkormányzatnál. Amennyiben a kivitelezés valamilyen okból hosszabb ideig szünetel (30 napot meghaladóan) építési naplóban rögzítve van a szünetelés ténye, akkor is a teljes időtartamra kell bevallani és megfizetni az ideiglenes iparűzési adót? Ez idő alatt egy másik településen végez munkát a cég, ahol akár szintén keletkezhet ideiglenes adófizetési kötelezettsége. Amennyiben egy hasonló hosszú időtartamú építkezésen a fent említett cég alvállalkozót is igénybe vesz, és ebben az időtartamban a megbízó cég nem végez ténylegesen munkát, de a szerződés szerint a munkát megkezdte, teljesítésigazolás még nem áll rendelkezésre, mert az alvállalkozó által végzett folyamatok is ennek a szerződésnek a részét képezik, akkor mindkét szóban forgó cég adófizetésre kötelezett az építkezés helyén illetékes önkormányzatnál? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó 2016. 04. 29-étől szünetelteti a tevékenységét. 2017. 05. 04-ével szeretné megszüntetni a vállalkozást. Szünetelő katás egyéni vállalkozó egyből megszüntetheti a tevékenységet, vagy előbb vissza kell jönnie a szüneteltetésből? Ha vissza kell jönnie, katásként meg kell fizetni az 50 000 Ft-ot teljes hónapra? Vagy visszajöhet az szja alá tartozó sima egyéni vállalkozóként és úgy lehet megszüntetni? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Adózóna! Munkavállalónk hosszú ideje beteg. Jelezték az OEP-től, hogy már táppénzt nem tudnak részére folyósítani. A munkavállaló továbbra is beteg, erről folyamatosan hozza a kórházi igazolásait. Kérdésem, hogy ebben az esetben (mivel táppénzt már nem folyósítanak a részére) a munkáltatónál szünetel a biztosítása? Be kell jelentenünk a szünetelést? A dolgozónak be kell jelentkeznie erre az időszakra egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Ha igen, milyen időponttal? Azzal a nappal, amikortól nem kap táppénzt? Ugyanez a nap lesz, amikortól szünetel a biztosítása? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jelenleg szünetelő (2016.10. hótól) egyéni vállalkozó rendelkezik 2015-ben vásárolt nagy értékű tárgyi eszközzel (kb. 2,7 M Ft nyilvántartási értékű). A vásárlás évében veszteséges volt, így bár az eszköz kizárólag üzemi célt szolgál, az értékcsökkenés megkezdésének évében (2015-ben) a nettó értéket nem tudta elszámolni, mint osztalékalap csökkentő tételt. Kérdéseim: 1. Ha eladná az eszközt a megszűnés előtt, akkor az eszköz eladási árával szemben tudja-e érvényesíteni a nyilvántartás szerinti értéket mint költséget a 1753 záró szja bevallásában (értékcsökkenés elszámolva 2016.09.30-ig)? 2. Ahhoz, hogy értékesítse az eszközt, újra kell-e indítani például 1 napra a vállalkozást, hogy utána szüntesse meg véglegesen? 3. Amennyiben szünetelésből szűnik meg, szünetelés alatt értékesítheti-e az eszközt, és amennyiben igen, akkor az a vállalkozásból származó jövedelem lesz, vagy magánszemélyként egyéb jövedelem? Ha magánszemélyként egyéb jövedelem vagy ingóságértékesítésből származó, akkor milyen költséget számolhat el az eladási árral szemben? 4. A megszűnés évéről benyújtandó szja-bevallásban a korábbi évek nyilvántartott vesztesége is csak az adóévi nyereség 50 százalékáig vehető figyelembe, vagy megszűnéskor nem kell alkalmazni az 50 százalékos szabályt?
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás online pénztárgéppel rendelkezik, melynek tevékenysége most szünetel, a NAV felé a PTGTAXUZ nyomtatványon bejelentettük 2015. december 16-án, azóta szünetel. Kérdés: meddig szüneteltetheti a pénztárgépet, van-e időkorlátja? Illetve újabb bejelentést csak akkor kell-e tenni ha megkezdi a tevékenységét? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy az egyéni vállalkozó a 2011-es és 2012-es adóévekre vett igénybe kisvállalkozói kedvezményt. Az idén márciustól szünetelni szeretné a vállalkozást. Érinti-e ez a kedvezményeket? Egyáltalán: lejártak-e a 4 éves kötelezettségek? Ha nem, akkor az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének számít-e a szünetelés?
2017-ben is fennáll-e az 5 éves szüneteltetés, vagy 2 évre csökkent?
Tisztelt Szakértó Úr/Asszony! Egy egyéni vállalkozó szünetelteti 2016.03.01-től a vállalkozását, de a szünetelés előtt eladta az árukészletét, aminek nagyobb része a szünetelés alatt havonta folyik be a bankszámlájára. Szeretném tudni, hogy megfelelő-e, ha magánszemélyként valljuk be a havonta beérkező összeget, mivel szünetelés alatt nem lehet bevallást leadni. HIPA-bevallást biztosan nem kell, arra kaptam válasz az Adóirodától, de a 1653-ra az adóhivatal két ügyfél szolgálatosa sem mond egyformát. A bevallás közeli leadása miatt, kérem szépen a sürgős válaszukat! Köszönettel: T.K.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállakozó ügyfelem 2016. február hóban teljesített és február hóban kiszámlázott szolgáltatása április hóban folyt be. Szeretném megkérdezni, hogy ez melyik havi bevételnek számít ? A gondom az, hogy mivel nevezett márciustól nem folytatott tevékenységet, így kérte, hogy szüneteltessem a nem főfoglalkozású katás jogviszonyát március 1-jétől. A szünetelést be is jelentettem a KEKKH-nál, a NAV-nál és az önkormányzatnál. De most felmerült bennem, hogy jogosan csak május 1-jétől szünetelhetett volna. A KEKKH-nál azt a tájékoztatást kaptam, hogy a szünetelés időpontját nem lehet módosítani. Kérdésem, hogy jelen esetben mi a teendő. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel