37 találat a(z) szétválás cimkére
Bejelentett részesedés hatása az adóalapra átalakulásnál. Példák
Cikk
Hogyan befolyásolják a társaságiadó-alapot az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban (a továbbiakban: átalakulás) résztvevők eszközei között kimutatott bejelentett, illetve be nem jelentett részesedések? Mi lesz a sorsa a jogelőd tagjánál kimutatott bejelentett részesedésnek? Ismertetjük.
Kkt.-tagok különválása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek választ adni, amennyiben lehetséges. Kettő taggal húsz éve működő közkereseti társaság tagjai a továbbiakban külön-külön vállalkozásokban szeretnék a tevékenységüket folytatni. Eredetileg a kkt.-ből szétválás alapján két külön kft.-ben folytatták volna a bolti kiskereskedelmi tevékenységüket. Eredeti szándékukat megváltoztatták. A jelenlegi döntésük alapján egy tag maradna a régi kkt.-ben, ide belépne a kkt.-ben maradó tagnak a családtagja kkt.-tagként 2017. 01. 31-én. A másik tag egyúttal (2017.01.31-én) kilépne a kkt.-ből és egy másik, a család által 2016 júliusában alapított új kft.-be szeretné bevinni a húsz év alatt képződött vagyon 50 százalékát a kilépéskor. A kkt. vagyona 21 millió forint értékű árukészletből, 4 millió forint értékű saját raktárhelyiségből és 1 millió forint értékű egyéb eszközből, berendezésből áll. (Bérelt üzletben dolgoztak.) Az alapítói jegyzett tőke tagonként 500-500 ezer forint, összesen egymillió forint volt. (A tagi hitel egyenlege jelenleg 2 millió forint, 50-50 százalékban megosztva.) A saját tőke 19 millió forint, az eredménytartalék 17,5 millió forint. A kilépő kkt.-tag a 4 millió forintos raktárt plusz a vagyon 50 százalékát a saját, 2016 júliusában alapított családi kft.-jébe szeretné "bevinni". Szeretnénk megkérdezni, hogy ezt milyen módon, milyen adózási feltételekkel tudná megtenni? Szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető.
Veszteségelhatárolás korlátozása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel
Önellenőrzés
Kérdés
Társaság 2011-ben a megszokottnál nagyobb nyereséget ért el, így elhatározta, hogy felvesz 5 millió forint osztalékot. A döntés nem volt életszerű, mert a következő évben 25 milliós ingatlant vásárolt a társaság, így a 2011. évi saját tőke 8978 ezer forintos összege nem indokolta a várható beruházás mellett az osztalék kifizetésre irányuló döntést. A társaság azóta sem tudta az osztalékot kifizetni, sőt finanszírozásához átmeneti tagi kölcsönt is kellett folyósítania. A 2013-14-es évek veszteségesek voltak, így a saját tőke 637 ezer forintra csökkent. Kérdés: Jogosult-e a cég 2015-ben önellenőrzéssel felülbírálni a 2011. évi döntését, és az osztalékról szóló döntést visszavonni, és vissza könyvelni az eredménytartalékba? A társaság ketté akar válni, és az átalakulásnál nagyon fontos lenne a tőkeerő. Válaszukat várom. Tisztelettel köszönöm.
Most mindent megtudhat a fejlesztési tartalék képzésének szabályairól
Cikk
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
Cégátalakulásnál ilyen feladatokkal kell megbirkóznia. Példák
Cikk
Az átalakulás, kiválás, szétválás, beolvadás, egyesülés számos számviteli, adózási és elszámolási kérdést vet fel a volt és az új tagok között. Példákkal segítjük a szabályok értelmezését.
Az átalakulási szabályokról döntött az Országgyűlés
Cikk
A jövő március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat fogadott el az igazságügyi tárca javaslatára hétfőn az Országgyűlés.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
