Adócsomag: így változnak a bejelentett részesedés szabályai Cikk
Az új adócsomag módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát, és a kapcsolódó adóalap-módosító tételekben is változásokat hozna.
Az új adócsomag módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát, és a kapcsolódó adóalap-módosító tételekben is változásokat hozna.
Bt. különválással átalakul, két kft. a jogutódja. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. A bt. a "záró" beszámolója elfogadásának alkalmával határozhat-e osztalék kifizetéséről? Ebben az esetben osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a bt.-t már törölték a cégnyilvántartásból, a tagok a tagsági jogok gyakorlására már nem jogosultak.
Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem az iparűzésiadó-törvény 39. § (10) bekezdése alapján, hogy 2017-re már nem kell összeszámítani az iparűzésiadó-alapokat, csak abban a speciális esetben, amikor a cégek 2016.10.01 után szétváltak? A 2016-ban összeszámított kapcsolt vállalkozások (nem szétválás miatt) esetében idén már nem kell ezzel foglalkozni? Válaszuk fontos lenne a feltöltés miatt, szerintem sok kapcsolt vállalkozás életét megkönnyíti ez a rendelkezés. Előre is köszönöm.
Egy kft. a 2017. december 31-ei mérlegének vagyoni értékelése alapján 2018 januárjára tervezett elhatározással beolvadna egy másik kft.-be. Ismertetjük, hogy milyen adózási és számviteli feladatokat, illetve határidőket kell figyelembe venni e folyamat során, és ezeket milyen ütemezéssel kell végrehajtani az egyes (beolvadó és befogadó) cégek vonatkozásában külön-külön.
Hogyan befolyásolják a társaságiadó-alapot az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban (a továbbiakban: átalakulás) résztvevők eszközei között kimutatott bejelentett, illetve be nem jelentett részesedések? Mi lesz a sorsa a jogelőd tagjánál kimutatott bejelentett részesedésnek? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek választ adni, amennyiben lehetséges. Kettő taggal húsz éve működő közkereseti társaság tagjai a továbbiakban külön-külön vállalkozásokban szeretnék a tevékenységüket folytatni. Eredetileg a kkt.-ből szétválás alapján két külön kft.-ben folytatták volna a bolti kiskereskedelmi tevékenységüket. Eredeti szándékukat megváltoztatták. A jelenlegi döntésük alapján egy tag maradna a régi kkt.-ben, ide belépne a kkt.-ben maradó tagnak a családtagja kkt.-tagként 2017. 01. 31-én. A másik tag egyúttal (2017.01.31-én) kilépne a kkt.-ből és egy másik, a család által 2016 júliusában alapított új kft.-be szeretné bevinni a húsz év alatt képződött vagyon 50 százalékát a kilépéskor. A kkt. vagyona 21 millió forint értékű árukészletből, 4 millió forint értékű saját raktárhelyiségből és 1 millió forint értékű egyéb eszközből, berendezésből áll. (Bérelt üzletben dolgoztak.) Az alapítói jegyzett tőke tagonként 500-500 ezer forint, összesen egymillió forint volt. (A tagi hitel egyenlege jelenleg 2 millió forint, 50-50 százalékban megosztva.) A saját tőke 19 millió forint, az eredménytartalék 17,5 millió forint. A kilépő kkt.-tag a 4 millió forintos raktárt plusz a vagyon 50 százalékát a saját, 2016 júliusában alapított családi kft.-jébe szeretné "bevinni". Szeretnénk megkérdezni, hogy ezt milyen módon, milyen adózási feltételekkel tudná megtenni? Szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető.
Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel
Társaság 2011-ben a megszokottnál nagyobb nyereséget ért el, így elhatározta, hogy felvesz 5 millió forint osztalékot. A döntés nem volt életszerű, mert a következő évben 25 milliós ingatlant vásárolt a társaság, így a 2011. évi saját tőke 8978 ezer forintos összege nem indokolta a várható beruházás mellett az osztalék kifizetésre irányuló döntést. A társaság azóta sem tudta az osztalékot kifizetni, sőt finanszírozásához átmeneti tagi kölcsönt is kellett folyósítania. A 2013-14-es évek veszteségesek voltak, így a saját tőke 637 ezer forintra csökkent. Kérdés: Jogosult-e a cég 2015-ben önellenőrzéssel felülbírálni a 2011. évi döntését, és az osztalékról szóló döntést visszavonni, és vissza könyvelni az eredménytartalékba? A társaság ketté akar válni, és az átalakulásnál nagyon fontos lenne a tőkeerő. Válaszukat várom. Tisztelettel köszönöm.
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
Az átalakulás, kiválás, szétválás, beolvadás, egyesülés számos számviteli, adózási és elszámolási kérdést vet fel a volt és az új tagok között. Példákkal segítjük a szabályok értelmezését.
A jövő március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat fogadott el az igazságügyi tárca javaslatára hétfőn az Országgyűlés.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől