34 találat a(z) szétválás cimkére

A stratégiai társaságokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről Cikk

A 2020. május 26-án hatályba lépett kormányrendelet szerint a külföldi befektetők stratégiai társaságokat érintő befektetéseivel kapcsolatban bejelentési kötelezettség áll fenn egészen 2020. december 31-éig.

Kiskereskedelmi különadó Kérdés

Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor

Illeték Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Illeték és átalakulás témában kérnénk Önöktől szakmai véleményt. „A” Kft., amelynek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50%-os tulajdonmértékkel, rendelkezik önálló ingatlanokkal (lakások), a lakásoktól teljesen független két telekkel, valamint a telkekhez kapcsolódóan a befejezetlen beruházás főkönyvön gyűjtött olyan számlákkal, amelyek a telkeken később épülő ingatlannal kapcsolatosan. „A” Kft. jelenleg ingatlan-bérbeadással foglalkozik.„A” Kft. az utolsó lezárt beszámoló számai alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság. A társaság tagjai szeretnék „A” Kft.-ben hagyni az önálló ingatlanokat (lakásokat), és egy újonnan alapított („B”) kft.-be átvinni (apporttal, kiválással vagy szétválással) a két telket, valamint az azokhoz kapcsolódó befejezetlen beruházás értékének megfelelő tárgyieszközértéket. „B” Kft.-nek „A” Kft.-n keresztül ugyanaz a két magánszemély lesz a tulajdonosa, ugyanazzal az 50-50%-os tulajdoni aránnyal. Kérdés1: Keletkezik, vagy sem a két telek után illetékfizetési kötelezettség „B” Kft. létrejöttekor? Kérdés2: A „B” társaság alapításának módja szerint (apport, kiválás vagy szétválás) van-e különbség az illetékfizetési kötelezettségben?

Katás és kivás időszak kezdete átalakulás, egyesülés, szétválás esetén Cikk

A joggyakorlat során gyakran felmerülő kérdés, hogy mely időpontban keletkezik a kisadózókról szóló törvény szerinti adóalanyiság egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaság esetén. Bár a két adónem szabályozása ugyanazon törvényben található, a kisadózó vállalkozások tételes adójára, illetve a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok eltérően rendelkeznek arról a jogi helyzetről, amikor az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében létrejövő jogalany kíván belépni a kata, illetve a kiva hatálya alá.

Gazdasági társaság szétválásának adó-, illetékvonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni: Adott HT Termelő Kft. Tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 50-50%-os arányban. A társaság 2019.04.01. óta kiva adózás alatt működik, előtte a tao alá tartozott. A társaság belföldi ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg kb. 82%-át teszi ki. Az ingatlant 2002-ben a társaság építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. Jelenleg a társáság az adóhatóságnál bejelentette, hogy a saját tulajdonú ingatlanát mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfakörben végzi. Felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy értékesítenék külön a tevékenységet és a cég eszközeit – munkával együtt – és külön az ingatlant. Ebből a szempontból egyszerűbb lenne, ha az ingatlan szét lenne választva a tevékenységtől. A társaság tulajdonosai azon gondolkodnak, hogy szétválás vagy kiválás keretében az ingatlant leválasztanák. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság HT Termelő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, a munkák, 2. új társaság HT Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek plusz ingatlan). Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának 50-50%-ban. A kérdéseim a következők: 1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán? 2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a szétváláshoz/kiváláshoz kapcsolódóan? 3. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség? Válaszukat köszönöm.

Hirdetmény közzététele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz: 1. Tényállás „A” cég és „B” cég szétválásról határoz. A „B” cég a szétválással egyidejűleg jegyzett tőkeleszállításról is határoz. Az átalakulási törvény alapján a „B” cég a Cégközlönyben közlemény közzétételére köteles. 2. Kérdés A) A közleménynek csak és kizárólag a szétválásra vonatkozó közzétételi szabályoknak kell megfelelnie? Tehát mellőzhetőek a tőkeleszállításra vonatkozó hirdetményi előírások? vagy B) A közleménynek a tőkeleszállítás hirdetményi szabályainak is eleget kell tennie? Szíves válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.

Ingatlan eladása Kérdés

Egy társaság szétválással jött létre. Átvett vagyonelemként egy panzió került a tulajdonába, amire az anyavállalat a beszerzésnél is és a felújításnál is levonta az áfa összegét. Az a kérdés, hogy az új kft., akinek a státusza alanyi adómentes, az ingatlant áfásan, vagy áfamentesen tudja értékesíteni? Egyedi bevallást kell-e benyújtani róla, vagy egy egyszerű adás-vétel és mentes számla, nulla áfa tartalommal kerüljön kiállításra? Az érték közel 50 millió forint, bár ezt csak a nagyságrend miatt írom meg.

Adócsomag: így változnak a bejelentett részesedés szabályai Cikk

Az új adócsomag módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát, és a kapcsolódó adóalap-módosító tételekben is változásokat hozna.

Megszűnés jogutódlással osztalék Kérdés

Bt. különválással átalakul, két kft. a jogutódja. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. A bt. a "záró" beszámolója elfogadásának alkalmával határozhat-e osztalék kifizetéséről? Ebben az esetben osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a bt.-t már törölték a cégnyilvántartásból, a tagok a tagsági jogok gyakorlására már nem jogosultak.

Iparűzésiadó-alap kapcsolt vállalkozásoknál Kérdés

Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem az iparűzésiadó-törvény 39. § (10) bekezdése alapján, hogy 2017-re már nem kell összeszámítani az iparűzésiadó-alapokat, csak abban a speciális esetben, amikor a cégek 2016.10.01 után szétváltak? A 2016-ban összeszámított kapcsolt vállalkozások (nem szétválás miatt) esetében idén már nem kell ezzel foglalkozni? Válaszuk fontos lenne a feltöltés miatt, szerintem sok kapcsolt vállalkozás életét megkönnyíti ez a rendelkezés. Előre is köszönöm.

Beolvadáskor ezt a procedúrát kell végigjárni Cikk

Egy kft. a 2017. december 31-ei mérlegének vagyoni értékelése alapján 2018 januárjára tervezett elhatározással beolvadna egy másik kft.-be. Ismertetjük, hogy milyen adózási és számviteli feladatokat, illetve határidőket kell figyelembe venni e folyamat során, és ezeket milyen ütemezéssel kell végrehajtani az egyes (beolvadó és befogadó) cégek vonatkozásában külön-külön.

Bejelentett részesedés hatása az adóalapra átalakulásnál. Példák Cikk

Hogyan befolyásolják a társaságiadó-alapot az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban (a továbbiakban: átalakulás) résztvevők eszközei között kimutatott bejelentett, illetve be nem jelentett részesedések? Mi lesz a sorsa a jogelőd tagjánál kimutatott bejelentett részesedésnek? Ismertetjük.

Kkt.-tagok különválása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek választ adni, amennyiben lehetséges. Kettő taggal húsz éve működő közkereseti társaság tagjai a továbbiakban külön-külön vállalkozásokban szeretnék a tevékenységüket folytatni. Eredetileg a kkt.-ből szétválás alapján két külön kft.-ben folytatták volna a bolti kiskereskedelmi tevékenységüket. Eredeti szándékukat megváltoztatták. A jelenlegi döntésük alapján egy tag maradna a régi kkt.-ben, ide belépne a kkt.-ben maradó tagnak a családtagja kkt.-tagként 2017. 01. 31-én. A másik tag egyúttal (2017.01.31-én) kilépne a kkt.-ből és egy másik, a család által 2016 júliusában alapított új kft.-be szeretné bevinni a húsz év alatt képződött vagyon 50 százalékát a kilépéskor. A kkt. vagyona 21 millió forint értékű árukészletből, 4 millió forint értékű saját raktárhelyiségből és 1 millió forint értékű egyéb eszközből, berendezésből áll. (Bérelt üzletben dolgoztak.) Az alapítói jegyzett tőke tagonként 500-500 ezer forint, összesen egymillió forint volt. (A tagi hitel egyenlege jelenleg 2 millió forint, 50-50 százalékban megosztva.) A saját tőke 19 millió forint, az eredménytartalék 17,5 millió forint. A kilépő kkt.-tag a 4 millió forintos raktárt plusz a vagyon 50 százalékát a saját, 2016 júliusában alapított családi kft.-jébe szeretné "bevinni". Szeretnénk megkérdezni, hogy ezt milyen módon, milyen adózási feltételekkel tudná megtenni? Szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető.

Veszteségelhatárolás korlátozása Kérdés

Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel