2904 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy épületvillamossági kivitelezést végző társaság időnként sitt elszállítása végett konténereket rendel meg, amiben a keletkező sittet elszállíttatja. Az irodaház, amelyikben a munkát végzik, a belvárosban van, ezért az irodaház elé nem állíthatják a konténert, mert ahhoz külön területfoglalási engedély kellene, illetve az irodai dolgozók másnapi munkakezdéséig nem tudják elszállíttatni, ezért a szomszédos szabad területen, ahol egyébként parkoló üzemel, tárolják a konténert, amelyért a parkolót üzemeltető cégnek napidíjat fizetnek. A parkoló tulajdonosa a taxisokhoz hasonló kisalakú előnyomott készpénzes számlát alkalmaz, amelyen a nyomda által rányomtatva konkrétan "Parkolási szolgáltatás" és az "SZJ 63.21.24.0" szám szerepel, a "Gk.rendszáma" mezőbe pedig tollal beírják, hogy "KONTÉNER", továbbá a szintén előnyomott, megfelelő érték mezőket töltik ki ("nap": 1; az egységár és érték pedig minden esetben kereken 10 ezer forint). A számlán semmi egyéb információ nincs feltüntetve. Önök szerint az így kiállított számla előzetes áfatartalma levonható áfaként elszámolható? (A szolgáltatás természetesen a kivitelező cég áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódik). Véleményem szerint ebben az esetben nem parkolási szolgáltatásról, hanem valójában területfoglalásról van szó, ezért az áfa levonható, bár a leírtak szerinti számlainformációkat kissé zavarosnak tartom. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület – vállalkozói tevékenysége kapcsán – áfakörbe tartozik. Az alaptevékenységéhez harmadik országból igazol játékost. Számlát nem kap erről, csak értesítést a fizetés feltételeiről. A harmadik országbeli szolgáltató Magyarországon nincs letelepedve. Kérdésem: kell-e a sportszervezetnek a játékosigazolás kapcsán áfát bevallania és fizetnie? Válaszát köszönöm.

Cikk

Vannak olyan szolgáltatások, amikor a vállalkozó szolgáltató tömegesen járja az ügyfeleket. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül keresi fel a helyszínt – ami lehet éppen naponta egy tucat lakás – végez valamilyen javítást, vagy gyógyító masszázst, vagy éppen a pórul járt útszélén ragadt gépkocsit javítja meg. Kell-e online pénztárgépet használni a mobil tevékenységeknél?

Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Adott egy nagykereskedelmi vállalkozás, ahol arra próbálunk megoldást találni, hogy a napi készpénzes értékesítést átalakítsuk. Egy jövőbeni jogszabályváltozás következtében csak banki átutalással lehetne majd a termékeket értékesíteni, de partnereinknek javarészt készpénzes bevételei vannak, illetve egyéb okokból nem mindenki szeretné minden vásárlását banki átutalással rendezni. Arra gondoltunk, hogy egy lehetséges megoldás lenne az is, ha előre egy bizonyos összeget befizetnének a bankszámlánkra és ez, mint egy "kredit" funkcionálna. A később leadott megrendelések kiszámlázásra kerülnének és a kiegyenlítés ebből az előre feltöltött összegből történne. Lehetőség szerint nem szeretnénk előlegként kezelni és bizonylatolni az összeget, mert aránytalanul nagy terhet jelentene a dupla bizonylatolás. Kérdésem az lenne, hogy milyen számviteli és adózási megoldás létezhet erre, illetve hogyan kezelhető az előre feltöltött összeg? Valami hasonló megoldást szeretnénk találni, mint például az előre fizetett útdíj. Itt is befizetünk egy bizonyos összeget előre, majd megkapjuk a számlát és a tehergépjármű fizetős útszakaszon való közlekedéssel csökken a befizetett összeg, de utólag már nem kapunk "végszámlát" Köszönettel

Kérdés

Alapesetet vizsgálva: bejön egy vevő, aki műszaki vizsgát szeretne. Előírt hatósági díja ennek (N1 kategóriát vizsgálva) 16 290 forint. Bizonylatai az esemény során: A társaság előre átutal egy keretösszeget a NKH elkülönített számlájára. A szolgáltatást igénybe vevő megfizeti az előírt hatósági vizsgadíjat a társaságnak a helyszínen. A társaság az NKH részére a keretösszegből kifizeti a hatósági részét, melyről a vevő kap számlát a közlekedési hatóságtól. A hatósági díj társaságot megillető részéről a társaság állít ki számlát. A hatósági díj NKH-t megillető része nem képezi a társaság árbevételének részét – ha jól gondolom –, mivel az csak egy átmenő tétel a társaság pénzeszközeiben? Az általunk kiállított számlán (ami a társaság árbevételét képezi) kívül, hogyan könyveljük le ezeket a pénzmozgásokat? Előre is köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy könyvvizsgáló által számlázott rendszeres havi díjról szóló számlához szükséges-e teljesítési igazolás, amennyiben az ügyvezető leigazolja a számlát, hogy kifizethető? Köszönettel a választ

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. Németországban karácsonyi vásáron szeretné saját áruját, illetve másoktól felvásárolt kézműves termékeket árusítani. A kérdésem az lenne, hogy szüksége van-e német adószámra és mivel kell teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét? Vennie kell német pénztárgépet? Erre a tevékenységre Németországban kell áfabevallást beadni? Az árbevétel a magyar társasági adóalapba számít bele? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes adószámos magánszemély tételes átalányadózás mellet kizárólag az Airbnb-n ad ki szálláshelyet. A számláját az airbnb vagy a szállóvendégek részére kell kiállítania? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Gazdasági társaság szolgáltatásáról nyomtatványboltban vásárolt úgynevezett „kézi” számlát állított ki. Egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy a számla kelte tévesen van a számlán feltüntetve. Korrigálható-e a bizonylat saját készítésű, számlával egy tekintet alá eső bizonylaton? Amennyiben igen, a bizonylat sorszámozásának milyen feltételeknek kell megfelelni? Adhatunk-e egy tetszőleges, a társaság által kialakított sorszámot a bizonylatnak, amelyet szigorú számadás alá vonunk a kiállításkor? Köszönettel: P. Gyuláné

Kérdés

Tisztelt Sinka Júlia! 09.09.-én megválaszolt, a családi gazdálkodó pénztárgép használatára vonatkozó válaszával kapcsolatban még egy kérdés merült fel bennem. Amennyiben a jogalkotó a pénztárgép használatát pénzátvételi helyhez köti, és ilyennek minősíti a nyugtaadási kötelezettséggel járó fizetést, akkor jól értelmezem, hogy például egy baromfitenyésztéssel foglalkozó őstermelő esetében, aki "háztól" tojást értékesít, vagy aki kiül a háza elé, és a saját maga által megtermelt terményt (például kukoricát, paprikát) értékesíti, szintén nem elég a kézi nyugta, hanem felmerül a pénztárgéppel történő nyugtaadási vagy a számlakibocsátási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként vásároltam egy félkész házat az egyik gyermekem részére, amelyet saját magam fejeztem be. Most azonban mégis el kell adnom. Az anyagokról a nevemre szóló számla van, a munkadíjról nincs, hiszen a saját munkám. A kérdésem az, hogy a saját munkám értékét hogyan tudom érvényesíteni, az eladáskor az szja-alap csökkentésére? Tisztelettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég a fordított adózás szabályai szerint számlázott egy másik cégnek építőipari munkálatokra vállalkozói díjat, azonban a vevő időközben "felszámolás alatt " álló lett. (Felszámoló cég lett a képviseletre jogosult.) Kérdésünk: a hátralévő vállalkozói díjat hogyan számlázzuk le? Egyenes adózás szabályai szerint vagy a fordított adózás szabályai szerint? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Egy cég szoftverfejlesztési tevékenységet végez egy Egyesült Államokban lévő cég számára,. Mit kell, hogy tartalmazzon a számla az áfa vonatkozásában? A választ előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hobbiból fényképeket készítek. Egy ismerősömnek megtetszettek a képeim, és a cége megvásárolná azokat. Az a kérdésem, hogy miként kell adózni és járulékot, ehót fizetni a keletkezett jövedelem után? Szerződést kell-e kötnünk? Előre is köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jövedéki engedély 2.

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Jövedéki engedély

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Ügyvezető járuléka

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink