Magyarországon fuvarozással foglalkozó cég közösségi engedéllyel is rendelkezik e tevékenységre, Németországi fuvarozó vállalkozástól megbízást kapott egy Svájc-Budapest fuvar elvégzésére. Számlát hogyan kell kiállítani ? Köszönettel: SzL
Tisztelt Szakértő! Ha egy bérbeadó cég, üzletpolitikai okokból nem kér novemberi és december havi bérleti díjat az egyik bérlőjétől, akkor ennek milyen bizonylatolási (kell-e számlát kiállítani) és adófizetési kötelezettségei vannak a bérlő és a bérbeadó részéről? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Németországba végeztünk bérmunkát, nem szereztük meg az anyag feletti tulajdonjogot. (Az anyag beszállítása előre, kb. 1 évvel előre 2016-ban történt szállítólevéllel.) A tulajdonjog végig a bérmunkát megrendelő félnél maradt. 6 hónapja úgy döntött a megrendelő, hogy nem kéri a bérmunkánkat, de az anyagot sem viszi vissza, majd kiszámlázza felénk. Leltár készült az itt maradt anyagról, melyet mi csak akkor vagyunk hajlandók fizetni, ha fel tudjuk használni. Így 2016.12.31-én készült leltár arról, hogy mit tudtunk felhasználni, és most akarja számlázni. Anyagok beérkezési időpontjának szállítói 2016. évben 4 hónapot is érintenek! Illetve van olyan anyag, ami még marad, de nem kerül kiszámlázásra felénk! Kérdésem az lenne, hogy helyes-e a részletekben ismertetett számlázás, áfa szempontjából mi a teljesítés, milyen számlát kell kiállítani a német partnerünknek?
Ügyfelünk augusztusban állított ki számlát kínai partnerének termékértékesítésről. A termék tényleges kiszállítása a Közösség területéről decemberben valósult meg, tehát a számla kiállításától számított 90 napon túl, de 365 napon belül. Kérdésem: Melyik időpontra kell kiállítani az áfát tartalmazó számlát: a számla eredeti kiállításnak időpontjára (augusztus), vagy a számla kiállítását követő 91. napon? A decemberi szállítást követöen milyen módon kell korrigálni az előző pontban felszámított áfát?
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő a 2016-os évben 7 millió forint értékben értékesített gabonát egy gazdasági társaság részére. Ez a gazdasági társaság a 2016-os évben mezőgazdasági munkákat végzett az őstermelő részére bruttó 10 millió forint értékben. A két fél a számlákat az év végével egymással beszámította, így az őstermelőnél a bevétel számla teljes egészében kiegyenlítésre került, azonban a mezőgazdasági munkáról szóló számla, csak részben, 7 millió forint összegben. A különbözet 2017-ben kerül átutalásra. Kérdésem, hogy az őstermelő 2016. évi szja bevallásában a beszámítással "kifizetett" 7 millió forint (ennek nettó összege) költségként figyelembe vehető vagy majd csak a számla második felének kiegyenlítésekor (2017-ben) az egész összeg? Köszönöm mielőbbi válaszát!
Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!
Tisztelt szakértő! Ügyfelem 2016 decemberében az általa elvégzett építőipari tevékenységről számlát állított ki áfával. Az áfát december hónapra bevallotta, megfizette. 2017 január végén szólt a befogadó, hogy a számlának fordított áfásnak kellene lennie. A számla sztornózása és az új számla kiállítása (eredeti teljesítési időponttal) még aznap (január 26-án) elkészült és el is lett küldve a megrendelőnek. Jól gondolom, hogy az áfatörvény 153/B § 1a) alapján nem szabad decemberre önellenőriznem, hanem a fizetendő adó csökkenéseként a mostani januári bevallásba kell beállítanom? A számlát a megrendelő még január hónapban kézhez vette. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóinkat egy egészségügyi központ szűrővizsgálatára küldtük el, ahol ultrahang, szív és érrendszeri szűrés, labor, röntgen vizsgálat történt. Számlát kértünk, a vizsgálatról értéke 46 ezer forint/fő volt. Kérdésem, hogy személyi jellegű kifizetésként vagy egyéb szolgáltatásként számoljam el az összeget, illetve ennek milyen járulékvonzata van? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Lendvainé
Tisztelt Szakértő! Egy olajfúrással foglalkozó magyarországi kft. állítja ki a számlát egy szintén olajfúrással foglalkozó törökországi cégnek egy olajfúró berendezés értékesítéséről. Milyen számlázással és vámmal kapcsolatos előírásokat kell figyelembe venni? Mi ennek a tevékenységnek az áfavonzata? Az áfabevallás melyik soraiban kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm!
Egy társaság weboldalt üzemeltet, ahol a megrendelők különböző szolgáltatásokat tudnak rendelni és kifizetni. A megrendelés és számlázás menete az alábbiak szerint alakul: • A vásárló jelszó és e-mail megadásával regisztrálja magát a honlapon. • Elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket (továbbiakban ÁSZF). • A vásárló megrendeli és kifizeti a szolgáltatást. • A vásárló által előre megadott adatokkal a számla azonnal elkészül online számlázó programmal, amennyiben a fizetési tranzakció sikeres volt. • A sikeres vásárláshoz tartozó számla elérhetőségét egy linkkel biztosítja a szolgáltatás, melyet e-mailben kap meg a vásárló. A linkre klikkelve az Adobe readerben (böngészőben) megjelenik a nyomtatásra szánt számla, amelyet a vásárló maga nyomtat (Távnyomtatás). • Az ÁSZF tartalmazza: o Vevő a számlanyomtatási elérhetőségét (nem a számlát!) e-mailben is megkapja, így amennyiben fizetés után nincs lehetősége a számla kinyomtatására, azt később is elvégezheti. o A vásárló elfogadja, hogy a számla nyomtatása a vásárlóra hárul, azt a társaság nem postázza. o A vásárlónak egy gomblenyomással a pdf-et meg kell jelenítenie és ki kell nyomtatnia. Az így készült számla eredeti, a vásárló példánya (aláírás és pecsét nélkül is érvényes), könyvelésre alkalmas és eleget tesz a 23/2014 (VI. 30.) NGM rendelet követelményeinek. Tisztelettel kérem álláspontjuk ismertetését a fenti kérdésben.
Szeretném megkérdezni, hogy a masszőr, aki házhoz megy, hogyan teljesíti a pénztárgéphasználati kötelezettséget, mivel nem tud pénztárgépet vinni magával. Kiállíthat-e nyugtát, ha nem, akkor a számlákról adatot szolgáltat-e a NAV-nak, a PIGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy jól gondoltam vagy sem: egy Magyarországon bejegyzett működő cég Németországból szerez be árut, amit értékesít is egy román cégnek úgy, hogy az árut rögtön Németországból Romániába fuvarozzák és a fuvart a román vevő intézi. Én úgy gondolom, hogy a magyar cég bevallja a 65-ös megfelelő sorában, valamint feltünteti A60-on a közösségi beszerzést, valamint közösségi értékesítést, jelölve, hogy háromszögügylet, és a költségszámla is mentes, valamint a bevételi is. A bevételi számlára pedig feltünteti, hogy a román cég a háromszögügylet végső beszerzője, így az ügylet után ő az adófizetésre kötelezett. Kérdésem még, hogy a számlán kell-e valamelyik jogszabályra hivatkozni vagy ennyit elég feltüntetni. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 3 számlázási kérdésem lenne. 1. 2016 decemberi időszakra szóló szolgáltatói (vevő) számla kelte 2016.12.31., fizetési határidő 2017.01.10, így a teljesítés is 2017.01.10. A 2016-os könyvelésbe kell tennem a bevételt vagy a teljesítés szerint a 2017-esbe? Jól gondolom, hogy az áfa a 2017 első negyedéves bevallásba kerül? 2. Továbbá kérdésem lenne 2016-os telefonszámlával kapcsolatban. Elszámolási idõszak: 2016.11.20-2016.12.19. Teljesítés: 2017.01.09. Ennek könyvelése melyik évre esik, melyik évben költség? Az áfabevallásban a 2016-os évet érinti? 3. Karbantartási szállítói számla, karbantartás 2016 decemberében megtörtént, a számla kelte 2016, teljesítés 2016, de postán 2017-ben érkezett és akkor is lett kiegyenlítve. A 2016-os évben kerüljön könyvelésbe és az áfarésze? Köszönöm válaszukat előre is.
Tisztelt Szakértő! Ha a céges autó magánhasználata (kb. 20 százalék) útnyilvántartás szerint ki van számlázva az ügyvezető részére, akkor a levonható áfa teljes mértékben visszaigényelhető? Ideértem a lízingdíj áfáját 100 százalékban, szolgáltatások (szerviz) áfáját 50 százalékban. Ezen felül olyan kérdésem lenne, hogy a dízel céges autóban részecskeszűrőt kell cserélni, ennek hiányában az autó nem működik, műszaki vizsgára alkalmatlan, így az alkatrész nélkül működésképtelen lesz. Az alkatrész beszerzésének áfája 100 százalékban visszaigényelhető? Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték