Tisztelt Szakértő! Kaucióval kapcsolatos kérdésem lenne. Cég ad bérbe cégnek. Helyes eljárás-e, ha a kauciót a szerződésben foglaltak szerint utalják (nem készül számla), és kötelezettségek között tartjuk nyilván a szerződés érvényessége időtartama alatt? Vagy számlát kell kiállítani róla, és áfát is fel kell tüntetni benne? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A számla kötelező tartalmi előírásai közé tartozik-e, hogy hányadik példánya a számlának, illetve, az a megjelölés, hogy eredeti példány? Köszönöm Sz.L:
Vállalkozásunk webshopban rendelt terméket, melyről számlát kaptunk. A szállító szlovák székhelyű, a számla 20 százalék áfát tartalmaz. Helyes ez?
Tisztelt Szakértő! Nagykereskedésünk egyik vevője vissza kívánja utasítani számlánkat, mert azon a teljesítés napja szombati nap és akkor vállalkozása zárva tart. Nagykereskedésünk a hét minden napján nyitva van, a vevő előzetesen feladott rendelését hétvégén is kiszámlázzuk és a GLS csomagküldő szolgáltatásával szállítjuk a címzettnek, aki hét közben kapja meg az árut. Azt, hogy melyik napon kapja meg az árut, nem tudjuk előre pontosan, tehát az nem lehet a teljesítés napja. Kérdésünk, hogy jogos-e a számla ilyen okkal történő visszautasítása? Köszönettel
Áfás mezőgazdasági őstermelő 2017. 10. 15-én szőlőértékesítésről számlát állít ki (teljesítés: 10. 15., kelte:10. 15., határidő 2018. 03.15.). A számla ellenértékének 50 százalékát 2017. 11. 15-éig kifizeti. A számla másik felének az áfáját kifizeti a felvásárló 2017.1 2. 15-éig. Kérdésem, hogy az ideutalt áfát, részteljesítésnek, azaz bevételnek kell tekintenem, vagy tekinthetem eredménybe nem beszámítható bevételnek áfaként.
Tisztelt Szakértő! A NAV "Számlázó programmal szembeni jogszabályi követelményeket érintő gyakori kérdések-válaszok II." című tájékoztatójának V.1. pontjában azt a választ találtam, hogy nem kötelező a számlázóprogrammal előállított számlán feltüntetni a számlázóprogram azonosítóját erre vonatkozó előírás hiányában. Kérdésem, hogy ez ma is így van-e, illetve, ha igen, akkor hogyan bizonyosodhatok meg a számla befogadójaként arról, hogy a számla kibocsátója a számlázóprogramokra vonatkozó előírások szerint járt el? A 23/2014. (VI. 30.) NGM-rendeletben és az áfaörvényben nem találtam erre utalást. Köszönettel: Jászné
Tisztelt Szakértő! Egy társaság flotta szolgáltatást végez az alábbiak szerint: Nyíltvégű pénzügyi lízing keretében személyautókat lízingel, amelyeket bérbead partnereinek, természetesen a lízing cég hozzájárulásával. A bérleti szerződés 3 éves (a lízingszerződéssel szinkronban van), és a bérbeadó/lízingelő társaság viseli a személyautó fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő összes költséget: adók, biztosítás, karbantartás, üzemanyag és minden egyéb felmerülő költséget. A bérleti díj így két részből áll: egy fix részből (üzemanyagon kívüli részre és a haszonra nyújt fedezetet) és egy változó részből (a havi szinten felmerülő üzemanyaggal megegyező összeg). Kérdéseink a következők : - Bérleti díjként lehet-e a két részt számlázni egy összegben, így havonta változó összegű bérleti díj keletkezik vagy lesz egy fix összegű bérleti díj és egy havonta változó összegű üzemanyag-költség áthárítás? - A bérbeadó cég, mivel 100 százalékos bérleti jogviszonyban hasznosítja a személyautót, így az összes input számlájának az áfáját 100 százalékos mértékben levonásba helyezi. Ezen eljárás helyes-e? - Az üzemanyag áfáját nem helyezi levonásba, de felmerült kérdésként – mivel azt kvázi áruként (vagy közvetített szolgáltatásként) adja tovább – hogy levonásba lehet-e helyezni? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű társaság és munkavállalója, valamint többségű tulajdonos külföldi társaság (a továbbiakban: anyavállalat) között, hármas megállapodás jött létre a munkavállaló kirendeléséről. A munkavállaló mint üzletfejlesztési igazgató, Közép- és Kelet-Európa területén végez piackutatásokat, elemzéseket, vállalkozási, beruházási javaslatokat készit. Csakis az anyavállalat felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A munkavállaló munkavégzési helyét (kivéve utazások) jogosult maga is megválasztani akár otthoni munkavégzéssel is (Magyarország). Az anyavállalat havonta, számla ellenében megtéríti a munkavállalóval kapcsolatban felmerűlt költségeket (bér+járulék, személygépkocsi bérlése, telefonköltség). Legyen kedves segíteni a kiállítandó számla áfatartalmával kapcsolatban! (Gondolom, a gépkocsi bérlése és telefonköltség áfás, a bér és a járulék?)
Tisztelt Szakértő! Ingatlanbérbeadásról áfásan került kiállításra minden hónapban a számla. A bérbeadó nem választott áfakötelezettséget az ingatlanbérbeadásra. A hiba feltárásra került, a számlakibocsátó szeretné rendbe tenni a tévedést. Mi a legegyszerűbb módja annak, hogy ezt módosítsa? Lehetne valahogy egy számlával, vagy számlát helyettesítő okirattal megoldani, vagy minden számlát külön kell módosítani? A számlabefogadó oldaláról lehet-e a tévesen levont áfákat egyben, a helyesbítés hónapjában módosítani, vagy minden hónapot külön önellenőrizni kell? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozó székhelyén nem, de telephelyén végez tevékenységet. PTGSZLA-n jelenti le számláit, mivel nincs pénztárgépe. PTGSZLA-n pénz átvételi helye a telephely. PTGSZLA a kiállított számlái alapján készül, melyekre nevét székhelyét (nem telephelyét) adószámát írja. Helyesen jár-e el? Vagy a címként a telephelyet kell a számlákra írni? Az áfatörvény számlaadással kapcsolatos paragrafusainál nem egyértelmű számomra a cím fogalma ebben az esetben. Köszönöm!
A Nemzeti Közművek földgázszolgáltatója októbertől egy borítékban egyszerre akár több havi részszámlát küld ki az éves elszámolásban fogyasztóknak különböző esedékes befizetési határidőkkel – közölte az NKM Nemzeti Közművek Zrt. pénteken az MTI-vel.
Cégünk alapvetően nagykereskedelmi tevékenységet folytat, azonban van kiskereskedelmi egységünk is, hogy vevőink minden értékesítési csatornán elérjenek bennünket. A számlát minden esetben a nagygépes SAP rendszerünkkel állítjuk ki. Áttérnénk az elektronikus számlázásra, és ezzel kapcsolatosan azt kérdezem, hogy az üzletben kaphat-e a vevő e-számlát, vagy hagyományosan, papír alapú számlával kell számlaadási kötelezettségünknek eleget tenni.
Építkezésre kivonulunk egy konténerrel, ahol szerszámokat, kötőelemeket árusítunk építőipari vevőink részére. Elégséges a szállítólevél, vagy számlát is ki kell állítani? Ha igen, kötelező-e a pénztárgép? Válaszukat előre is köszönöm. Fő TEÁOR'08 besorolásunk:4690.
Az lenne a kérdésem, ha egy cég elad egy ingatlant, kell-e arról a cégnek számlát kiállítani vagy elegendő az adás-ételi szerződés?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozó bankkártyás fizetéssel benzint vásárolt Szlovákiában. A számlán nincs vevő, név feltüntetve, azt állítja, nem állítottak ki más számlát. Befogadható így a számla vagy sem? Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték