Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély egy kifizetőhely számára ad számlát. Az adószámos magánszemély kérhet-e/nyilatkozhat-e úgy, hogy a kifizetőhely tőle ne vonjon adóelőleget és járulékokat? Tudomásom szerint a kifizetőhelynek az adószámos magánszemélytől minden esetben le kell vonnia a adót, járulékot. Válaszát köszönöm
Ügyfelem (mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.) személygépkocsiját összetörte, a felelősséget a másik fél (kft.) elismerte, a javítási költség megtérítését egy az egyben vállalta. A javítási számla teljesítési ideje 2016, a vétkes félnek továbbszámlázott tétel 2017. márciusi. Melyik megoldás a helyes? A továbbszámlázott összegről szóló számlát 2016-ban könyvelem vevőre vagy más egyéb követelésre (a bejövő javítási számlát teszem 2-es számlaosztályba), egyik sem? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi szálloda szeretne ausztriai FamilyPark jegyeket árulni. Részben szállodai csomagban ajánlaná ki, részben külön is lehetne vásárolni a vendégeknek a recepción. Mi a teendőnk ezzel kapcsolatban? Hogyan kell számlázni? Ez az áfa szempontjából minek minősül? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértők! Újonnan alakult taxis egyéni vállakozó az alakulást követő napon pénztárgépet igényelt. A forgalmazó leghamarabb április végére ígérte a gép megérkezését/üzembehelyezését. Mivel minden más adott, egyéb akadálya nincs a munkába állásnak (engedélyek stb. beszerezve...), szeretném megkérdezni, hogy helyesen jár-e el a taxis vállalkozó, ha vásárol készpénzfizetési számlatömböt, illetve nyugtát, s addig míg a gép nem jön meg, kézzel írott nyugták/számlák formájában tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének? Amennyiben ez járható út, kérem arra adjon még választ, hogy üzembehelyezés után be kell-e ütni (egy összegben vagy tételesen) a pénztárgépbe az ezen időszak alatt kézzel kiállított nyugták, számlák összegét? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Az egyik belföldi cég a másik belföldi illetőségű cégnek devizában állított ki előlegszámlát. (Megrendelés után díjbekérőt küldtünk, amiben euróban kértük az előleget. A pénz meg is érkezett a számlánkra, ekkor állítottuk ki az előleg számláját az akkori MNB - választott- középárfolyamon számítva az áfa tartalmát.) A vevő elállt a vásárlástól, így az előleg visszautalásra került. Az előlegszámla érvénytelenítésekor kiállított számlán, milyen árfolyamnak kell szerepelnie az áfatartalom megállapításához, az eredeti számlán szereplő árfolyamnak vagy a visszafizetéskor érvényes árfolyamnak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen eljárni adó, vám és számviteli szempontból a következő ügyletben? A magyar gyártó cég Amerikából megrendel egy alkatrészt a termékéhez, mely a piacon hosszú idő óta hiánycikk. Ezen alkatrészt majd a későbbiekben közvetlenül egy amerikai közvetítő céghez fogják leszállítani, amint elérhetővé válik. Addig a magyar cég a terméket ezen alkatrész nélkül legyártja és értékesíti Franciaországba. A francia cég ezen terméket, hozzácsatolva a saját termékéhez, továbbértékesíti az amerikai közvetítő cégnek. Ott rákerül a hiányzó alkatrész és a teljes termék értékesítésre kerül a végső vásárlónak. A hiánycikk alkatrészről a számlát a magyar cég fizeti. 1. Milyen szabályai vannak ilyen esetben a készletre vételnek? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani? Elegendő-e hozzá a számla mögötti szállítólevél, amely igazolja, hogy a közvetítő cég átvette, valamint a megállapodás a közvetítő céggel erről? Mivel az alkatrész nem lép be az EU területére, ezért nincs vámkezelés és így vámhatározat sem, gondolom. 2. Ha készletre vétel történik, akkor értékesíteni is kell a francia cégnek azért, hogy a készleten ne jelentkezzen valótlan többletként. Mivel ez EU-n belüli értékesítés, ezért 0 százalék áfával számlázandó. De ebben az esetben nem probléma-e az, hogy nem a francia partner a termék átvevője, hanem az amerikai közvetítő cég? Hogyan kell ebben az esetben a számlát alátámasztani? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Rákosi Dorottya
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kereskedelemmel foglalkozó kft. olasz közösségi adószámmal rendelkező vevője megrendelt egy árut, melyet a magyar kft. Olaszországból rendel. A rendelés gyorsasága miatt olasz vevőjéhez szállíttatta a megrendelt árut, nem érkezett meg Magyarországra, Ebben az esetben hogyan számláz a magyar kft., 27 százalékkal? 2. Ugyanez a magyar kft. osztrák közösségi adószámos vevője árut rendel, melyet az eladó magyar kft. szállít ki a kft saját gépjárművével. CMR-t ebben az esetben nem állítottak ki, menetlevél sem áll rendelkezésre. A vevő nyilatkozott írásban, hogy a megrendelt árut a telephelyén átvette. Áfamentesen történt a számlázás, elegendő ebben az esetben a vevő nyilatkozata? 3. Menetlevelet, CMR okmányt kinek, mikor kötelező kiállítani? 4. Előfordul az az eset is, hogy a külföldi vevő saját maga viszi el az árut, ebben az esetben milyen igazolás fogadható el, hogy elhagyta az országot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következőre várom szíves válaszát: Cégünk egy romániai székhelyű webáruház szolgáltatásait kívánja igénybe venni. Termékeinket értékesíti, majd egy jutalék számlát állít ki számunkra. Ezt áfa nélkül nettó összegben. A kérdésem, illetve megerősítésüket várom, hogy így a számla kiállítása helyes, illetve, hogy áfafizetési kötelezettsége a cégünknek nem keletkezik? Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa
Adott egy magyarországi fuvarozó vállalkozás, aki a magyar megrendelője részére harmadik országból fuvaroz Magyarországra különböző termékeket. Indulás: Magyarország (üresen), célország Európa, de nem EU-tagország (itt felrakodás), visszaút (rakománnyal) Magyarország. A szállított termékek, vámáru-megjelölésűek. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a magyar fuvarozó áfamentesen számláz a magyar megbízójának? Várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Ez év elején átvettem egy meglehetősen problémás cég könyvelését, a tavalyi teljes évet le kellett könyvelnem, mert megromlott a kapcsolatuk a korábbi könyvelővel. Építőipari tevékenységet végeznek, elsősorban generálkivitelezéssel foglalkoznak. A tulajdonosok rendre a saját autójukat használják, a tankolásról, javításokról a számlát leadják (?), sőt általában bankkártyával fizetnek. A tulajdonosnak bérleti díjat nem fizet a cég, így az szja és az eho sincs rendezve, mint ahogy a cégautóadót sem fizetik. Hogyan lehet ezeket a költéseket elszámolni? A bankkártyás fizetéseket tulajdonossal szembeni követelésként számoltam el, bár soha nem fogja a cégnek visszafizetni (több millió forintos tételről van szó). A készpénzes üzemanyagszámlákat egyelőre nem számoltam el, így viszont a házipénztárban lévő készpénzállomány összege túl magas, ami fizikailag nem áll rendelkezésre. Tény, hogy ezek a tankolások a tevékenység érdekében történtek, de mégsem szabályosak. Mi a járható út ebben az esetben? Köszönettel Vágner Emília
Cégünk áfaalany, szállodai szolgáltatást végzünk. A Facebookon nyereményjátékot hirdetünk a megosztók, a feltett kérdésre válaszolók között, majd sorsolással választjuk ki a nyertest. A nyeremény szállodánkba szóló utalvány (voucher), mely szállást és félpanziós ellátást biztosít 2 fő részére. A voucher átadásakor, felhasználásakor kell-e számviteli bizonylatot vagy számlát kiállítanunk, ha igen, milyen fizetési móddal, kinek a nevére? Áfa- és egyéb adófizetési kötelezettségünk keletkezik-e, ha igen, mikor, mennyi, és annak mi a könyvelési módja? Kérem segítségüket a voucherátadás, -felhasználás elszámolásában, adózásában, könyvelésében. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. Angliából szerez be termékeket. A szállítást az eladó vagy harmadik fél végzi. Az eladó tételes számlát ad a termékekről. A szállító nem ad bizonylatot/fuvarlevelet az áru átvételéről, csak utólag állít ki számlát a teljesítésről. Több esetben tapasztaljuk, hogy az áfalevonás jogosságának igazolására előnyös a fuvarozás okmányaival rendelkezni. Az előző esetben azonban a felek hajlanak arra, hogy a szállítást, átvételt igazoló okmányokat mellőzzék, könnyedén kezeljék. Helyes-e, ha valóban elengedjük ezeket a dokumentumokat (fuvarlevelet/átvételt igazoló bizonylatot)? Ha nem, mivel lehet hatásosan rámutatni az ügyfélnél, hogy alaposabban járjon el? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: S.G.
Annak érdekében, hogy ingatlan befektetéseinkből származó bevételünket optimalizáljuk, érdemes ismernünk a vonatkozó adózási szabályokat is. Ezek szinte minden adónemben speciálisak, de talán az áfában a legösszetettebbek. Nézzük, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartanunk, amikor az ingatlanértékesítés adómentességéről vagy adókötelessé tételéről döntünk.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. állateledel kiskereskedelmével és állatkozmetikával foglalkozik, melyet egy bérelt üzlethelységben lát el. A kft. áfakörös, pénztárgéppel rendelkezik. Továbbá üzemeltet egy webshopot is. Ez a kft. több állatmenhely alapítvánnyal van kapcsolatban. Az egyik alapítvány azzal a kéréssel fordult a kft. felé, hogy az alapítvány rendelkezésre bocsátana különböző alapítványi emléktárgyakat. Ezek az alapítványi termékek mind az üzlethelyiségben, mind a webshopon megjelennének, abból a célból, hogy az alapítványt támogatni tudják. Az ebből befolyt bevételt átadnák az alapítványnak. Az alapítvány nem áfakörös. Kérdések: - megoldható-e, hogy a kft. üzletében és webshopjában megvásárolt alapítványi termékeket a kft. szállítja ki, viszont a vevő az alapítványnak utalja el az összeget, és az alapítvány számlázza ki ezeket az értékesítéseket? - csak úgy oldható meg, hogy a kft. számlázza ki ezeket a termékeket áfásan, és az alapítvány pedig kiszámlázza az eladott termékeket?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték