Az alábbi problémára szeretnék segítséget kérni. Vállalkozások székhelyet fognak váltani. Adott esetben Budapest másik kerületébe, illetve más megyébe tevődnek át. Számlázás szempontjából a változás bejegyzésétől már az új címre kell a számlát kiállítanunk, vagy csak a cégbírósági bejegyzést követően állíthatunk ki az új székhelyre a számlát? Hogy járunk el helyesen.
Az utóbbi években elterjedt trend szerint évente már legalább kétszer szembesülnek az adózók egy újabb adócsomaggal. Az ilyen salátatörvények egyidejűleg 10-15 törvényt módosítanak, ráadásul úgy, hogy az abban ismertetett részletszabályok hatálybalépése hol évközbeni, hol a következő év január elsejei (rosszabb esetben pedig visszamenőleges). Ez sokszor a legfelkészültebb szakértőket is próbára teszi. Kiváló példája a bizonytalanságot okozó rendelkezéseknek a számlákkal – számlázórendszerekkel – és az ezekhez kapcsolódó bevallási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályozás. Összefoglaljuk, hogy 2017-től mire lehet számítani ebben a témában.
Egy vállalkozó bejelentette a NAV-hoz, hogy magánszemélyként lakásbérbeadást végez. Ha magánszemélynek ad bérbe, köteles-e számlát, nyugtát kiállítani vagy elég a bevételi pénztárbizonylat? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbiban. Gépjármű-alkatrész értékesítésével foglalkozó kiskereskedő, a TEÁOR 4532 szám alapján pénztárgéphasználatra kötelezett. A vevőknek a vásárlásokról a pénztárgép által kibocsátott nyugtát ad. Abban az esetben, ha a vevő készpénzes számlát kér a vásárlásáról, a számlát kibocsátja, a pénztárgépbe a fizetendő összeget beüti. Ha a vevő átutalással szeretné rendezni a vásárlását, szintén számlát bocsát ki, és a bankszámlára fog megérkezni az összeg. A kérdés, hogy a bankba megérkező vásárlások ellenértéről kibocsátott számlákat a NAV felé jelenteni kell, illetve kellett volna? Köszönöm a segítséget.
Kérdéseim pénztárgéphasználattal kapcsolatosak.Taxis vállalkozó, ha számlát kell adjon a fuvarról, akkor be kell-e ütni a pénztárgépbe? A számlákhoz kötelező-e pénztárgép nyugtát hozzá tűzni? Hiba esetén nyugtát kell kiállítani, vagy a taxióra által adott nyugta elfogadható? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás tulajdonában lévő személygépjármű költségeinek elszámolásához milyen módon igazolható, hogy az adott számla (üzemanyag, karbantartás, matrica stb.) a vállalkozás érdekében merült fel (Tao. 3 melléklet B. 6.)? Elegendő-e ha a számlán a rendszám és a kilométeróra-állás szerepel? Vagy kötelező útnyilvántartást vezetni? Egyéb adónemek okán (áfa, szja) nem szükséges az útnyilvántartás, mert áfalevonás nincs és a magánhasználat adómentes.
Az általam könyvelt kft. a magyar konzulátuson végez építési-szerelési munkát. A számlát erről a tevékenységről a 107. § (1) a) pontja alapján mentesként állítjuk ki, a konzulátus erre hívta fel a figyelmünket! Ha magyar alvállalkozót alkalmazunk erre a munkára, milyen áfát tartalmazó számlát kell neki felénk kiállítani: 27 százalékos, fordított áfás, áfa hatályán kívüli (107. § (1) a) alapján horvát áfa százalékos számlát?
A tulajdonostársak közössége speciális áfaalanynak minősül. Összefoglaltuk e kevésbé ismert jogintézmény szabályozását, figyelembe véve, hogy az ismeretek hiánya jelentős adókockázattal járhat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a termékek lejárati idejét fel kell-e tüntetni a kibocsátott számlán? Ha igen, akkor minden esetben, akkor is, ha végső fogyasztónak történik az értékesítés és akkor is, ha kereskedőnek továbbértékesítési céllal? Ha igen, milyen jogszabály írja elő? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás terméket szerez be közösségen belülről a deviza átváltás árfolyama a számla kiállítás dátuma, valamint bevallása is erre az időpontra esik. Később a következő hónapban jóváíró számlák érkeznek, a számlakiállítás dátuma, teljesítése már a következő hónap, viszont hivatkozik az előző havi számlára. Ebben az esetben a devizaátváltás időpontja melyik nap lesz, az eredeti vagy a jóváíró számla dátuma? Másik kérdésem közösségen belülről forintban kiállított számlák érkeznek, viszont alatta zlotyiban is fel van tüntetve az összeg. Ebben az esetben elég, ha csak a könyvelésben forintban van rögzítve a számla? Valamint itt is a számlakiállítás alapján állítom be az áfában, mivel közösségen belüli vagy a teljesítést veszem alapul?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a TESZOR vagy Vtsz. számok feltüntetése a kiállított számlán? Válaszát köszönöm előre is!
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt kft. saját tulajdonú belvárosi ingatlanát egy foglalási rendszeren keresztül adja ki általában külföldiek számára. A foglalási rendszeren keresztül foglalják le a vendégek a szállást, valamint a foglalási rendszert üzemeltető cégnek utalják át a szállásdíjat. A foglalási rendszerben a vendégek adatai nem láthatók (azt csak akkor tudjuk elkérni tőlük, amikor a szállást elfoglalják). Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben a számlát kinek kell kiállítanunk, amennyiben a vendégek részére, úgy abban az esetben, mi a helyes eljárás, amikor a szállást lefoglalja a vendég, ki is fizeti, de nem veszi igénybe a szolgáltatást (ebben az esetben a vendég adatait nem tudjuk). Válaszát előre is köszönjük: Pallós Ivett
T. Szakértő! Épülethez kapcsolódó beruházási számlákat hány évig kell őrizni? Segítségét köszönöm, Ildi
Kiindulás: egy építőipari cég két fő tevékenysége 1/ saját tulajdonú telken új ingatlanok építése, az építőipari cég nevére szóló, hatósági engedéllyel, mely ingatlanokat 2 éven belül új lakóingatlanként értékesíti; 2/ generál kivitelezés magánszemélyek részére, ahol a magánszemélyek rendelkeznek az ingatlan építésére szóló hatósági építési engedéllyel. Mindkét esetnél előfordul, hogy a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően fogadnak be az 1. pont szerinti értékesítéshez és a 2. pont szerinti generál kivitelezéshez alvállalkozói számlákat. Ezek olyan befejező munkák, például burkolás, kerítésépítés, járdakészítés, korlátkészítés, lámpatestek felszerelése, amelyek hiányában az építési hatóság a használatba vételi engedélyt kiadja. Az építőipari cég szerződése alapján azt köteles még elvégezni, amelyre több esetben a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerül sor. Kérdés Azok az alvállalkozói számlák, amelyeket az építőipari cég fogad be – amelyek teljesítési ideje a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése utániak – a két esetben egyformán normál, egyenes adózásúak-e, vagy az 1. pont szerinti saját és a 2. pont szerinti generál kivitelezés munkáinak áfája eltérően kezelendő-e? Előre is köszönettel Sándor Józsefné, Adóreform Kft.
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 1-jétől hatályos áfatörvény 305. § átmeneti rendelkezései szerint: 305. § 501 (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód 6 törvénnyel megállapított 3. pontját a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Jól értelmezem-e, hogy ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani és az nem esik az a) pont alá, akkor a 18 %-os áfakulcsot kell alkalmazni.? Például: (az esedékesség mindig a számlakiállításhoz van kötve +14 nap) 1. elszámolással érintett időszak: 2016.11.01.–2016.11.30, számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17., teljesítés 2017.01.17. – 18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom, mert a b) pont ezt jelenti, vagy 27%-ot, mivel a teljes időszak még 2016. évi és erre a 2017.01.01.-től hatályos törvény még nem terjed ki? 2. elszámolással érintett időszak: 2016.12.15–2017.01.31., számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17, teljesítés 2017.01.03.–18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom a teljes időszakra mert erre vonatkozik a b) pont?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték