T. Szakértő! Egy kft. rendszeresen a céges kártyájával vásárol saját célra is és a kft. céljára is anyagot, egy számlán. Természetesen csak a cégnek szükséges anyagokat könyveljük el. A kérdésem az lenne, hogy szabályos-e ez a gyakorlat? Segítségét köszönöm Ildi
Tisztelt Szakértő! Cégünk gyógyászati segédeszközöket forgalmaz, melyhez ártámogatási szerződést kötött az OEP-pel (jelenlegi nevén NEAK). A magánszemélyeknek vényre felírt gyógyászati segédeszközök ellenértékét részben vagy egészben a NEAK-tól kapjuk meg. A NEAK felé időszakonként részletes elektronikus elszámolást, vényjelentést kell küldenünk az eladott termékekről. Kérdésem arra vonatkozik, hogy kit kell vevőnek tekintenünk, kinek kell kiállítanunk az áfás számlát: a magánszemélyeknek vagy a NEAK-nak? Külföldi kapcsolt cégeink, melyek ugyanilyen tevékenységet végeznek, az adott országban működő egészségbiztosítási szervet tekintik vevőnek, felé számlázzák a termékeket, amennyiben az finanszírozza. Akkor járunk el helyesen, ha mi is a NEAK részére állítjuk ki a számlát az eszközök teljes áráról (100%-os tb-támogatás esetén), illetve részbeni támogatás esetén a támogatás összegéről a NEAK felé, a magánszemély által fizetett összegről pedig a magánszemély felé állítjuk ki a számlát? Vagy a teljes összegről mindenképpen a magánszemély részére kell a számlát kiállítani? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kulturális jegyet vásárolt a dolgozónk, de a saját nevére vette a koncertjegyet, és állíttatta ki a számlát. Elszámolhatom-e a számlát, mint adómentes cafeteriajuttatást így is, vagy csak akkor lehet elszámolni, ha a cég nevére szól? Köszönettel: L.A.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem megbízások alapján külföldön végez folyamatosan áruszállítást (kamionozik). Magyar vállalkozás a megbízott és magyar vállalkozás a megbízó is. A teljesítés helye pedig döntően az EU tagállamai, egyik országból, a másikba történő áruszállítás teljesítése. A megbízó és a megbízott is magyar, adószámmal rendelkező áfaalany. A kérdés az, hogy a megbízás teljesítését követően kiállítandó számla (megbízott számlája) áfa szempontjából hogyan ítélendő meg, szerepelhet-e áfa a kiállított számlán, ha külföldön történt a teljesítés? Ez a megbízás hogyan ítélendő meg, a teljesítő országra érvényes áfát kell szerepeltetni a számlán, vagy a szolgáltatás helye szerint számlázható (például Spanyolországból Németországba szól a teljesítendő fuvar mint megbízás). Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Cégünk gépkocsi-bérbeadással foglalkozik. A bérbeadás több évre vonatkozik. A kérdésem az lenne, hogy a cégautóadó-bevallása és befizetése kinek a feladata ebben az esetben? Ha a bérbeadóé, akkor ezt továbbszámlázhatja a bérbevevőnek? Ha igen, akkor áfamentesen, vagy 27 százalék áfával? Köszönöm szépen a segítségét!
http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_16_adoszamos_maganszemely_kulfoldre__uue#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kedves Hunyadné Szűts Veronika! A fenti kérdésemre adott válaszát köszönöm szépen! Azt szeretném még kérdezni, hogy ha van szerződés a két fél között és a jövedelem alapján létrejön a biztosítási jogviszony, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (az ehóhoz hasonlóan) szintén a magánszemély fizeti "maga után"? Köszönettel Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Partnerünknek értékesítettünk takarmány kukoricát. Megállapodtunk az árban, ami 40 ezer forint/tonna volt. Továbbá megállapodtunk abban, hogy a kitárolás után 100 forint/tonna díjat számlázhatunk feléje tárolási veszteség címen. Ennek a kiszámlázása okoz most gondot. Nem tudom, hogy ez a szolgáltatások (már készletet nem mozdít) között hol jelenik meg, mi az áfakulcsa, gyakorlatilag milyen jogcím jelenik meg a számlán? Várom megtisztelő válaszukat! Köszönettel: Kontír 95
Tisztelt Szakértő! EU-s székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének működéséhez szükséges pénzt a létesítő külföldi vállalkozás bocsájtja rendelkezésre, amelyet projektjük megvalósításához befektetők útján szereznek. A fejlesztés Magyarországon történik, amelynek során költségek merülnek fel és áfa-visszaigénylés történik. A fejlesztés eredményeképpen létrehozott termék értékesítését az EU-s tagállamban bejegyzett vállalkozás végzi. Kérdéseim, amelyek megválaszolásában segítséget kérek: - a fióktelep rendelkezésére bocsátott tőkét milyen jogcímen kell nyilvántartani? - a fióktelep által végzett szolgáltatásról, termék előállításáról, szükséges-e számla kibocsátása az alapító külföldi vállalkozás felé és árbevétel-e a fióktelepnél? - hogyan kezelendő áfa szempontjából az egymás közötti tranzakció? - a fióktelep eredménye/vesztesége megjelenik a külföldi vállalkozás beszámolójában? Köszönettel a választ. Nyikos Gyuláné
Milyen bejelentési kötelezettségei vannak az adózónak, ha készpénzfizetés esetén gépi nyugta helyett számlát állított ki? Olvasói kérdésre dr. Kelemen László adószakértő jogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Fakereskedéssel foglalkozik, van a telepen pénztárgépe. Az a gyakorlat, hogy Kp fizetés esetén általában számlát állít ki, de pénztárgépbe is beüt. Előfor dulnak viszont olyan KP számlák, melyeket elfelejtette a pénztárgépbe beütni, de azok is ugyan olyan KP számlák, mint amelyeket beütötte. Ezeket a számlákat véleményem szerint be kell jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon következő hó 15-éig. Most vettük át a könyvelését. Eddig a könyvelő nem jelentette, mert azt mondja, hogy nem kell. Azt tudtam kiolvasni eddig különböző forrásokból, hogy akkor nem kell bejelenteni ilyen adóalanynak az általa kiállított számlákat, amikor áfatörvény szerinti kötelezettség miatt állította ki, nem gépi nyugta helyett. Mik ezek az esetek? Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint nincs számlakiállítási kötelezettség, mert nem áfás a tevékenység A 165. § (1) bekezdés b) pont: nem kell számlát kiállítani, ha készpénzben fizet a vevő (adóalany, és nem adóalany egyaránt) de akkor gépi nyugta kiállítási kötelezettség van (166. § (1) bekezdés). És nem igazán tudom értelmezni a 165. § (2) és (3) pontját, hogy gyakorlatban milyen esetek, amikor ki kell állítani számlát, de ha jól értem, ezek lesznek azok a számlák, amelyeket nem kell bejelenteni? Ezek csak átutalásos számlák, vagy létezik olyan, hogy készpénzes számlákat nem kell bejelenteni? Köszönettel.
Tisztel Szakértő! Segítségét szeretném kérni importáfa visszaigénylésével kapcsolatban. A cég Kínából importált árut, amely Magyarországon került szabad forgalomba. Az importáló cég megbízta a szállítmányozót (DHL), hogy mindent intézzen el (vámoltatás, import áfa befizetése). Így a cég a folyamat végén kapott egy határozatot a megállapított import áfa összegéről, illetve egy igazolást a DHL-től, hogy ő az importáfát átutalta a NAV felé. Kérdésem lenne, hogy a DHL által befizette áfát, hogyan tudom levonásba helyezni? Úgy tájékozódtam, hogyha kezemben van a vámjogi képviselő által kiállított igazolás, akkor én ezt levonásba helyezhetem, és az áfabevallás 70. sorába kell beírni, jól gondolom? Illetve kell-e bármilyen hivatkozás, hogy ezt már korábban a DHL befizette? Illetve nem probléma-e az, hogy a befizetés márciusban történt, és én csak most májusban igényelném vissza? Természetesen az cég a DHL által befizetett áfát a DHL-nek átutalta (kapott róla egy számlát). Segítségét nagyon köszönöm. Üdv. Takács Erika
Tisztelt Cím! Az alábbi számlázási kérdésben kérném a segítségüket: A társaságunk kapcsolatban áll egy külföldi illetőségű ügynökkel, aki a szolgáltatásunkat (reptéri transzfert) értékesíti és reklámozza, jutalék fejében. Az ügynök felveszi a megrendelést, számlát készít a megrendelőnek és továbbítja nekünk a fuvar megrendelését. Beszedi a díjat és a különbözetet továbbítja a bankszámlánkra. Társaságunk a megrendelést továbbítja-megszervezi az éppen szabad sofőrök részére, fuvarszervezési jutalék fejében, akik szolgáltatói szerződéssel állnak kapcsolatban a mi cégünkkel, általában egyéni vállalkozók. A jutalékot levonva továbbítja a díjat az egyéni vállalkozók részére. Eddig az önszámlázást alkalmaztuk, azaz a sofőrök nevében társaságunk kiszámlázta a fuvarokat a megrendelő magánszemélyek részére. Ez több problémát is felvett, első a rengeteg adminisztráció, valamint sok esetben hiányos számlázási adatok. Az lenne a kérdésünk, hogy a sofőrök megtehetnék-e, hogy nem adnak nyugtát-számlát az utas részére, hiszen azt már az ügynök kiállította, hanem minden hónap végén az ügynök részére állítsák ki egy összegben a számlájukat? Teljesülne-e így a számlaadási kötelezettségük? Köszönettel: Horváth Emőke
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérel egy telket, olyan bérbeadótól kapja a számlát, aki áfakötelessé tette a bérbeadást. Milyen számlát kell kapjon? Áfás számlát, vagy fordítottan adózó számlát? Melyiknél hogyan alakul a levonás kérdése? Ezt a telket bérlő továbbadja (albérletbe), de ő nincs bejelentkezve az áfakörbe. Kérdésem: mikor teheti meg, csak év végén? Ha csak jövőre, akkor fordított áfás számlát kell adnia? Mindkét szereplő áfaalany. Kérdésem továbbá, az áfássá tételt befolyásolja-e a telek besorolása, például építési telek esetében, van-e speciális kitétel? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes adóalany közösségi adóalanynak közösségi szolgáltatásnyújtást - ügynöki tevékenységet - végez. Ezen tevékenysége keretében árumintákat szerez be a külföldi cégtől, melyet értékesíteni nem akar, de nem is tudná, mivel az fizikailag értékesítésre alkalmatlan. A közösségi adóalany cég közösségi beszerzésként számlázta az árumintát nulla százalékos adókulccsal. Kérdésem, hogy meg kell-e ezután fizetnie a magyar áfát a magyar félnek, hiszen azt, mivel alanyi mentes, nem tudja levonni, és nem is kívánja tovább értékesíteni a terméket. Üdvözlettel várom válaszát.
Tisztelt Adózóna! A Tao látványcsapatsport NAV-os felajánlás kérdésre nem kaptam választ. A válaszban a 22/c felajánlás típus van leírva, ami számunkra is érthető. A kérdés a NAV-felajánlásra vonatkozik, amikor is a támogató részéről nem történik utalás. Az alap dolgokkal tisztában vagyunk, van támogatási igazolás, van rendelkezés a 16REDNY nyomtatványon. A 24/a esetében a támogató nem utal a támogatott részére! A támogatás a NAV-on keresztül érkezik a nyilatkozat alapján. A támogató a rendes előírások alapján fizeti meg a társasági adóját, ami megjelenik a folyószámláján. A rendelkezés alapján a folyószámláján fog csak jelentkeznie az adó kedvezmény, amit könyvelnie kell a 461-96. között. A felajánlott adó (max 80%) teljes összege két részből tevődik össze 87,5% támogatás 12,5% kiegészítő támogatás. A kérdésünk az lenne, hogy a kiegészítő támogatásra kötött szponzori szerződés szerint kapott számlát miként kezelje? Az áfa része utalandó lesz a támogatott részére, de mit kezd a nettó összeggel, hiszen azt nem tudja mivel összevezetni. Hiszen ebben az esetben a felajánlott összeget nem kell könyvelnie. Számvitelileg miként kezelje a számlát? Köszönöm
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték