Németországban dolgozó kft. tag részére angol cég állítja ki a számlát, erre az áfatörvény szerint van lehetőség, adóalanyi minőségben. Most, mivel be kellene jelenteni, a cég megtagadta az adatok közlését arra hivatkozva, hogy ez bizalmas információ. Ilyen esetben mi a teendő, számlázza ki a magyar cég is?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy cég szolgáltatását partnerei jellemzően úgy veszik igénybe, hogy a cég bankkártyaleolvasóját használják az ellenérték kiegyenlítéséhez, akkor köteles-e a cég minden egyes ilyen módon bankszámlájára érkezett bevételéhez átutalási számlát kiállítani, vagy elég, ha a vásárláskor (ami a kártya lehúzásának az időpontja) egy kézi nyugtát ad át a partnerének, ha az egyébként nem kéri a számla kiállítását? Válaszukat előre is köszönve: Tekeli Tímea
Tisztelt Szakértő! Egy állami szervezet "ingyenesen" átad egy, a tulajdoni lap szerint kivett intézményi épület, udvar elnevezésű földterületet egy vállalkozónak, amiért cserébe közösségi épületeket kell felépíteni az állami szervezet részére. A vállalkozó az "ingyenesen" kapott területre társasházat épít (lakóingatlant), amit értékesíteni szeretne, a számlázás részfolyamatokban történne a magánszemélyek részére. A használatba vételi engedély a magánszemély nevére lesz megkérve rögtön, nem a vállalkozó nevére. A kérdés, hogy a vállalkozó a magánszemélyeknek való számla kibocsátásai során, az áfatörvény 86. paragrafus 1. bekezdés j pontja alapján áfásan kell-e kibocsássa a részfolyamatok szerinti számlákat, illetve a lakásra eső földterületet külön kell-e számlázza, szintén áfásan (nincs egyébként a lakáshoz tartozó közvetlen kertrész a lakásokhoz). Továbbá, ez esetben a bekerülési érték áfatartalma levonható-e az építkezés során? Ezekre szeretnék választ, hogy megerősítsük saját elképzelésünket. Köszönettel: Vné Andrea
Sérül-e a folyamatos sorszámozás elve, ha egy vállalkozáson belül több sorszámtartományt jelölnek ki, például több telephely megkülönböztetése miatt? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem Svájcból szerez be árut, ami a DPD csomagszállító cégen keresztül jut el hozzá. A terméket a svájci-német határon vámkezelik. Egy német nyelvű vámhatározat és egy a svájci cég által kiállított számla áll rendelkezésemre. Kérdésem lenne, hogy ez az ügylet közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül-e, és ha igen, akkor kinek a közösségi adószámán vallom az A60-os bevalláson? Ha nem, akkor pedig minek minősül? Köszönöm válaszát. Fazekasné
A vevő visszaküldi minőségi kifogás miatt (kiszakadt a kiszámlázott áru csomagolása) a számára a szállításkor átadott számlával dokumentált kiszállított terméket. Kérdésem, hogy milyen bizonylatot kell /lehet az áfatörvény előírásai alapján kiállítani a visszáruról? Csak helyesbítő számlával / számlával egy tekintet alá eső bizonylattal lehet visszavenni az árut, vagy a vevő által kiállított, a visszaszállított termékeket tartalmazó számla is megfelelő megoldás erre? Kérem a bizonylatok tartalmi és formai követelményeiről is szíveskedjen tájékoztatni, lehetőleg jogszabályhely feltüntetésével, mert ahány partnerünk van, az mind máshogy kérné, és válasza nagyban megkönnyítené partnereink felé a jó megoldás kommunikálását. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! A cég, amelyet könyvelek, környezetvédelmi szakértői tevékenységet végez. Egy olasz cég megbízott minket, hogy végezzünk ilyen jellegű munkálatokat egy Magyarországon lévő (harmadik) cég telephelyén. A pontos munka leirása: a talaj szennyezettségének folyamatos vizsgálata (mintavétel), kármentesitési tevékenység tervezése, kivitelezése, a szennyezettség mértékéhez mérten vegyi anyagos beavatkozás, ha szükséges, ehhez kutakat kell létesiteni, karbantartani, tehát mérnöki kivitelezési tevékenység is kapcsolódik hozzá. A kérdés, hogy e tevékenység a kimenő számla kiállitásakor az uniós partner részére, az áfatörvény 37. paragrafusa szerint a megrendelő székhelye szerint adózik, tehát nem áfás számlát bocsátok ki, vagy a 39-es paragrafusba tartozik, azaz az ingatlan helye határozza meg, hogy ki fizeti az áfát, és így 27 százalékos áfás számla kerül kiállitásra. Köszönettel: Vné Andrea
Tisztelt Adózóna! Cégünk üzleti kapcsolatban áll egy angol céggel, mely webáruházon keresztül árulja szerte Európában termékeinket. Az angol cég és cégünk is áfaalany, székhelyeik Anglia és Magyarország. Az angol webáruház termékeit saját nevében értékesíti magyar vevői felé, ők állnak kapcsolatban a magyar vevőikkel, a kiszállítás pedig cégünk raktárából történik, azaz az angol webáruház által magyar vevőnek eladott termék nem hagyja el Magyarországot, közvetlenül hazánkból történik a kiszállítás az angol webáruház nevében. Hogyan történik a számlázás, milyen számlát állít ki a magyar cég? Mi a teljesítés időpontja? Hogyan számol el egymással a két cég?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. 2014. 05. 01-től tért át a katára. Az áprilisi díjáról kiállított számláját az alábbi módon állította ki: teljesítés időpontja: 2014. 05. 03., számla kelte: 2014. 04. 30., fizetési határidő: 2014. 05. 03. Helyes-e, hogy a számlára nem írta rá még, hogy kisadózó, illetve azt még szja-köteles jövedelemnek tekintjük (mvel a valós teljesítmény áprilisban megtörtént, csak az áfatörvény miatt van májusi teljesítés a számlán)? Vagy ez már katás bevétel, és rá kellett volna írni ezt a tényt a számlára?
Áfakörös egyéni vállalkozó épített egy 1900-as évekbeli paraszti portált. E portálon csoportoknak mutatja be a múltbeli paraszti életet és eszközeit. A régi gasztronómiai hagyományok bemutatásához tűzhelyen és főleg kemencében bemutató főzést, sütést tart. Az elkészült ételekből a csoport tagjai kóstolót kapnak. Az étel készítéséhez szükséges anyagokat (hús, fűszer, liszt, stb.) a vállalkozó vásárolja. A tevékenységről történelmi emlékhely bemutatása megnevezéssel állítja ki a számlát. Kérdésem, hogy a kiállított számla (mely tartalmazza a bemutatást és az étkezést is) így megfelelő-e? A vásárolt élelmiszer elszámolható-e költségként, az áfája levonásba helyezhető-e? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Üzletemben van lehetőség bankkártyás fizetésre. Ha a vevő számlát kér, helyesen járok-e el, ha a számlát a következőképpen töltöm ki. (Számlatömb 50x3 lapos.) Fizetés módja: bankkártya, a teljesítés időpontja, a számla kelte, a fizetés határideje ugyanaz a nap, amikor történik a bankkártyás fizetés. A számlát aláírom, rányomom a" fizetve" bélyegzőt és a bankszámlaszámot, ahová a pénz majd megérkezik részemre. Legtöbb helyen bankkártyás fizetés esetén készpénzfizetési vagy egyszerűsített készpénzfizetési számlát állítanak ki. Helyesen járok-e el, ha én számlát állítok ki a fenti adatokkal? Köszönöm válaszukat!
Egy nonprofit kft. egyszeri megbízást kapott a tulajdonos egyetemétől, hogy az egyetemen előadást tartó külföldi professzorokat Magyarországra utaztassa, és a szállásukat is biztosítsa. Ebbe a feladatba beletartozik a professzorok repülőjegye, belföldi utazási költsége, a szállásköltségük, valamint a komplett szervezési folyamatnak a lebonyolítása, például telefonálások külföldre, faxok levelek küldése, valamint az ezzel foglalkozó dolgozó bére és járulékai. Első kérdésünk, hogy ez a tevékenység beletartozik-e az utazásszervezés tevékenységi körbe? Ez a tevékenységi kör nem szerepel jelenleg a kft. adóhatósághoz bejelentett tekékenységi körei között. Második kérdés, hogy hogyan kell leszámlázni ezt a munkát az egyetem felé, mivel a repülőjegy 0 százalékos, a szállás pedig 18 százalékos áfás, maga a munka elvégzése (szervezés) az általános szabályok szerint adózna. Válaszukat köszönettel várjuk.
Tisztelt Szakértő! Külföldi (EU-s) partnernek végzünk Magyarországon meglévő ingatlanon kivitelezést. Az áfatörvény 39. §-a alapján áfásan kellene kiállítani a külföldi partner felé a számlát, de mi ebben a rendelkezésben nem találjuk a kivitelezést. Az lenne a kérdésem, hogyan kell a számlát helyesen kiállítani?
Tisztelt Adózóna! A vállalkozásunk tulajdonában lévő személygépkocsi értékésítését tervezzük. A beszerzéskor áfamentes számlát kaptunk. A 2013. április 21-ét megelőző áfatörvény szerint ebben az esetben áfás számlát kellett volna kiállítanom. Az áfatörvény 87. paragrafusa kiegészült a c) ponttal, mely szerint áfamentes annak a terméknek az értékesítés, amelyhez előzetesen felszámított adó kapcsolódhatott volna, és a 124. § 1. bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható. Az a kérdésem, hogy abban az esetben, ha nem volt a beszerzési számlán áfa, akkor is áfamentes az értékesítés, a "kapcsolódhatott volna" kritérium alapján?
Hogyan és mikor kell számlát, nyugtát adni az online kereskedelemben? Hogyan befolyásolja a teendőket, hogy a termék postán, futárszolgálattal, vagy a cég bemutatótermébe érkezik? Összefoglaltuk a tudnivalókat.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték