adozona.hu
Bölcsőde, családi napközi cafeteriában – milyen a jó számla?
//adozona.hu/afa/Cafeteriaelemek_szamlazasa_ROOIP1
Bölcsőde, családi napközi cafeteriában – milyen a jó számla?
A nem pénzben juttatott bölcsődei szolgáltatás, családi napközi ellátás adómentességét szabályozó előírások értelmezésekor az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy ha minden fél megpróbálja betartani a vonatkozó jogszabályokat, azaz a szolgáltatást nyújtó annak a nevére állítja ki a számláját, aki a szolgáltatását megrendelte, a munkáltató viszont szeretné munkavállalóját ezen juttatásban részesíteni, akkor semmiképpen nem tudnak megfelelni az adómentesség feltételeinek.
Miért nincs összhang a jövedelemadózás és a forgalmi adózás között?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.6. c) pontjában foglaltak szerint adómentesnek minősülő nem pénzben kapott juttatás a munkavállalók gyermekei után igénybe vett bölcsődei, óvodai szolgáltatásra, bölcsődei, óvodai ellátásra tekintettel adott költségtérítés.
A nem pénzben kapott juttatás magában foglalhatja az étkeztetés díját, az alapellátás díját, valamint az egyéb speciális szolgáltatások díját is.
A nem pénzben juttatott bölcsődei szolgáltatás, családi napközi ellátás adómentessége címet viselő 2013/30. számú adózási kérdés tovább pontosítja az elszámolás menetét, az alábbiak szerint: „adómentes juttatásnak tekinthető az, ha a juttató (munkáltató) a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a magánszemély által megelőlegezett összeget vagy pedig egy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el. Nem felel meg azonban az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a magánszemély, és nem a munkáltató nevére szól [...]”.
Vizsgáljuk meg a fenti előírást a számláról rendelkező közösségi irányelv és az áfa törvény tükrében!
A Közösségi irányelv [A Tanács 2006/112/EK Irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről] pontosan meghatározza, hogy mi az az adattartalom, aminek a számlán kell szerepelnie: „Az ebben az irányelvben meghatá́rozott különös rendelkezések sérelme nélkül, a […] kiállított számlákon a HÉA megállapítása céljából kizárólag a következő adatokat kell kötelezően feltüntetni: […] az adóalany és a vevő (megrendelő) teljes neve és címe (226. cikk 5. pont).”
Az Irányelvet implementáló Áfa törvény (2007. évi CXXVII törvény) szerint:
„69. § A számla kötelező adattartalma a következő:
[…]
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe”.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen következtetésekre juthatunk, ha összehasonlítjuk az adózási kérdést és a közösségi szabályozás alapján született törvényt!
A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)