212 találat a(z) székhely cimkére
Munkába járás vagy kiküldetés? Támpontok az értelmezéshez
Cikk
A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.
Diszkó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó eddigi fő tevékenységi köre 563001 Diszkó működtetése volt. Ezt a tevékenységet saját üzlethelyiségében és alkalmi rendezvényeken külső helyszíneken is végezte, italárusítással együtt. Ez az üzlet volt eddig a székhelye és telephelye is. Az üzlethelyiséget eladta, de az alkalmi rendezvényeket bérelt helyiségekben italárusítással együtt folytatni szeretné, mellette az egyéni vállalkozó, mint diszkós is szolgáltatást nyújt más vállalkozóknak. Olyan tevékenységi kört-köröket keresünk, amelyek lefedik ezen tevékenységeket, és nem telephelyengedély-köteles, mert üzlethelyisége ezután már nem lesz. Székhelye pedig az egyéni vállalkozó állandó bejelentett lakcíme lesz. Köszönöm!!!
Számlán feltüntetendő cím
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha szállító az általa kiállított számlán a vevő neve alatt a cég székhelye helyett annak telephelyét szerepeltette, ilyen esetben a számla a tartalmi előírásoknak megfelel-e? Befogadható-e olyan számla, amely nem a székhelyre, hanem a telephelyre van kiállítva? Köszönöm!
Lakásból iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni iránymutató véleményét: magánember házat építtet és a törvényi előirások szerint a generálkivitelezőnek 5 százalékos áfatartalommal fizeti a szerződött díjat. Ha arra gondol, hogy mégsem költözne be a házba, hanem kiadná, és nem magánembernek sikerülne bérbeadni, hanem gazdasági társaságnak, amely székhelynek jelentené be és folytatna ott gazdálkodó tevékenységet, ha szükséges, ügyfélforgalmi szolgáltatást. Ebben az esetben kérdésként merült fel, hogy nem lehet-e az építkezésnél az 5 százalékos áfatartalmat megkifogásolni és mint egyéb ingatlant besorolni a 27 százalékos áfatartalom alá? Van-e esetleg időbeli hatálya annak, hogy meddig kell magáncélra használni, hogy a kedvezményes kulcsra való jogosultság ne vesszen el? Ha bérbeadta az ingaltant, akkor a helyi adóhatósághoz építményadóra való bejelentkezés mellett milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik a saját bérbeadásos tevékenységén (telephelybejelentés, áfamód esetleges választása stb.) kívül? Szakmai iránymutatásukat előre is megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita.
Székhelyváltozás bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő!! Egyesületünk új székhelyre költözött. A cégbírósághoz bejelentettük a változást. Kérdésem, hogy a NAV-hoz is be kell jelenteni külön, és ebben az esetben mi a nyomtatvány száma elnevezése. Köszönettel.
Belföldi kiküldetés történik-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kiküldetés terén többször változtak a szabályok (például az szja törvény is), ezzel kapcsolatban szeretném segítségét kérni. Ha a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye Magyarország, úgy munkajogilag úgy tudom nincs kiküldetés. Napidíj szempontjából az szja 3. § 11. utolsó mondata miatt számomra ez nem egyértelmű: Például ha egy munkavállaló munkavégzési helye a szerződés szerint Magyarország, általában Debrecenben dolgozik, de a székhely Miskolcon van, akkor ez esetben milyen esetben történik szja törvény szerint kiküldetés? Ha a székhelyen dolgozik épp, az a kiküldetés (hiszen a szerződés az egész országot jelöli ki, általában pedig Debrecenben dolgozik), vagy épp ellenkezőleg, ha nem ott dolgozik, akkor lesz mindig belföldi kiküldetés? A hivatkozott rész annyit ír, hogy ha több telephely van, vagy ezek hiányában a székhely a munkahely. Ezért tartok tőle, hogy Magyarország esetén a székhely lesz végül az, és akkor már Debrecen kikötése valósít meg kevesebb kiküldetési díjat, és egyben jogszerű is (vállalatcsoport másik tagvállalatánál végez irodai munkát, ezért kell a székhelyen csak keveset dolgoznia). Vagy Magyarország kikötése esetén nincsen kiküldetés szja szempontból sem? A lenti válasz utolsó bekezdése is azt sugallja számomra, hogy Magyarország kikötése esetén is lehet napidíj. A szakértőnek hiszek, de jól értelmezem az abban írtakat (más, ott telephely szerepel, Magyarország kikötése nem)? http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_4_Kikuldetes_vagy_munkaba_jaras_hxw Köszönettel.
Számlázási cím
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy jövedéki termék vásárlásakor a székhelyre vagy a telephelyre kell szólnia a számlának? A telephelyen fogják árulni a jövedéki termékeket. Köszönöm!
Számlázási cím
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy jövedéki termék vásárlásakor a székhelyre vagy a telephelyre kell hogy szóljon a számla? A telephelyen fogják árulni a jövedéki termékeket. Köszönöm!
Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Garázs
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Piacozó egyéni vállalkozó bejelentheti-e székhelyének vagy telephelyének a felesége tulajdonában lévő garázst, amelyben az árut tárolja? Válaszát előre is köszönöm!
Katás iparűzési adójának megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó mind a székhelyén, mind a telephelyén az általános szabályok szerint fizet iparűzési adót. Kérdésem, hogy ha a székhelyen sem személyi jellegű, sem anyagköltsége nem merült fel az adóévben, akkor az 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítás alkalmazásával az adóalap-megosztásnál 10%-nál nagyobb értéket is figyelembe vehet-e a székhelyen? A törvény szövege minimum 10%-ot nevesít, a vállalkozó dönthet úgy is, hogy akár 90%-ot a székhelynél vesz figyelembe, függetlenül attól, hogy az árbevétele hol keletkezik? Köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adott településen megszűnik az iparűzésiadó-kötelezettség székhelyáthelyezés miatt. A változásbejelentő lapot leadtuk, bevallást majd csak 2018.05.31-i határidőre kell leadni a 2017-es évről. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a bevételt ilyenkor hogyan osztom majd meg az önkormányzatok között? Időarányosan kell-e figyelembe venni a bevételt, vagy az általános szabályok alapján? A tevékenység jellegéből adódóan egyébként árbevétel csak ősszel lesz, tehát tulajdonképpen az eddig illetékes adóhatóságra nem jutna adóalap. Az önkormányzat kérdésünkre annyit válaszolt, hogy ezt a könyvelőnek kell tudnia. Válaszukat előre is köszönjük.
Munkáltató székhelyváltozása miatt dolgozói felmondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. székhelyet változtat. Dolgozója fel akar mondani azzal az indokkal, hogy távolabbra kell munkába járnia (így is kb. 1 óra az utazás ideje, oda-vissza 2-2,5). Jár-e neki ebben az esetben végkielégítés? Köszönettel Pné
Iparűzési adó székhelyváltozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó székhely/telephely ügyben kérném a segítséget. Van egy bérbeadással foglalkozó cég, van két lakás, amit bérbe ad. Ma értesültem róla, hogy áthelyezte a székhelyét egy másik városba. Az rendben van, hogy bejelentkezik az új székhelyre, de a bérbe adott lakások a régi székhelyen vannak (nem azon a címen, csak azon a településen), akkor az marad telephelynek?
Munkaerő-kölcsönzés – ipa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
