Tisztelt Szakértő! Használtautó-értékesítő a bejelentett székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik. Az értékesítések többnyire a telephelyen történnek. Van-e arra valamilyen szabály, hogy a számla kiállításakor az eladó címéhez a székhelyet vagy a telephelyet kell feltüntetni? Köszönöm szépen. Vágner Emília
Tisztelt Szerkesztők! Több egyesületnek, alapítványnak, nonprofit civilszervezetnek könyvelek. A vezető, elnök családi háza több esetben székhely, telephely, iratőrzés helye stb. Valóban kell kéményseprési díjat fizetni ilyenkor? Köszönettel: Zsófia
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét: Berendezési tevékenységet folytató kft. tárgyak/eszközök tárolása céljából egy nagyobb telepen (X. kerületben) bérel egy kis konténer raktárt (amely a tároláson kívül semmire sem alkalmas). A cég székhelye a 2. kerületben van bejegyezve. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kötelező-e bejelenteni a X. kerületi címet, mint telephelyet a cégbíróság vagy a NAV felé? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Szeptember végén alakult cég székhelyétől eltérő településen alvállalkozóként végzi tevékenységét várhatóan 2018. májusig. Állandó iparűzési tevékenység végzésére bejelentkezhet-e, és mit kell tennie ennek érdekében? Az ideiglenes bejelentkezés irreális, és kigazdálkodhatatlan.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi székhellyel rendelkező, magyar adóalany új ingatlanon csőszerelési munkát végez Németországban, a megrendelő magyar kft., amely érvényes német közösségi adószámmal rendelkezik. A számláit hogyan állítsa ki, és be kell-e jelentkeznie Németországban adóalanyként? Köszönöm a válaszát! Üdv, Horváthné
A székhely vagy a telephely címét kell a számlára írni? – kérdezte olvasónk arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű számára az áfatörvényben a számlázásnál említett cím fogalma. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Masszőr egyéni vállalkozó székhelyén nem, de telephelyén végez tevékenységet. PTGSZLA-n jelenti le számláit, mivel nincs pénztárgépe. PTGSZLA-n pénz átvételi helye a telephely. PTGSZLA a kiállított számlái alapján készül, melyekre nevét székhelyét (nem telephelyét) adószámát írja. Helyesen jár-e el? Vagy a címként a telephelyet kell a számlákra írni? Az áfatörvény számlaadással kapcsolatos paragrafusainál nem egyértelmű számomra a cím fogalma ebben az esetben. Köszönöm!
A spanyol kormány megkönnyítette az országban működő cégek székhelyének belföldi megváltoztatását – jelentette be a spanyol gazdasági miniszter a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón Madridban.
Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!
Tisztelt szakértő! Az "ügyvezető tulajdonában ingatlanba bejelentett székhely"... témájú kérdés kapcsán kérdezem: ha nem minősül székhelyszolgáltatásnak az adott szituáció, akkor a kéményseprő szolgáltatásért (ami a magánszemélynek ingyenes) kötelező-e fizetni – egy jócskán megemelt – díjat? Mondván : a magánszemély tulajdonában levő ingatlan díja ingyenes, de ha be van jelentve a lakásba székhelyként egy vállalkozás, ami pusztán csak formális bejelentés, mert semmilyen tevékenységet nem végez a vállalkozás a lakásban, semmilyen költséget nem számol el a lakás rezsiből...csak az székhelye..tevékenységét egy telephelyen végzi. Köszönettel
A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó eddigi fő tevékenységi köre 563001 Diszkó működtetése volt. Ezt a tevékenységet saját üzlethelyiségében és alkalmi rendezvényeken külső helyszíneken is végezte, italárusítással együtt. Ez az üzlet volt eddig a székhelye és telephelye is. Az üzlethelyiséget eladta, de az alkalmi rendezvényeket bérelt helyiségekben italárusítással együtt folytatni szeretné, mellette az egyéni vállalkozó, mint diszkós is szolgáltatást nyújt más vállalkozóknak. Olyan tevékenységi kört-köröket keresünk, amelyek lefedik ezen tevékenységeket, és nem telephelyengedély-köteles, mert üzlethelyisége ezután már nem lesz. Székhelye pedig az egyéni vállalkozó állandó bejelentett lakcíme lesz. Köszönöm!!!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha szállító az általa kiállított számlán a vevő neve alatt a cég székhelye helyett annak telephelyét szerepeltette, ilyen esetben a számla a tartalmi előírásoknak megfelel-e? Befogadható-e olyan számla, amely nem a székhelyre, hanem a telephelyre van kiállítva? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni iránymutató véleményét: magánember házat építtet és a törvényi előirások szerint a generálkivitelezőnek 5 százalékos áfatartalommal fizeti a szerződött díjat. Ha arra gondol, hogy mégsem költözne be a házba, hanem kiadná, és nem magánembernek sikerülne bérbeadni, hanem gazdasági társaságnak, amely székhelynek jelentené be és folytatna ott gazdálkodó tevékenységet, ha szükséges, ügyfélforgalmi szolgáltatást. Ebben az esetben kérdésként merült fel, hogy nem lehet-e az építkezésnél az 5 százalékos áfatartalmat megkifogásolni és mint egyéb ingatlant besorolni a 27 százalékos áfatartalom alá? Van-e esetleg időbeli hatálya annak, hogy meddig kell magáncélra használni, hogy a kedvezményes kulcsra való jogosultság ne vesszen el? Ha bérbeadta az ingaltant, akkor a helyi adóhatósághoz építményadóra való bejelentkezés mellett milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik a saját bérbeadásos tevékenységén (telephelybejelentés, áfamód esetleges választása stb.) kívül? Szakmai iránymutatásukat előre is megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték