210 találat a(z) székhely cimkére
Egyéni vállalkozó költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a szüleinél lakik még, így a közüzemi számlák az apa nevére szólnak. A vállalkozás székhelye a szülői ház, ami az egyéni vállalkozó lakcíme is egyben. Ebben az esetben lehet-e és ha igen, milyen megoldással fűtésre, áramra, telefonra elszámolnia költséget a vállalkozó fiatalnak? Válaszát előre is köszönöm!
Irodabérlet vagy telephely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy irodaházban van 5 cég, egymás kapcsolt vállalkozásai. Az egyik cég tulajdona és telephelye az irodaház. A többi kapcsolt vállalkozás, amelyeknek nem itt van a székhelye. Mit tehetnek, hogy jogszerű legyen a működés? Béreljék, vagy ők is választhatják telephelyként? Most az ajtóra mindegyik cég neve ki van függesztve, ez helyes így? A másik kérdés, hogy ha egy székhelyre több egyéni vállalkozó és cég van bejelentve, akkor székhelyszolgáltatásról beszélünk? Törvényesen ebben az esetben hogy kell eljárnunk? Válaszát előre is köszönöm.
Üzleti utazás lakóhely, székhely, telephely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság székhelye az egyik tag lakása. Az lenne a kérdésem, hogy a kiküldetési rendelvény alapján hivatalos utazásnak minősül-e (és adómentesen kifizethető-e) a lakóhelyről (mint székhelyről) a telephelyre való be- és visszautazás? Köszönettel!
Kéményvizsgálat
Kérdés
A 2015. évi CCXI. törvény és a vonatkozó rendeletek a kéményvizsgálati tevékenység díját a székhelyként bejelentett ingatlanok esetében a bejelentett társaságra hárítja. A kéményseprő cég a számlát az adott társaság nevére állítja ki. Kérdésem: ezt a számlát a társaság elszámolhatja költségként, levonhatja az áfát? A számlát kiállítóval nem a társaság, hanem egy magánszemély áll szerződéses kapcsolatban.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Evás bt. tevékenységét Budapesten végzi. Itt fizeti az iparűzési adót. A székhelye Gyömrő (itt nem végez semmit). Nincs sem bére, sem eszköze. Hogyan kell megállapítani a Gyömrőre eső iparűzési adó alapját? Köszönöm: Buriánné
Munkavédelmi képviselő telephelyenként?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a fentiekben meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik." A mondat értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Egy 50 főt alkalmazó korlátolt felelősségű társaság egy bejelentett székhellyel és egy bejelentett telephellyel rendelkezik. A kettő közötti távolság 80 kilométer. A telephelyen gyártó üzem működik, a székhelyen található az ügyvezetés, az adminisztrációs részleg és egy raktár. A munkavédelmiképviselő-választás megtörtént, és a munkavédelmi képviselő egy, a székhelyen dolgozó munkavállaló lett. A fent beidézett jogszabályhely szerint, kötelező-e a telephelyen is önálló munkavédelmi képviselőt választani, hogyan kell értelmezni a mondat második felét? Válaszát előre is köszönöm.
Székhely, telephely
Kérdés
Egy bt. ügyvezetője egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani, és ugyanazt a tevékenységet folytatná, mint a bt., a bt.-től bérelt területen, mely közvetlenül a bt. telephelye mellett van. A bt. áfaalany, az egyéni vállalkozást másodállásban alanyi mentesen szeretné indítani. Mire kell figyelnie?
Áfa: teljesítés helye
Kérdés
Magyar ügyvédi iroda szerződik német gazdasági társasággal állandó megbízással. A teljesítés helye a B2B viszonyok alapján a megbízó székhelye lesz, a számlákat fordított áfával kell kiállítani? Köszönöm válaszukat
Folt hátán folt: továbbra sem tökéletes a kiküldetés fogalma
Cikk
Az őszi adócsomagban elfogadott módosítások között megint akad a hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vonatkozó szja-rendelkezéseket érintő változás. Ez továbbra sem oldja meg teljesen a gyakorlatban felmerült problémákat.
Ügyvezető lakásában lévő székhely költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Belföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
Adóellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, ha van egy cég, amelynek a székhelye Budapesten van (akár székhelyszolgáltatás keretében, de ott nincs jelen), a telephelye vidéken van, és az iratőrzési cím is be van jelentve, akkor hol végezheti az ellenőrzést az adóhivatal? Az ellenőrök nem akarnak kijönni a bejelentett iratőrzési címre, az iratmennyiséget pedig nem tudjuk felvinni a székhelyre, az adóhivatalba meg nem vihetjük be, mert nincs ekkora tárolóhelyük. Joga van-e kérni az adóhivatalnak az iratok székhelyen való ellenőrzését? Illetve kérhetem-e, hogy az iratőrzés helyére jöjjenek ki? Válaszukat várva, köszönettel.
Magyar székhellyel rendelkező külfödi fiókteleppel.
Kérdés
Tisztelettel a következő kérdésre keresem a választ. Egy kft. magyar székhellyel és németországi fiókteleppel rendelkezik. Az alkalmazottak magyarországi bejelentéssel szerepelnek és kiküldetésben dolgoznak. De a tulajdonos úgy döntött, hogy a fióktelepre átjelenti a munkavállalókat. Ebben az esetben a magyar bérszámfejtésben ki kell jelenteni a munkavállalókat, vagy továbbra is rendszerben kell tartani őket? Úgy gondolom, egy munkavállaló egyszerre csak egy közösségi országban lehet biztosítási jogviszonyban, de nem tudom, milyen szabály vonatkozik erre a speciális esetre. Válaszát előre köszönöm Üdvözlettel Barna Gábor
http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Meg_ha_elengedi_is_a_szallito_a_tartozast_d_AARBDB
Kérdés
Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ
Hipa megosztása székhely/telephelyek között
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft.-nek a székhelyén kívül volt eddig egy telephelye, ahol a raktára található. Az ügyvezetőn kívül más nem dolgozik a kft.-ben. Az ügyvezető elköltözött, és a saját lakását is bejelentette telephelyként, mert a postai levelek a székhelyről többször "elkeveredtek". Ezen a telephelyen nem folyik semmilyen tevékenység. Eddig eszközarányosan történt a megosztás ténylegesen a székhely és a korábbi telephely között. A helyiadó-törvény úgy fogalmaz (Függelék 7. pont), hogy olyan módszert kell alkalmazni, ahol nem nulla az adóalap a különböző helyeken. Mivel az új telephelyen nincsen eszköz, ezért személyi jellegű ráfordítással kellene ezentúl a megosztást elvégezni. Itt jönne a kérdés, mi alapján történjen a megosztás? Az ügyvezető munkaviszonyban, havi 230 ezer forintot keres, az új telephely után a kft. bérleti díjat fizet az ügyvezetőnek. A törvény alapján (Függelék 8. pont) a székhelyhez legalább 10 százalékot kell számolni, de a telephely minimális arányáról nem rendelkezik. Az említettek alapján, ha nem lehet nulla egyik helyen sem az adóalap, akkor a megosztás "hasra ütéssel" történhet csak, mivel nem áll rendelkezésre egy valós megosztási mutató a három hely között. Vagy ebben az esetben az új telephelyen ki lehet mutatni a nulla adóalapot? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel: Nagy Szabolcs
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
