Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a tevékenységét folyamatosan végző egyéni vállalkozó, ha áthelyezi székhelyét, akkor azt hogyan kell kezelni az iparűzési adó vonatkozásában (és mely jogszabályi hivatkozások támasztják azt alá), mert kétféle kezeléssel és szakvéleménnyel is találkoztam. Az egyik szerint ki kell jelentkezni, és záróbevallást adni az elhagyott város önkormányzatának az ottani működés utolsó napjára, az új városba pedig új adózóként bejelentkezni, és az ottani adókötelezettséget a bejelentkezés napjától megállapítani. A másik szerint a ki-be jelentkezések mellett egyazon adóévre egy bevallást készít az adózó, amit a megosztás szabályai szerint oszt meg a két önkormányzat között (bár nem egyidőben működött a két városban, hanem egymást követően).
Katás adóalany (bt.) magyarországi székhellyel webáruházi tevékenységet szeretne folytatni harmadik ország felé. A tevékenység megkezdése után milyen adózási és bevallási kötelezettsége keletkezik Magyarországon?
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) magyarországi székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ két-három éven belül települ Magyarországra – emelte ki Varga Mihály Nyikolaj Koszovval, a pénzintézet elnökével folytatott megbeszélését követően a PM közleménye szerint.
Kft.-nknek egy faluban van a székhelye, nincs telephelye. Valójában a kft. tulajdonában lévő terület egésze egy másik faluban van. Vannak dolgozók, eszközök, épületek. Mind a két falu szeretné az iparűzési adót. Hogyan tudnánk megbontatni, mi alapján? (A két falu határában van az ingatlan.) Tanácstalanok vagyunk. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki közreműködői szerződések keretében fogorvosi tevékenységet végez 2-3 magánrendelőnek. Az elvégzett munkákról havi rendszerességgel számlát állít ki a rendelő részére. Felmerült a kérdés, hogy telephelyként be kell-e jelenteni, egyúttal kell-e iparűzési adót fizetni azokon a településeken, ahol a szerződés keretében a magánrendelőkben a munkát végzi heti 1-2 napban. Jól gondoljuk-e, hogy kizárólag a székhely szerinti önkormányzathoz kell bejelentkezni, adót fizetni és nem kell telephelyként bejelentkezni azokra a településekre ahova kijár magánorvosi rendelésre?
Tisztelt Szakértő! Ha magyar székhelyű cégünk magyar székhelyű partnerünknek számláz ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtást úgy, hogy a teljesítés helye Ausztria, azt áfa területi hatályán kívüli értékesítésként számlázza? A partner cégnek osztrák cég az anyavállalata. A partner kérése, hogy a cégünk váltsa ki az osztrák közösségi adószámot, és fizesse meg az osztrák áfát, kérem szíves tájékoztatását, hogy ez mennyire helytálló? Cégünk eddig ezt a szolgáltatásnyújtást áfa területi hatályán kívüli értékesítésként kezelte és így is számlázta. Köszönöm
Katás egyéni vállalkozó 2018. október 1-jével egy másik városba tette át a székhelyét, mi a teendője az iparűzési adó tekintetében, ha a tételes (évi 50 ezer forint) iparűzésiadó-fizetést választotta? A régi székhely szerinti önkormányzattól időarányosan visszakapja az adót, az új székhely szerintinél időarányosan kell megfizetnie, vagy a teljes 50 ezer forintot? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha egy katás egyéni vállalkozó 2018. október 1-jével megváltoztatja a székhelyét – egy másik városba teszi át –, mi a teendője az iparűzési adó tekintetében, ha a tételes (évi 50 ezer forint) iparűzésiadó-fizetést választotta? A régi székhely szerinti önkormányzattól időarányosan visszakapja az adót, az új székhely szerintinél időarányosan kell megfizetnie, vagy a teljes 50 ezer forintot? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A közeljövőben egyéni vállalkozást szeretnék létrehozni, úgy, hogy mellette önálló őstermelői tevékenységemet is folytatni szeretném. A vállalkozás viszont nem mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódna. Kérdésem, hogy a vállalkozás címeként megjelölhetek-e más helyet, vagy egyezni kell azzal a hellyel, ahol az őstermelői tevékenység folyik (például a földterületekkel, mondjuk, Szolnok mellett foglalkozom, de a vállalkozásom helyeként a fővárost jelölném meg)? Köszönettel: U. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös gazdasági társaság egy másik cégnek 2017 nyara óta rendszeresen havi időszaki elszámolással nyújt szolgáltatást, és erre tekintettel időszaki elszámolási ügyletként havonta számlát állít ki. Az áfatörvény 58. § szerinti besorolás alapján a havi szolgáltatások teljesítési időpontja megegyezően kerül megállapításra a bizonylatokon. A számlát befogadó most észlelte csak, hogy az eladó hibásan állította ki valamennyi – számítógépes számlázóprogrammal készített – számláját korábban, ugyanis a számlákon – tévedésből – nem a saját adószámát és székhelyét tüntette fel, hanem egy másik, egyébként a cégtár szerint is létező vállalkozásét (a számlán feltüntetett név helyes). Mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell a számlákat kijavítani szabályosan? Milyen dátumozással kell a módosító bizonylatokat ellátni? A kérdést kérném a számla befogadó szempontjai és érdekei szerint megválaszolni.
Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Katás egyéni vállalkozó székhelye jelenleg a saját lakása. Egyéni vállalkozásában internetes hirdetési felületet értékesít, amit akár egy internetkávézóból vagy könyvtárból is végezni tud, tehát székhelyre valójában nem lenne szüksége. Ez csak egy felesleges\elavult bürokratikus jogi maradvány számára. A lakását eladja, várhatóan 2-3 év múlva vesz újra lakást magának, addig szállodában vagy albérletben lakik, ahova nem jelentheti be a székhelyét. Az átmeneti időszakban milyen lehetőségei vannak, hova jelentse be székhelyét?
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztő egyéni vállalkozó vagyok, áfakörbe tartozom. A szomszédos megyében is van földterületünk, amit saját magunk, saját eszközzel és az alkalmazottakkal művelünk meg. Kérdésem az lenne, hogy ha azon a településen nincs székhelyünk, kell-e iparűzési adót fizetni? A válaszokat átböngésztem, de nem volt minden világos, például termőföld esetén 500 forint/aranykorona levonható? Milyen címen? Személyi jellegű ráfordítás mit jelent? Eszközhasználatra hogyan kell levonni? Megtisztelő válaszát köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Hivatalból indult eljárás alapján a bt. székhelyének címét Csokonai u. 27/a. helyett Csokonai u. 27/b-re változtatták. Hol, milyen szervezeteknél kell jelentenem a változást, illetve milyen teendőim vannak emiatt, hogy a helyett b. lett a házszám? Köszönettel: Török Heni
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték