223 találat a(z) székhely cimkére
Üzleti utazás lakóhely, székhely, telephely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság székhelye az egyik tag lakása. Az lenne a kérdésem, hogy a kiküldetési rendelvény alapján hivatalos utazásnak minősül-e (és adómentesen kifizethető-e) a lakóhelyről (mint székhelyről) a telephelyre való be- és visszautazás? Köszönettel!
Kéményvizsgálat
Kérdés
A 2015. évi CCXI. törvény és a vonatkozó rendeletek a kéményvizsgálati tevékenység díját a székhelyként bejelentett ingatlanok esetében a bejelentett társaságra hárítja. A kéményseprő cég a számlát az adott társaság nevére állítja ki. Kérdésem: ezt a számlát a társaság elszámolhatja költségként, levonhatja az áfát? A számlát kiállítóval nem a társaság, hanem egy magánszemély áll szerződéses kapcsolatban.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Evás bt. tevékenységét Budapesten végzi. Itt fizeti az iparűzési adót. A székhelye Gyömrő (itt nem végez semmit). Nincs sem bére, sem eszköze. Hogyan kell megállapítani a Gyömrőre eső iparűzési adó alapját? Köszönöm: Buriánné
Munkavédelmi képviselő telephelyenként?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a fentiekben meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik." A mondat értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Egy 50 főt alkalmazó korlátolt felelősségű társaság egy bejelentett székhellyel és egy bejelentett telephellyel rendelkezik. A kettő közötti távolság 80 kilométer. A telephelyen gyártó üzem működik, a székhelyen található az ügyvezetés, az adminisztrációs részleg és egy raktár. A munkavédelmiképviselő-választás megtörtént, és a munkavédelmi képviselő egy, a székhelyen dolgozó munkavállaló lett. A fent beidézett jogszabályhely szerint, kötelező-e a telephelyen is önálló munkavédelmi képviselőt választani, hogyan kell értelmezni a mondat második felét? Válaszát előre is köszönöm.
Székhely, telephely
Kérdés
Egy bt. ügyvezetője egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani, és ugyanazt a tevékenységet folytatná, mint a bt., a bt.-től bérelt területen, mely közvetlenül a bt. telephelye mellett van. A bt. áfaalany, az egyéni vállalkozást másodállásban alanyi mentesen szeretné indítani. Mire kell figyelnie?
Áfa: teljesítés helye
Kérdés
Magyar ügyvédi iroda szerződik német gazdasági társasággal állandó megbízással. A teljesítés helye a B2B viszonyok alapján a megbízó székhelye lesz, a számlákat fordított áfával kell kiállítani? Köszönöm válaszukat
Folt hátán folt: továbbra sem tökéletes a kiküldetés fogalma
Cikk
Az őszi adócsomagban elfogadott módosítások között megint akad a hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vonatkozó szja-rendelkezéseket érintő változás. Ez továbbra sem oldja meg teljesen a gyakorlatban felmerült problémákat.
Ügyvezető lakásában lévő székhely költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Belföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
Adóellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, ha van egy cég, amelynek a székhelye Budapesten van (akár székhelyszolgáltatás keretében, de ott nincs jelen), a telephelye vidéken van, és az iratőrzési cím is be van jelentve, akkor hol végezheti az ellenőrzést az adóhivatal? Az ellenőrök nem akarnak kijönni a bejelentett iratőrzési címre, az iratmennyiséget pedig nem tudjuk felvinni a székhelyre, az adóhivatalba meg nem vihetjük be, mert nincs ekkora tárolóhelyük. Joga van-e kérni az adóhivatalnak az iratok székhelyen való ellenőrzését? Illetve kérhetem-e, hogy az iratőrzés helyére jöjjenek ki? Válaszukat várva, köszönettel.
Magyar székhellyel rendelkező külfödi fiókteleppel.
Kérdés
Tisztelettel a következő kérdésre keresem a választ. Egy kft. magyar székhellyel és németországi fiókteleppel rendelkezik. Az alkalmazottak magyarországi bejelentéssel szerepelnek és kiküldetésben dolgoznak. De a tulajdonos úgy döntött, hogy a fióktelepre átjelenti a munkavállalókat. Ebben az esetben a magyar bérszámfejtésben ki kell jelenteni a munkavállalókat, vagy továbbra is rendszerben kell tartani őket? Úgy gondolom, egy munkavállaló egyszerre csak egy közösségi országban lehet biztosítási jogviszonyban, de nem tudom, milyen szabály vonatkozik erre a speciális esetre. Válaszát előre köszönöm Üdvözlettel Barna Gábor
http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Meg_ha_elengedi_is_a_szallito_a_tartozast_d_AARBDB
Kérdés
Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ
Hipa megosztása székhely/telephelyek között
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft.-nek a székhelyén kívül volt eddig egy telephelye, ahol a raktára található. Az ügyvezetőn kívül más nem dolgozik a kft.-ben. Az ügyvezető elköltözött, és a saját lakását is bejelentette telephelyként, mert a postai levelek a székhelyről többször "elkeveredtek". Ezen a telephelyen nem folyik semmilyen tevékenység. Eddig eszközarányosan történt a megosztás ténylegesen a székhely és a korábbi telephely között. A helyiadó-törvény úgy fogalmaz (Függelék 7. pont), hogy olyan módszert kell alkalmazni, ahol nem nulla az adóalap a különböző helyeken. Mivel az új telephelyen nincsen eszköz, ezért személyi jellegű ráfordítással kellene ezentúl a megosztást elvégezni. Itt jönne a kérdés, mi alapján történjen a megosztás? Az ügyvezető munkaviszonyban, havi 230 ezer forintot keres, az új telephely után a kft. bérleti díjat fizet az ügyvezetőnek. A törvény alapján (Függelék 8. pont) a székhelyhez legalább 10 százalékot kell számolni, de a telephely minimális arányáról nem rendelkezik. Az említettek alapján, ha nem lehet nulla egyik helyen sem az adóalap, akkor a megosztás "hasra ütéssel" történhet csak, mivel nem áll rendelkezésre egy valós megosztási mutató a három hely között. Vagy ebben az esetben az új telephelyen ki lehet mutatni a nulla adóalapot? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel: Nagy Szabolcs
Idegen ingatlanon végzett beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tagjainak egyike tulajdonában álló lakást szerződés alapján székhelyként használja, térítésmentesen. A lakásban történő klimatizálás költsége (a klímaberendezések és a beszerelés) elszámolható-e a kft. költségei között idegen tárgyi eszközön végzett beruházásként? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
NAV-ellenőrzés: akikért a revizorok az ország másik végébe is elmennek
Cikk
Sok vidéki nagyváros adóhivatalában szokásos eljárás, hogy mindíg ugyanazokat a cégeket és magánszemélyeket vizsgálják újból és újból. A leggyakrabban Nógrád és Hajdú-Bihar megyében találkozhattunk véget nem érő adóvizsgálatokkal. Van olyan magánszemély, akit 2006 óta folyamatosan vizsgálnak, és létezik olyan cég, akinek évente 20-30 adóvizsgálatban is van része.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
