Tisztelt Szakértő! Bt. székhelyet változtat. Dolgozója fel akar mondani azzal az indokkal, hogy távolabbra kell munkába járnia (így is kb. 1 óra az utazás ideje, oda-vissza 2-2,5). Jár-e neki ebben az esetben végkielégítés? Köszönettel Pné
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó székhely/telephely ügyben kérném a segítséget. Van egy bérbeadással foglalkozó cég, van két lakás, amit bérbe ad. Ma értesültem róla, hogy áthelyezte a székhelyét egy másik városba. Az rendben van, hogy bejelentkezik az új székhelyre, de a bérbe adott lakások a régi székhelyen vannak (nem azon a címen, csak azon a településen), akkor az marad telephelynek?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van-e törvényes lehetőség arra, hogy a kft. székhelyként bejegyzett irodájának egy részét – nagyobb részét – albérletbe kiadjuk? Természetesen az iroda és az albérletként funkcionáló rész külön-külön bejáratú, egymástól elszeparált lenne. Mely feltételekkel, illetve bejelentési kötelezettségekkel lehet mindezt megvalósítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a szüleinél lakik még, így a közüzemi számlák az apa nevére szólnak. A vállalkozás székhelye a szülői ház, ami az egyéni vállalkozó lakcíme is egyben. Ebben az esetben lehet-e és ha igen, milyen megoldással fűtésre, áramra, telefonra elszámolnia költséget a vállalkozó fiatalnak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy irodaházban van 5 cég, egymás kapcsolt vállalkozásai. Az egyik cég tulajdona és telephelye az irodaház. A többi kapcsolt vállalkozás, amelyeknek nem itt van a székhelye. Mit tehetnek, hogy jogszerű legyen a működés? Béreljék, vagy ők is választhatják telephelyként? Most az ajtóra mindegyik cég neve ki van függesztve, ez helyes így? A másik kérdés, hogy ha egy székhelyre több egyéni vállalkozó és cég van bejelentve, akkor székhelyszolgáltatásról beszélünk? Törvényesen ebben az esetben hogy kell eljárnunk? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság székhelye az egyik tag lakása. Az lenne a kérdésem, hogy a kiküldetési rendelvény alapján hivatalos utazásnak minősül-e (és adómentesen kifizethető-e) a lakóhelyről (mint székhelyről) a telephelyre való be- és visszautazás? Köszönettel!
A 2015. évi CCXI. törvény és a vonatkozó rendeletek a kéményvizsgálati tevékenység díját a székhelyként bejelentett ingatlanok esetében a bejelentett társaságra hárítja. A kéményseprő cég a számlát az adott társaság nevére állítja ki. Kérdésem: ezt a számlát a társaság elszámolhatja költségként, levonhatja az áfát? A számlát kiállítóval nem a társaság, hanem egy magánszemély áll szerződéses kapcsolatban.
Tisztelt Szakértő! Evás bt. tevékenységét Budapesten végzi. Itt fizeti az iparűzési adót. A székhelye Gyömrő (itt nem végez semmit). Nincs sem bére, sem eszköze. Hogyan kell megállapítani a Gyömrőre eső iparűzési adó alapját? Köszönöm: Buriánné
Tisztelt Szakértő! "A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a fentiekben meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik." A mondat értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Egy 50 főt alkalmazó korlátolt felelősségű társaság egy bejelentett székhellyel és egy bejelentett telephellyel rendelkezik. A kettő közötti távolság 80 kilométer. A telephelyen gyártó üzem működik, a székhelyen található az ügyvezetés, az adminisztrációs részleg és egy raktár. A munkavédelmiképviselő-választás megtörtént, és a munkavédelmi képviselő egy, a székhelyen dolgozó munkavállaló lett. A fent beidézett jogszabályhely szerint, kötelező-e a telephelyen is önálló munkavédelmi képviselőt választani, hogyan kell értelmezni a mondat második felét? Válaszát előre is köszönöm.
Egy bt. ügyvezetője egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani, és ugyanazt a tevékenységet folytatná, mint a bt., a bt.-től bérelt területen, mely közvetlenül a bt. telephelye mellett van. A bt. áfaalany, az egyéni vállalkozást másodállásban alanyi mentesen szeretné indítani. Mire kell figyelnie?
Magyar ügyvédi iroda szerződik német gazdasági társasággal állandó megbízással. A teljesítés helye a B2B viszonyok alapján a megbízó székhelye lesz, a számlákat fordított áfával kell kiállítani? Köszönöm válaszukat
Az őszi adócsomagban elfogadott módosítások között megint akad a hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vonatkozó szja-rendelkezéseket érintő változás. Ez továbbra sem oldja meg teljesen a gyakorlatban felmerült problémákat.
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték