Áfa: teljesítés helye Kérdés
Magyar ügyvédi iroda szerződik német gazdasági társasággal állandó megbízással. A teljesítés helye a B2B viszonyok alapján a megbízó székhelye lesz, a számlákat fordított áfával kell kiállítani? Köszönöm válaszukat
233 találat a(z) székhely cimkére
Folt hátán folt: továbbra sem tökéletes a kiküldetés fogalma Cikk
Az őszi adócsomagban elfogadott módosítások között megint akad a hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vonatkozó szja-rendelkezéseket érintő változás. Ez továbbra sem oldja meg teljesen a gyakorlatban felmerült problémákat.
Ügyvezető lakásában lévő székhely költségei Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Belföldi kiküldetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
Adóellenőrzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, ha van egy cég, amelynek a székhelye Budapesten van (akár székhelyszolgáltatás keretében, de ott nincs jelen), a telephelye vidéken van, és az iratőrzési cím is be van jelentve, akkor hol végezheti az ellenőrzést az adóhivatal? Az ellenőrök nem akarnak kijönni a bejelentett iratőrzési címre, az iratmennyiséget pedig nem tudjuk felvinni a székhelyre, az adóhivatalba meg nem vihetjük be, mert nincs ekkora tárolóhelyük. Joga van-e kérni az adóhivatalnak az iratok székhelyen való ellenőrzését? Illetve kérhetem-e, hogy az iratőrzés helyére jöjjenek ki? Válaszukat várva, köszönettel.
Magyar székhellyel rendelkező külfödi fiókteleppel. Kérdés
Tisztelettel a következő kérdésre keresem a választ. Egy kft. magyar székhellyel és németországi fiókteleppel rendelkezik. Az alkalmazottak magyarországi bejelentéssel szerepelnek és kiküldetésben dolgoznak. De a tulajdonos úgy döntött, hogy a fióktelepre átjelenti a munkavállalókat. Ebben az esetben a magyar bérszámfejtésben ki kell jelenteni a munkavállalókat, vagy továbbra is rendszerben kell tartani őket? Úgy gondolom, egy munkavállaló egyszerre csak egy közösségi országban lehet biztosítási jogviszonyban, de nem tudom, milyen szabály vonatkozik erre a speciális esetre. Válaszát előre köszönöm Üdvözlettel Barna Gábor
http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Meg_ha_elengedi_is_a_szallito_a_tartozast_d_AARBDB Kérdés
Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ
Hipa megosztása székhely/telephelyek között Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft.-nek a székhelyén kívül volt eddig egy telephelye, ahol a raktára található. Az ügyvezetőn kívül más nem dolgozik a kft.-ben. Az ügyvezető elköltözött, és a saját lakását is bejelentette telephelyként, mert a postai levelek a székhelyről többször "elkeveredtek". Ezen a telephelyen nem folyik semmilyen tevékenység. Eddig eszközarányosan történt a megosztás ténylegesen a székhely és a korábbi telephely között. A helyiadó-törvény úgy fogalmaz (Függelék 7. pont), hogy olyan módszert kell alkalmazni, ahol nem nulla az adóalap a különböző helyeken. Mivel az új telephelyen nincsen eszköz, ezért személyi jellegű ráfordítással kellene ezentúl a megosztást elvégezni. Itt jönne a kérdés, mi alapján történjen a megosztás? Az ügyvezető munkaviszonyban, havi 230 ezer forintot keres, az új telephely után a kft. bérleti díjat fizet az ügyvezetőnek. A törvény alapján (Függelék 8. pont) a székhelyhez legalább 10 százalékot kell számolni, de a telephely minimális arányáról nem rendelkezik. Az említettek alapján, ha nem lehet nulla egyik helyen sem az adóalap, akkor a megosztás "hasra ütéssel" történhet csak, mivel nem áll rendelkezésre egy valós megosztási mutató a három hely között. Vagy ebben az esetben az új telephelyen ki lehet mutatni a nulla adóalapot? Köszönöm előre is válaszukat! Üdvözlettel: Nagy Szabolcs
Idegen ingatlanon végzett beruházás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tagjainak egyike tulajdonában álló lakást szerződés alapján székhelyként használja, térítésmentesen. A lakásban történő klimatizálás költsége (a klímaberendezések és a beszerelés) elszámolható-e a kft. költségei között idegen tárgyi eszközön végzett beruházásként? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
NAV-ellenőrzés: akikért a revizorok az ország másik végébe is elmennek Cikk
Sok vidéki nagyváros adóhivatalában szokásos eljárás, hogy mindíg ugyanazokat a cégeket és magánszemélyeket vizsgálják újból és újból. A leggyakrabban Nógrád és Hajdú-Bihar megyében találkozhattunk véget nem érő adóvizsgálatokkal. Van olyan magánszemély, akit 2006 óta folyamatosan vizsgálnak, és létezik olyan cég, akinek évente 20-30 adóvizsgálatban is van része.
Katás két telephely dupla helyi adó? Kérdés
1. Katás egyéni vállalkozó, akinek egy székhelye és egy telephelye van, mindkét helyen tételes helyi iparűzési adóra jelentkezett be. Az önkormányzat mindkét helyen évi 50-50 ezer adót vetett ki. Helyesen járnak-e el? 2. Egy katás egyéni vállalkozó egy székhellye és egy telephellyel rendelkezik. Egyik helyen katás tételes helyi adót fizeti, másik helyen nem fogadták el a katás tételes adót, mivel később lett bejelentve. Ez esetben az első helyen fizetnie kell-e a teljes 50 e tételes helyi adót, a másik helyen normál (bevétel minusz anyag, minusz elábé...) bevallást kell-e tennie? Lehet ez különböző a két helyen? Mi a teendő, ha nem lehet?
Iparűzési adó megosztása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és a telephelyek között komplex módszerrel történik. A telephelyeken lévő üzleteket a vállalkozás bérbe vette, bérleti díjat fizet utána. Kérdésem, hogy az eszközérték számításánál a költségként elszámolt bérleti díj összegénél figyelembe kell-e venni a telephelyeken lévő üzletek bérleti díjaként elszámolt költséget, vagy csak a tárgyi eszközökre fizetett bérleti díjjal kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Székhely Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye egy rokon lakásán van, akinek a kft.-hez semmi köze. A kft. semmilyen költséget nem fizet a tulajdonosnak. Van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a kft.-nek? Segítségét köszönöm. Ildi
Téves székhely a társasági szerződésben induló vállalkozásnál Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem új kft.-t alapított, és a székhely címe el lett írva a társasági szerződésben, elütötték az irányító számot és az utca nevét is. A jó cím: 1094 Bp., Tompa utca 17., ehelyett az lett írva 1095 Tompa Mihály utca 17. Egy étteremről, kávézóról van szó, ahol a székhely címe valójában a kávézó címe kellett volna, hogy legyen! Ügyfelem nem szeretné módosítani a társasági szerződést és minden dokumentumot ezzel, mert rengeteg plusz költség és időkiesés lehet, nyitni szeretnének minél előbb! Nem fordult elő még ilyen a munkám során, szeretném kérni szakértő véleményüket, hogy milyen esetleges próblémák adódhatnak ebből, milyen területeken van jelentősége a székhelynek, okozhat-e ez nekünk a későbbiekben problémát? Köszönettel: Krcsik Eszter
Egyéni vállalkozó által bérbevett ingatlan felújítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a bejelentett lakcímét használja az egyéni vállalkozás székhelyeként. Most a lakást felújította. Úgy gondolja, hogy a teljes felújítási költséget elszámolja, mint egyéni vállalkozó. Arra hivatkozik, hogy a barátnőjénél lakik, és a saját lakását csak az egyéni vállalkozás székhelyeként használja, azonban a bejelentett lakcíme a szóban-forgó lakásban van. Elszámolhatom-e a teljes költséget költségként az egyéni vállalkozásában? Illetve a felújítást értékcsökkenésként kellene elszámolnom? Válaszát köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
