241 találat a(z) székhely cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó a szüleinél lakik még, így a közüzemi számlák az apa nevére szólnak. A vállalkozás székhelye a szülői ház, ami az egyéni vállalkozó lakcíme is egyben. Ebben az esetben lehet-e és ha igen, milyen megoldással fűtésre, áramra, telefonra elszámolnia költséget a vállalkozó fiatalnak? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy irodaházban van 5 cég, egymás kapcsolt vállalkozásai. Az egyik cég tulajdona és telephelye az irodaház. A többi kapcsolt vállalkozás, amelyeknek nem itt van a székhelye. Mit tehetnek, hogy jogszerű legyen a működés? Béreljék, vagy ők is választhatják telephelyként? Most az ajtóra mindegyik cég neve ki van függesztve, ez helyes így? A másik kérdés, hogy ha egy székhelyre több egyéni vállalkozó és cég van bejelentve, akkor székhelyszolgáltatásról beszélünk? Törvényesen ebben az esetben hogy kell eljárnunk? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság székhelye az egyik tag lakása. Az lenne a kérdésem, hogy a kiküldetési rendelvény alapján hivatalos utazásnak minősül-e (és adómentesen kifizethető-e) a lakóhelyről (mint székhelyről) a telephelyre való be- és visszautazás? Köszönettel!

Kérdés

A 2015. évi CCXI. törvény és a vonatkozó rendeletek a kéményvizsgálati tevékenység díját a székhelyként bejelentett ingatlanok esetében a bejelentett társaságra hárítja. A kéményseprő cég a számlát az adott társaság nevére állítja ki. Kérdésem: ezt a számlát a társaság elszámolhatja költségként, levonhatja az áfát? A számlát kiállítóval nem a társaság, hanem egy magánszemély áll szerződéses kapcsolatban.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Evás bt. tevékenységét Budapesten végzi. Itt fizeti az iparűzési adót. A székhelye Gyömrő (itt nem végez semmit). Nincs sem bére, sem eszköze. Hogyan kell megállapítani a Gyömrőre eső iparűzési adó alapját? Köszönöm: Buriánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a fentiekben meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik." A mondat értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Egy 50 főt alkalmazó korlátolt felelősségű társaság egy bejelentett székhellyel és egy bejelentett telephellyel rendelkezik. A kettő közötti távolság 80 kilométer. A telephelyen gyártó üzem működik, a székhelyen található az ügyvezetés, az adminisztrációs részleg és egy raktár. A munkavédelmiképviselő-választás megtörtént, és a munkavédelmi képviselő egy, a székhelyen dolgozó munkavállaló lett. A fent beidézett jogszabályhely szerint, kötelező-e a telephelyen is önálló munkavédelmi képviselőt választani, hogyan kell értelmezni a mondat második felét? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Egy bt. ügyvezetője egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani, és ugyanazt a tevékenységet folytatná, mint a bt., a bt.-től bérelt területen, mely közvetlenül a bt. telephelye mellett van. A bt. áfaalany, az egyéni vállalkozást másodállásban alanyi mentesen szeretné indítani. Mire kell figyelnie?

Kérdés

Magyar ügyvédi iroda szerződik német gazdasági társasággal állandó megbízással. A teljesítés helye a B2B viszonyok alapján a megbízó székhelye lesz, a számlákat fordított áfával kell kiállítani? Köszönöm válaszukat

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, ha van egy cég, amelynek a székhelye Budapesten van (akár székhelyszolgáltatás keretében, de ott nincs jelen), a telephelye vidéken van, és az iratőrzési cím is be van jelentve, akkor hol végezheti az ellenőrzést az adóhivatal? Az ellenőrök nem akarnak kijönni a bejelentett iratőrzési címre, az iratmennyiséget pedig nem tudjuk felvinni a székhelyre, az adóhivatalba meg nem vihetjük be, mert nincs ekkora tárolóhelyük. Joga van-e kérni az adóhivatalnak az iratok székhelyen való ellenőrzését? Illetve kérhetem-e, hogy az iratőrzés helyére jöjjenek ki? Válaszukat várva, köszönettel.

Kérdés

Tisztelettel a következő kérdésre keresem a választ. Egy kft. magyar székhellyel és németországi fiókteleppel rendelkezik. Az alkalmazottak magyarországi bejelentéssel szerepelnek és kiküldetésben dolgoznak. De a tulajdonos úgy döntött, hogy a fióktelepre átjelenti a munkavállalókat. Ebben az esetben a magyar bérszámfejtésben ki kell jelenteni a munkavállalókat, vagy továbbra is rendszerben kell tartani őket? Úgy gondolom, egy munkavállaló egyszerre csak egy közösségi országban lehet biztosítási jogviszonyban, de nem tudom, milyen szabály vonatkozik erre a speciális esetre. Válaszát előre köszönöm Üdvözlettel Barna Gábor

Kérdés

Az Itv. 17. § (4) bek. szerint az (1) bek. n) szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége... A 17. § z (1) bek. n) pontja mind az elengedő, mind a vagyonszerző vonatkozásában a „gazdálkodó szervezet” fogalmával operál. A (4) bek. viszont úgy fogalmaz, hogy az illetékmentesség mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye, ahol…. Azaz a vagyonszerző – bizonyos további feltételek fennállása esetén ugyan, de – lehet olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a székhelye külföldön van. Magyar gazdálkodó szervezetnek, gazdasági társaságnak a székhelye viszont nem lehet külföldön. Ez logikailag azt jelenti, hogy ha nem lenne a (4) bek. szerinti „megszorítás”, akkor bármilyen külföldi államban (is) lehetne a székhelye, nemcsak belföldön. Ez azt jelenti, hogy az (1) bek. n) pont alkalmazásában, amikor „vagyonszerző gazdálkodó szervezet”-et említ a törvény, ott külföldi székhelyű, illetőségű gazdálkodó szervezetre, így köztük gazdasági társaságra is utal, azokra is vonatkozik. Viszont ezen jogszabályhely az elengedő és a vagyonszerző közötti mindennemű megkülönböztetés nélkül rendelkezik követelések gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozásáról, követelés-elengedéséről és a tartozásátvállalásáról. Így viszont, ha a vagyonszerző lehet külföldi – és fentebb erre jutottam – akkor az elengedő is lehet az. Üdv.MZ

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Céges személygépjárművön végzett beruházás

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Áfás őstermelő megszűnése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Külföldi reprezentáció áfamegítélése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink