A könyvelők nem szeretik a telefonszámlákat: egyszerre kell értelmezniük több adótörvényt, ráadásul a számviteli törvény előírásainak is meg kell felelniük. Az alábbiakban ehhez adunk segítséget.
Tisztelt Cím! 2014-es üzleti évben kisvállalati adó alanyaként betéti társaság kötelezett-e beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére hivatkozott jogszabályhely alapán? 2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.
Milyen számviteli teendői vannak egy bt.-nek, ha kft.-vé szeretne alakulni? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A bt. kft.-vé szeretne alakulni a közeljövőben. A bt. a számviteli törvény hatálya alá tartozik és kettős könyvvitelt vezet. Így a záró és a nyitó adatok a rendelkezésére fognak állni. A kérdésem az, hogy milyen záró bevallásokat kell beadnia, illetve az átalakulást kell-e neki könyvvizsgálóval auditáltatni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel megállapodás alapján negyedéves szinten előre kiszámlázza. A számla mindig az előlegbekérő alapján beérkezett banki teljesítés után készül el. Kérdésem az, hogy lehet-e ebben az esetben előlegszámla helyett végszámlát kiállítani, mivel azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafusra hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
El lehet számolni a külföldön kártyával történő fizetés esetén a nyugták alapján szállásköltségeket, illetve egyéb más költségeket, ha nincs róla számla csak nyugta? Kiküldetési rendelvény alapján is el tudom számolni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy építési beruházási projektben konzorciumi tag (vezető tag), a konzorciumi szerződésben a pénzügyi ütemezés szerint a konzorcium-vezető jogosult számlát benyújtani. Kérdéseim a következők ezzel kapcsolatban: 1. Milyen bizonylat alapján fogjuk a másik konzorciumi taggal elszámolni az elvégzett munkákra kapott bevételt és költséget? (Számla, konzorciumi szerződés? ) Tudomásom szerint nem számlázhatnak egymásnak a konzorciumi tagok (?) 2. A Tao. tv. vagy a Sztv. előír-e a konzorciumi szerződések alapján megvalósult árbevétellel kapcsolatosan bármilyen szabályt? Válaszát köszönöm.
Sarkalatos kérdés az elvárt jövedelem számítása során, hogy az alvállalkozó teljesítése közvetített szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. Alvállalkozók igénybevétele jellemzően az építőipari vállalkozásoknál fordul elő, és – nem véletlenül – őket is ellenőrzik e téren a leggyakrabban.
Cégünk egy közhasznú nonprofit kft. 2012 második félévében alakultunk, már az új törvény szerint, az alapító okiratban cégbírósági bejegyzéssel lettünk közhasznúnak minősítve. A közhasznúsági minősítés fenntartásával kapcsolatban van-e teendőnk 2014.05.31-ig? Ki vizsgálja/vizsgálhatja, hogy két év átlagában megfelelő erőforrással és társadalmi támogatottsággal rendelkezünk-e? Mik a kritikus pontok a számvitelben és adózásban, amikre egy közhasznú nonprofit kft-nek figyelni kell?
A közhasznú alapítványok működtetésével, könyvelésére, szabályozására, beszámolási, bevallási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során számos kérdés merül fel, nem egyszerű eligazodni a jogszabályok útvesztőjében. Cikkünkben átfogó képet próbálunk adni a közhasznú alapítvány működtetésével, nyilvántartásainak vezetésével, beszámoló-készítési, valamint adófizetési kötelezettségével kapcsolatban.
Tisztelt Szakértő! Egy társasháznál az egyik tulajdonos keresett meg azzal a problémával, hogy szerinte a közös képviselőjük nem tartja be a bizonylati rendet. Például magánszeméllyel végeztet el karbantartási munkát, aki átvételi elismervényt ad a kapott összegről. Ez nem számviteli bizonylat szerintem. A kérdésem az lenne, hogy a társasházra, még ha hat lakásosnál kisebb is, akkor is a számviteli törvény és az abban leírt bizonylati fegyelem vonatkozik-e rá, illetve a házi pénztár vezetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e? Úgy tudom nincs szervezeti és működési szabályzat, mivel hat lakásosnál kisebb. Ez helyes? Válaszát előre is köszönöm.
Egy kft. euró devizaszámlával rendelkezik. Szabályosan jár-e el, hogyha nagyobb árfolyamnyereség realizálása érdekében felveszi az euró devizaszámlájáról az eurót bankfiókjában és valutaváltó helyen forintra váltja, utána befizeti a kapott forintösszeget a forint bankszámlájára? – kérdezte olvasónk. Verbai Tamás szakértőnk válaszolt.
Evás? Evásból társasági adós lett? Szüneteltette evás egyéni vállalkozását? A számviteli törvény hatálya alá tartozik vagy sem? Kapott bevételt kapcsolt vállalkozásától? Hordoz még magával kötelezettségeket a nem evás időszakból? Összefoglaltuk az evás bevallási tudnivalókat.
Év közben az üzleti, a bevételi tervek megfelelő alakulása, év vége felé azonban már a „vajon mennyi nyereségadót kell fizetnünk” kérdés is a tulajdonosok, vállalkozások érdeklődésének fókuszába kerül. Ügyes tervezéssel egy vállalkozás jelentősen, a beruházás értékét meghaladóan is csökkenteni tudja adóalapját.
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-vel kapcsolatban lenne kérdésem. 2007-ben alakult, 2009-től evás, ahol bevételi nyilvántartást vezettünk. 2013-tól bejelentkeztünk a katába. A bt. beltagja nem főállású, mellette 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Szeretnénk 2014-től visszatérni a számviteli törvény hatálya alá. A bejelentésen kívül mi a teendő? Hogyan fog a mérleg alakulni? Előre is köszönöm a segítséget: Molditzné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték