Számviteli tudnivalók végelszámoláskor Cikk
A végelszámolás olyan eljárás, melynek keretében az adóalany jogi személy jogutód nélkül szűnik meg, úgy, hogy van vagyona, amellyel a hitelezőket ki tudja elégíteni, tartozásait ki tudja egyenlíteni.
A végelszámolás olyan eljárás, melynek keretében az adóalany jogi személy jogutód nélkül szűnik meg, úgy, hogy van vagyona, amellyel a hitelezőket ki tudja elégíteni, tartozásait ki tudja egyenlíteni.
A támogatások könyvelése általában is összetett feladat, különösen, ha a kifizető a szokásosnál bonyolultabb feltételeket szab. Sőt, az is lehet, hogy valójában nem is támogatás az, amit e címen számolt el a cég.
Jelen kiadványunk – sorrendben a harmadik –, amely a nem rutinszerű, nem a mindennapi könyvelési munkában előforduló számviteli esetekkel foglalkozik. Abban nyújt segítséget, hogy a vállalkozás és a könyvelés meg tudja találni a megfelelő eljárási módot ahhoz, hogy a szabályoknak megfelelően rögzítsék a cég életében bekövetkező gazdasági eseményeket.
Az elmulasztott könyvvizsgálat témájában írt, június 20-án megjelent cikkemhez érkezett olvasói hozzászólások – úgy vélem – megérdemelnek egy új, az ilyenkor szokásos válaszokat meghaladó terjedelmű írást.
Írásunkban a Kormány nevében június 6-án benyújtott T/4243. törvényjavaslatnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (számviteli törvény) tervezett változtatásait mutatjuk be.
Számviteli, munkajogi és európai uniós szinten szabályozott kérdések domináltak az Adózónán az elmúlt hónapban.
Március beköszöntével utolsó szakaszába értünk a számviteli politikák aktualizálására előírt határidőnek. A számviteli törvény 2023. évi változásokkal nem érintett pontjai kapcsán is indokolt lehet a cég számviteli szabályainak módosítása – például az amortizációt vagy a céltartalék képzését érintően.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől