Háromoszlopos beszámoló készült úgy, hogy a 2024. évi zárómérleg a javítás nélküli tételekkel történt. Beszámolókészítéskor, ha a 2024. évi adatok és a 2025. évi adatok között nincs meg a logikai összefüggés, szükséges-e újból feltüntetni a középső oszlop adatait, vagy elég, hogy a 2025. évet jó adatokkal zárjuk? A kérdésre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Transzferár-korrekciók és mikrovállalkozói határértékek 2026-tól című cikksorozatunk második részében bemutatjuk, mikor kell könyvelni a transzferár-korrekciót, és hogyan néz ki ez a gyakorlatban.
Háromrészes cikksorozatunk első részében megmutatjuk, miért lett 2026-ban kiemelt számviteli téma a transzferár.
A könyvelőirodák folyamatosan követik a vállalatirányítási rendszereket, a könyvelőprogramokat, és törekednek arra, hogy azok legmodernebb változataival dolgozzanak. Az AI – amivel eddig inkább ijesztgették a szakmát, munkájuk elvesztését jósolva – azonban új perspektívákat nyithat a számvitelesek számára is.
A magyar vállalkozások gyakorlatában is gyakran találkozunk külföldi pénzértékre szóló eszközökkel és kötelezettségekkel. A számviteli törvény ezekre vonatkozóan is előírja az év végi értékelést.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy korábbi évre elrendelt adóhatósági ellenőrzés lezárását követően hogyan változik az iratmegőrzési kötelezettség. A kérdésre Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi szakértő válaszolt.
2026-ra a fenntarthatósági információk közzététele már nem pusztán reputációs kérdés, mivel egyre több vállalkozásnál jogszabályi kötelezettséggé válik és a beszámolókészítés folyamatába épül be. A CSRD-hez kapcsolódó hazai szabályozás következtében a fenntarthatósági (ESG) jelentés a vállalkozó üzleti jelentésének elkülönült részeként jelenik meg, és szorosabb kapoccsal kötődik a számviteli beszámoló adataihoz.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték