A nap kérdése: hogyan lehet rendezni a könyvelést – több évet érintő – jelentős összegű hiba esetén?

Megosztás Tetszik

Könyvelés átvételekor – több évet érintő – hibák lettek feltárva, a feltárt hibák hatása jelentős. A könyvelés rendezésével kapcsolatos olvasói kérdésekre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: 2026.01.01-jével történt két kft. könyvelésének átvétele (tao hatálya alá tartoznak). Mindkét társaságnál hasonló, több évet érintő hibák lettek feltárva. A könyvelésben 2022-től több rendezetlen tétel szerepel, például átutalásos szállítói és vevői számlákat korábban készpénzben kiegyenlítettek, azonban erről nem készült megfelelő bizonylat, vagy nem állapítható meg, mely számlához tartozik. Előfordult az is, hogy az ügyvezető magánjellegű kiadásait céges pénzből rendezte. A feltárt hibák hatása jelentős. Az ügyvezető 2026-tól szeretné teljesen rendezni a könyvelést. Megoldható-e, hogy a 2026. évi nyitást már a dokumentumokkal és egyeztetésekkel alátámasztott, valós állapotnak megfelelően rögzítsük, a korábbi évek hibahatásait pedig elkülönített főkönyvi számlákon mutassuk ki? Mivel a hibák jelentősnek minősülnek, a 2026. évi beszámolót háromoszlopos mérleggel készítenénk el, a kiegészítő mellékletben részletesen bemutatva a korrekciókat. Vagy a 2025. évi záró adatokból kell nyitni, és 2026-ban kell könyvelni a korábbi évek hibáinak korrekcióját? A hibákat évenként külön szükséges minősíteni? Több hónapos egyeztetés után ezt látjuk a legátláthatóbb megoldásnak. Van esetleg szakmailag megfelelőbb eljárás?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A helyes eljárás az, hogy a 2026. évi nyitást a 2025. évi lezárt záró adatok folytonosságával kell elvégezni; a korábbi éveket érintő feltárt hibák nem a nyitó adatok közvetlen átírásával, hanem 2026-ban, a feltárás időszakában rendezendők.

Mivel a hibák jelentősek, a 2026. évi beszámolót háromoszlopos mérleggel és eredménykimutatással kell elkészíteni, és a kiegészítő mellékletben a hibákat, illetve hibahatásokat megfelelő részletezettséggel be kell mutatni.

A dokumentálatlan vevő- és szállítói kiegyenlítéseket, valamint az ügyvezető magánjellegű kiadásait tételes egyeztetéssel, leltárral, jegyzőkönyvezéssel és jogcímszerű minősítéssel kell rendezni. A beazonosíthatatlan vagy magáncélú kifizetések nem rendezhetők pusztán technikai átvezetéssel; azoknál külön el kell dönteni, hogy az ügyvezetővel szembeni követelésként, cég érdekében elszámolható ráfordításként vagy más jogcímen – például jogviszony szerinti jövedelem – kezelendők.

Az adókövetkezményeket adónemenként külön kell felmérni, és ahol a feltárt eltérés ezt indokolja, az érintett korábbi bevallásokat önellenőrzéssel rendezni kell.

A hibák értékelésénél az érintett évek szerinti bontás szükséges, de a jelentőség megítélését mindig a számvitelről szóló törvény, a számviteli politika és a konkrét hibahatások összessége alapján kell elvégezni.