A Dentsu Aegis Network által évente közzétett, a világ 59 országra kiterjedő előrejelzése szerint a globális reklámköltések összértéke idén várhatóan eléri a 615,4 milliárd dollárt, ami 3,9 százalékos növekedést jelent az előző évi 592,3 milliárd dollárral szemben. A magyarországi reklámpiac eközben 7 százalékos bővülésre számíthat.
Gyakran előfordul, hogy e-mailen vagy telefonon terméket vagy szolgáltatást kínálnak számunkra, mely kapcsolatfelvételnek vagy ismételt kapcsolatfelvételnek nem örülünk. Arra is sor kerülhet, hogy a vállalkozásunk meglévő ügyfelei figyelmét szeretné egyéb termékeire, szolgáltatásaira felhívni. Ezzel összefüggésben pedig használná a szerződés teljesítése körében hozzá kerülő személyes adatokat. Nézzük, milyen választ ad ezen kérdésekre a GDPR.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az alapvetően gyermekeket és fiatalkorúakat célzó Ask Bongo ("Kérdezd Bongót!") szolgáltatás reklámjai miatt, amelyek megsérthették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát – közölte a GVH.
Tisztelt Szakértők! Cégünk élelmiszergyártással foglalkozik, nagy- és kiskereskedelmi partnereinknek értékesítünk, akik eljuttatják a fogyasztóhoz a termékeinket. Időről időre akciózunk, melynek keretében egy-egy termékünket akciós áron lehet elérni a boltokban. Az akció ideje alatt olcsóbban értékesítjük a kiválasztott terméket, illetve a kereskedelmi céggel külön megállapodást kötünk az akciós termékkel kapcsolatos reklám-marketing szolgáltatásra. Az akciós időszak végén a partnerünk a reklám-marketing költségeket kiszámlázza felénk, de a teljesítés dátumához jellemzően az akció kezdő napját írják, amivel nem értünk egyet, tekintettel arra, hogy az akciós időszak meghatározott, előre rögzített, tehát úgy gondoljuk az időszakos elszámolás szabályait kellene alkalmazni számlázáskor. A szerződésben viszont a partner rögzíti, hogy felek megállapodása szerint a teljesítés dátuma az akció kezdő napja. Kérdésem: helyesen jár el a kereskedelmi partner és felek megállapodhatnak-e abban, hogy mi legyen a teljesítés dátuma, illetve ha nem, akkor a vázolt ügyletet miként kell számlázni, főleg akkor, ha időszakos elszámolásra vonatkozó szabály alkalmazása nincs kikötve a szerződésben. Válaszukat előre is köszönöm!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1,8 milliárd forintos bírságot szabott ki a Telenor Magyarország Zrt.-vel szemben a vállalat megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt – közölte a hivatal az MTI-vel. A Telenor vitatja a döntést, a bírság összegét súlyosan aránytalannak gondolja, ezért bírósághoz fordul.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi ügyben kérem szíves segítségüket. Ügyfelem (egy szakmai rendezvényszervező kft.) szakmai együttműködési megállapodást kötne egy egyetemmel és más partnerszervezetekkel. Ennek keretében az ügyfelem által szervezett szakmai rendezvényen az egyetem szakmai képzésének hallgatói jegyár-kedvezményt kapnak, amivel a rendezvényen részt tudnak venni, a kedvezményes jegy megvásárlásával. A szakmai rendezvényen az egyetem/partnerszervezet logója mint szakmai partner kihelyezésre kerül. Továbbá a partnerszervezet ötletekkel, aktuális piaci információkkal, egyéb tapasztalatokkal segítséget nyújthat a társaság által szervezett rendezvényekhez (témajavaslat az egyes rendezvényekhez, helyszínjavaslat, érdeklődők felkutatása stb.). A társaság előadásokat, prezentációkat tarthat a partnerszervezetnél (egyetemnél) az adott piacot és ehhez kapcsolódó rendezvényeket érintő témában. Lehet-e a fenti "együttműködésnek" adózási vonzata? Minősíthető-e reklámnak ez a fajta szakmai együttműködés reklámadó szempontból, esetleg barter ügyletnek, tekintve a kedvezményes jegyeket, előadásokat, amelyek ingyenesen történnek, a hallgatók viszont a szakmai fejlődés/képzés során az ötleteiket/javaslataikat átadják ügyfelemnek? Von-e maga után bármiféle adózási kötelezettséget?
Nem tárgyilagosan hasonlította össze az iPhone 7 készülékajánlatokat saját és versenytársa előfizetői csomagjának részeként a Magyar Telekom a "Mennyit fizetnél egy iPhone-ért?" című elektronikus reklámlevelében – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Béres Gyógyszergyár Zrt., a WALMARK Kft., valamint a Bayer Hungária Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy gyógyszergyártó cég ingyenes gyógyszermintát bocsát a kereskedelmi képviselete számára, melynek a csomagolására rákerül, hogy ''minta'', továbbá, hogy kereskedelmi forgalomba nem hozható termék, akkor az ilyen megkülönböztetéssel ellátott gyógyszer marketinganyagnak minősül/minősülhet-e áfaszempontból? A készleten is átminősíthető marketinganyaggá? Majd kiadáskor mint marketinganyag megjelenhet a számlán? Ha marketinganyag lesz, akkor megőrzi a gyógyszerek 5%-os áfakulcsát, vagy ebben az esetben már 27%-os áfakulcsot kell rá alkalmazni? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel:: Füzesi Katalin
Az MNB 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Raiffeisen Bankot a személyi kölcsöneinek reklámozása során feltárt jogsértések miatt. A hitelintézet többször nem a jogszabályban előírt kölcsönösszeggel számítva tüntette fel a hitel lényeges feltételeit bemutató reprezentatív példát, s nem feltűnően jelenítette meg a hitelköltségeket összegző THM értékét – írja honlapján az MNB.
Tisztelt Adózóna! Cégünk minden évben céges logóval és adatokkal ellátott speditőr naptárt készített, melyet vevőink – elsősorban a cégek ügyintézői – kapnak meg. A naptárt 0 forinttal a cég számláján kiszámlázzuk, nyilvántartást vezetünk róla. A speditőr naptár osztásával célunk cégünk reklámozása, nem pedig a vevők megajándékozása. A naptár bruttó értéke 1000 forint alatt van. Kérdésünk: * Üzleti ajándékként kell-e a naptárt elszámolnunk? * Ha igen, akkor a beszerzést terhelő áfaösszeg levonható-e? * Ha üzleti ajándék, akkor a reklámhordozó utáni termékdíjat meg kell-e fizetünk? * Abban az esetben, hogyha egy vevőnek a naptáron kívül még küldünk ki üzleti ajándékot (például bor, bonbon), és a kettő értéke meghaladja az 5000 forintot, akkor az áfát levonásba helyezhetjük-e?
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes egyéni vállalkozó a Facebook-on reklámoz, amiről számlát kap; a számla 0 százalék áfát tartalmaz. Közösségi adószámmal rendelkezik. Kérdésünk, hogy az áfabevallásban mely soron kell aszerepelnie a fenti számlának, illetve az A60-as bevallás mely soraiban kell feltüntetni? Fizetendő áfa keletkezik-e ez után a számla után, vagy a fizetendő sorban, illetve a levonató sorban is is szerepelnie kell ennek a tételnek – tehát fizetnie nem kell?
Tisztelt Szakértő! Cégünk reklámkampányok létrehozásával, kivitelezésével foglalkozik. Ehhez különböző helyszínekkel (például strandok, fitnessz termek stb.) szerződést kötünk, majd az ő helyszíneiket értékesítjük reklámcéllal ügyfeleinken (tehát például naptej posztert teszünk ki strandokon). Maguknak a reklámanyagoknak a gyártásához (például poszterek, szórólapok stb.) nyomdákat, a kihelyezésükhöz (kiragasztás, helyszínre szállítás stb.) logisztikai cégeket veszünk igénybe. Kérdés, hogy a nyomdák és logisztikai cégek alvállalkozóink-e? Az ügyfeleink (=naptejes) és a köztünk lévő szerződésbe belekerül, hogy alvállalkozót igénybe vehetünk. A nyomdákkal és logisztikai cégekkel nincs konkrét szerződésünk, a munkákat esetileg rendeljük meg tőlük (Megrendeléssel). Ez a tevékenység, mely szerint mi kampányt hozunk létre, ill. külső cégek közreműködését vesszük igénybe a megvalósításhoz, ez MINŐSÍTHETŐ-E A PTK. SZERINTI VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSES KAPCSOLATNAK, és így nálunk a hipa csökkenthető-e a nyomdai ill. a logisztikai költségekkel? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy számítástechnikai vállalkozás vásárolna egy siklóernyőt, mellyel versenyeken vennének részt, és reklámeszközként használnák. Ebben az esetben természetbeni juttatásnak minősül, hogy a dolgozó használja a sporteszközt, meg kell-e utána fizetni az adót, illetve ebben az esetben az áfa levonható-e? Reklámadófizetési kötelezettség terheli-e a vállalkozást? Köszönöm a segítségét. PK
Tisztelt Szakértő! Egy rendezvényszervezéssel foglalkozó cég a megrendelője megbízásából egy reklámozó cég által például moziban reklámoz bizonyos terméket. A rendezvényszervezőnek a reklámot közzétevő nyilatkozik, hogy nem terheli a reklámmal adófizetési kötelezettség. A rendezvényszervező pedig a továbbszámlázáskor például marketing szolgáltatást tüntet fel, hiszen több mindenből tevődik össze ezen megrendelése, amit a szerződés részletesen tartalmaz. Van-e bármiféle kötelezettsége, (jelentési, adófizetési, bevallási) ezen esetben a rendezvényszervező cégnek? Köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték