208 találat a(z) osztalékfizetés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. előző év dec. 31-én 5 tagból állt. 2019 május 2-án az egyik tag adott el az üzletrészéből, így 6 tagra emelkedett a létszám. 2019. május 25-én taggyűlési határozat született osztalék kifizetéséről. A könyvelésben rögzítésre került mint tulajdonosokkal szembeni kötelezettség, de a tényleges kifizetés most október 5-én történne. Időközben az egyik tag 06. 10-én eladta az üzletrészét az egyik már meglévő tagnak. Kinek kell ilyen esetben osztalékot fizetni? Az üzletrészek adásvétele névértéken történt, az osztalékra nem tettek említést a szerződésben.

Cikk

Olvasónk a következőket kérdezte: Rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot ne neki, hanem az ő anyavállalatának, tehát az osztalékot fizető cég „nagyanyjának” fizessük ki? Vagy rendelkezhet-e úgy az anyavállalatunk, hogy a neki járó osztalékot kompenzáljuk egy másik céggel fennálló követelésünkkel, amely vevői követelés az anyavállalatunk tulajdonosával, azaz a „nagyanyánkkal” szemben áll fenn? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek négy tagja van – ezen tagok törzsbetéte megegyezik és ugyanolyan arányban jogosultak az osztalékra is. A taggyűlés – ebben a felállásban – májusban osztalékot hagy jóvá (mely ekkor nem kerül kifizetésre). Év vége fele a tagok úgy döntenek, hogy az osztalék kifizetésének arányát megváltoztatják és az nem egyenlő arányban kerül kifizetésre (ezt a társasági szerződésben módosítják is). Kérdés: a módosítás előtt jóváhagyott, de csak utána kifizetésre kerülő osztalék milyen arányban jár a tagok részére? Segítségüket köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kezembe akadt egy cikk (mely ezen a linken elérhető: https://www.origo.hu/gazdasag/20181220-osztalekfizetes-ev-kozben-a-taggyules-is-meggondolhatja-magat.html), melyben az olvasható, hogy egy pár évvel ezelőtt elvi jogesetté vált bírósági döntés kimondta: egy részvénytársaság éves közgyűlésének az osztalék megállapítására vonatkozó határozata később, újabb közgyűlésen módosítható. Ezt a "lehetőséget" támasztja alá a számviteli tv. két évvel ezelőtti módosítása is, hogy a jóváhagyott osztalék számviteli elszámolása év közben történik, nem az elfogadott éves beszámolóban kell kimutatni rövid lejáratú kötelezettségként. Így, amennyiben a cég likviditási helyzete megengedi, módosítható az osztalékfizetéséről szóló döntés egy újabb közgyűlésen. Az én esetemben egy egyszemélyes kft.-ről van szó, akinek a tulajdonosa eladná a céget, de előtte a még ki nem vett, korábbi években felhalmozott eredményét fel szeretné venni osztalékként. A kérdésem az, hogy ebben az esetben hozhat-e alapítói határozatot az osztalékfizetésről (a mérleg jóváhagyásakor arról hozott döntést, hogy nem fizet osztalékot) év közben, és ez alapján kifizetheti-e a korábbi évek leadózott eredményét cégének eladása előtt. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás mellett döntött, de az osztalék kifizetésére csak részben van pénzeszköze. Kérdés, hogy ilyen esetben mi a teendő? Válaszát nagyon megköszönve, tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét osztalékkifizetéssel kapcsolatban. Egy kft. 2018. 05. 24-én taggyűlési határozatában a 2017. évre vonatkozóan 1,6 millió forint osztalék kifizetéséről döntött (a kifizetés feltételei adottak). 2018. 05. 30-án kifizette az osztalékot, a járulékokat levonta, a 1808-ason 2018. 05. hónapban bevallotta. 2018.05.30-án közzétette a beszámolót. Az osztalékkifizetéshez a 2017. évi mérleg megfelelő, vagy a 2018.05.01-2018.05.29 (05.30) időszakra közbenső mérleget kellett volna készítenie? A közzététel időpontja jó a kifizetéshez, vagy hamarabb kellett volna közzétenni? A 1729-es társaságiadó-bevallás 1729-A-02-02 tájékoztató adatok 20. sorában "a 2017. évre jóváhagyott osztalék" viszont nem szerepel az osztalék 1,6 millió forintos összege. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást, vagy ez helyesbítés? A 1829-es társaságiadó-bevallás 1829-A-02-02 oldalán, a 40. sorban kell az 1,6 millió forintot, mint a 2018. évben kifizetett osztalékot feltüntetni? Köszönöm szépen a segítséget.

Kérdés

Egy kft. a 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlésen külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról, amiben osztalékfizetésről is határoztak. Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozattal nem lett csatolták, így a számviteli törvény 153. § (1) bekezdése szerinti letétbe helyezési kötelezettség ezen része nem valósult meg. Kérdésem: a társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2018-ban fizethetett-e osztalékot, vagyis az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat letétbe helyezése feltétele-e annak, hogy a társaság osztalékot fizethessen? Amennyiben az így kifizetett osztalék szabálytalannak tekintendő, úgy a kifizetés osztalékelőlegnek vagy jövedelemnek minősül-e? A kifizetett osztalék „szabályossá tételére” megoldás-e a beszámoló ismételt letétbe helyezése? Köszönettel: Viczkó József

Kérdés

Az Adózónán megjelent cikk (https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Osztalek_utani_szocho_mennyi_lesz_a_maximum_DBN2PX) a következőt írja arra a kérdésre, hogy 2019-től mennyi az osztalék utáni fizetendő maximum szociális hozzájárulási adó. A maximum összegről a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) előírásából lehet következtetni. A 2019. évtől hatályos előírás nem a fizetendő összeg maximumát, hanem a jövedelem maximumát határozza meg. Ez pedig a minimálbér 24-szerese. A minimálbér pedig a szochotörvény szerint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve a szochotörvény szerinti egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért. Kérdésem a következő: Aki osztalékot kap, az a társaság tagja, tulajdonosa? A szochotörvény 2. § (2) bekezdés, 34. § 10. pontja szerint: „10. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az előzőek szerint meghatározott minimálbér... Kit nevezünk társas vállalkozónak? 1.) Azon tagok, akik nem ügyvezetők, minden esetben társas vállalkozónak minősülnek? 2.) Azon tagoknál, akik ügyvezetők, a foglalkoztatás jellege határozza ezt meg (munkaviszony, megbízási vagy tagi jogviszony), vagy minden ügyvezető tulajdonos tag is társas vállalkozó?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem szeretne áttérni a társasági adózási formából a kiva adózási formára. Ilyenkor mi történik a pályázat alapján elnyert beruházásokkal, s esetleg új pályázat beadását nem befolyásolja a kiva adózási formára való áttérés? A tao. alatti eredménnyel mi történik, csak külön kell könyvelni és az osztalékfizetésnél a tao. szerint fizeti a járulékokat?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. évi osztalékfizetésnél beszámít-e a szochofizetés felső határának számításába az összevont adóalapba tartozó kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó jövedelme és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, amelyek mentesülnek a szocho-fizetés alól? Köszönöm a választ. dr. Széplakiné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jóváhagyott osztalék kifizetésével kapcsolatosan kérném a segítségét. Egy társaság évekkel ezelőtt összeolvadt egy másik céggel, ahonnan "hozott magával" jóváhagyott osztalékot, továbbá annál a cégnél is volt jóváhagyott osztalék, amelybe a beolvadás megtörtént. Mindkét cég tulajdonosi köre megegyezett, a beolvadás során egy új tag is belépett. Kérdésem arra irányul, hogy az új tag belépése előtt jóváhagyott osztalékból részére kell-e kifizetést eszközölni? Az új tulajdonos tőkeemelés folytán szerzett üzletrészt. Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Tóth Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. tagja (nem társas vállalkozó) osztalékot vesz fel, melyet 08-as bevalláson jelentenünk kell. Mi a helyes alkalmazás minősége kód ebben az esetben a 08-as bevalláson? Az adóhivatal telefonos ügyintézője szerint jelentenünk kell T1041-es lapon és a 35-ös (társas vállalkozói munkaviszony mellett) alkalmazás minősége kódot kell a 08-as bevalláson szerepeltetünk, de véleményem szerint ez helytelen, mivel a tag nem válik biztosítottá az osztalékfizetés miatt, egyéb juttatást sem kap, aminek okán biztosítottá válna. Válaszát előre is köszönöm: Pallós Ivett

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os adózott eredmény terhére osztalékfizetést határozott el a 2017-es évben. 2017 decemberében meg is történt az osztalék kifizetése, de az eredetileg jóváhagyott összeget többszörösen meghaladó mértékben. A tulajdonosok a kifizetés fedezeteként az eredménytartalékban felhalmozott vagyont jelölték meg. Helyes és jogszerű-e ez az eljárás, még akkor is ha a tulajdonosok a kifizetést megelőzően taggyűlési határozatban jóváhagyták azt? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2010-ben alapított kft. 5 éven keresztül veszteséges volt, így osztalékfizetés 5 évig szóba sem kerülhetett. A 2016-os volt az első nyereséges éve, azonban osztalékot még ekkor sem tudott fizetni, mivel a negatív eredménytartaléka elnyelte a teljes adózott eredményét. A 2017. évet szintén nyereséggel zárta, ebből viszont már lehetne osztalékot fizetni, mivel a negatív eredménytartalék jóval kisebb, mint az adózott nyereség. A korábbi évekből viszont jelentős összegű tulajdonosi pótbefizetés található a lekötött tartalékban. Kérdésem az, hogy az adózott nyereségnek a negatív eredménytartalék ellentételezése után fennmaradó részét ki lehet-e fizetni osztalékként, vagy a tulajdonosok kötelesek olyan határozatot hozni, hogy ezt az összeget a pótbefizetés visszafizetésére fordítják? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eszközbeszerzés alkatrésznek

Pölöskei Pálné

adószakértő

Áfaalanyiság – határérték átlépése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink