Az örökzöld kérdés: elég a nyugta, vagy számlát kell adni?

Megosztás Tetszik

Online foglaláson keresztül értékesítő utazási iroda nyugtát állít ki vevői részére; helyesen jár-e el, hogyan tesz eleget szabályosan a bizonylatadási kötelezettségének? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, az InterTax Pro Kft. okleveles adószakértője válaszolt.

Utazási iroda saját szervezésű utakat online foglaláson keresztül is értékesít. Ebben az esetben a fizetés módja Paypal-on keresztüli vagy bankkártyás. A 900 ezer forint alatti szolgáltatásoknál, ha a vevő nem kéri a számlát, nyugtákat állít ki, melynek dátuma a fizetés napja. Minden vevővel személyes a kapcsolat, az iroda a szolgáltatás igénybevételénél átadja a nyugtákat. Mivel nagy részben külföldi utasai vannak, így a nyugta, illetve a számla postázása nem megoldás számukra, hiszen az utassal előbb találkoznak személyesen, mint ahogy a postai kézbesítéssel a bizonylatot megkaphatná. A kérdés az lenne, hogy a fenti módszer alkalmazásával (ha nem kér számlát, nyugtát adunk) helyesen jár-e el az utazási iroda, vagy sem? Ha nem, mi lenne a szabályos bizonylatolás? – kérdezte olvasónk.

Szakértőnk mindenekelőtt előre bocsátotta, hogy a kérdésre csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható körültekintő válasz. A kérdésben jelzett információkat alapul véve a következő válasz adható.

Az áfatörvény 166. paragrafus (1) bekezdése értelmében az adóalany két esetben mentesülhet a számlakibocsátás alól és helyette nyugtát is kiállíthat:

– a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig [163. § (1) bekezdés a) pont], illetőleg a teljesítés napján egyidejűleg [164. § (1) bekezdés a) pontja] készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri [165. § (1) bekezdés b) pontja]

– az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A paragrafus szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettséget azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv 358–369k. cikkeiben foglaltaknak [165/A §].

A második pont szerinti mentesülés a kérdésben érintett utazási iroda esetére nem lesz alkalmazható, így azt szükséges vizsgálni, hogy az első pont szerinti mentességbe belefér-e.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. paragrafusának 55. pontja szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek az alábbiak minősülnek:

„a) a csekk,
b) az elektronikus pénz,
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét”.

Szakértőnk meglátása szerint a Paypal, illetve a bankkártya megfelel a c) pont szerinti meghatározásnak, így ha egyéb körülmény nem befolyásolja a megítélést, akkor nyugta kibocsátása is lehetséges a felvázolt helyzetben.

Ugyanakkor az áfatörvény 173. paragrafusának (1) bekezdése rögzíti a nyugta kötelező adattartalmát, miszerint:

„a) a nyugta kibocsátásának kelte;

b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;

d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke”.

A (2) bekezdés pedig a következőt mondja ki: „abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalom helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető”.

Amint látható, a fizetés dátuma nem szerepel a fentiek között, helyette vagy a nyugta keltének, vagy a szolgáltatás igénybevételének időpontjának feltüntetése lenne indokolt ez utóbbi esetében, feltéve, ha a nyugta egyben a szolgáltatás igénybevételére is jogosít.

A nyugta igénybevevő részére történő „átadása” 2014-től már elektronikus formában is lehetséges, amennyiben az adóalany elektronikus nyugtát bocsát ki, így mentesül a postázás miatti többletköltségektől, illetve az időbeni csúszás okozta kellemetlenségektől.