Egyik dolgozónk 2019.09.27-től jogosult lesz az öregségi nyugdíjra, nyugdíjigényét benyújtja a nyugdíjintézethez. Cégünk tovább is foglalkoztatja. Tudomásom szerint leszámoltatni már nem kell. Kérdésem: bérszámfejtés során 09.27-től figyelembe vehetjük őt, mint nyugdíjast, tehát nem kell járulékokat vonni tőle, függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásáról szóló határozatot csak később kaphatjuk meg? Szíves válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Hajdu-Dudás Mária! Nagyon szépen köszönöm gyors válaszát. Múltkor elfelejtettem megírni, hogy férfi közalkalmazottról, felsőoktatási intézményben dolgozó tudományos kutatóról van szó. Rá is vonatkozik, hogy kérése esetén a munkáltató nem tagadhatja meg a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését? Hivatkozás:https://adozona.hu/kerdesek/2019_8_8_kozalkalmazott_nyugdij_sut Tisztelettel: Majorosné B. Hedvig
Tisztelt Szakértő! Egy közalkalmazott 2019. szeptemberben betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, decemberben pedig meglesz a 40 év közalkalmazotti jogviszonya. Az 1700/2012. kormányhatározat értelmében reménykedhetne a munkáltatói felmentésben, de mivel felsőoktatási intézményben dolgozik, tudományos kutatói munkakörben, felmerült a kérdés, hogy a munkáltató erre a rendeletre hivatkozva megtagadhatja-e a felmentést. Jogszerűen járna el így a munkáltató? (A felmentés több szempontból is előnyös lenne, amelyektől így a szóban forgó közalkalmazott elesne.) Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Majorosné B.Hedvig
Tisztelt Szakértő! Kettős állampolgár (magyar-német) vagyok. Jelenleg Berlinben lakom és dolgozom. 2019. július 24-én töltöttem be a 64. évemet. Így Magyarországon elértem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Magyarországon letöltött ipariskolás évek, katonaság, munkában töltött évek alapján hogyan igényelhetem most a magyar nyugdíjat? Jelenleg Németországban dolgozom, és még nem tudom, hogy Németországban mikor megyek nyugdíjba. Segítségét köszönöm. Imre
Tiszteld Dr. Hajdu-Dudás Mária! Elnézését kérem, hogy megint kérdezek, de felmerült egy újabb gond: 2019. 08.1 5-én nyugdíjba megy a munkavállaló férfi – akiről a szabadság miatt már kérdeztem Önt. Kiderült, hogy másnaptól mint nyugdíjas szintén itt fog dolgozni. Állítja, hogy mivel más a munkavállalói jogállása, augusztus 16-ától megilleti az újabb 30 nap szabadság 2019. december 31-éig. Arról, hogy csak a szavadság időarányos része jár neki, egyszerűen nem lehet meggyőzni, hiába mutogatom a munka törvénykönyvét. Kérem, segítsen, mert az Öntől érkező válasszal tudok vele szemben érvelni! Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát. Szép napot, jó hét végét kívánok! Anderlik István Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Viszló László 2013.03.18-án válaszolt már egy ilyen kérdésre, de nem volt egyértelmű, mivel a 2012. I. törvény sem egyértelmű véleménye szerint. A helyzet: nyugdíjba megy a munkavállalónk 2019.08.16-ától. Véleménye szerint addig ki kell vennie mind a 30 nap szabadságát, nem hajlandó elfogadni azt, hogy időarányosan jár neki 230 napra 19 nap. Mivel a főnökével jó viszonyban van, ezt el is hiszi. Viszont a munkabért én számfejtem, én fogok elszámolni, de ez senkit nem érdekel. Én szívem szerint, ha erre van törvényi lehetőség, visszavenném a túlvett szabadság munkabérét, mert igazságtalannak tartom ezt a kivételezést. Kérem segítségüket, változott-e azóta a szabadság-visszavonás megítélése. Előre is nagyon szépen köszönöm: Anderlik István Gyuláné
Az utóbbi időben több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy van-e módja a nyugdíjas személynek – a nyugdíjazását követően teljesített járulékfizetést is figyelembe véve – nyugellátás újbóli megállapítását kérni. Különösen gyakran vetődik fel ez a gondolat a nyugdíjkorhatár tényleges betöltésekor azok esetében, akik a korhatár betöltése előtt váltak nyugdíjassá, illetve a nyugdíjazást követően valamilyen okból (kérelemre, kereseti korlát túllépése vagy valamilyen közszolgálati jogviszony létesítése miatt) esetleg szünetelt is a nyugellátásuk folyósítása.
Tisztelt Szakértő! Kft. 50 százalékban tulajdonos tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatot. Korhatár betöltése miatt öregségi nyugdíjba vonul. Meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát az ellátás megállapításához? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Könyvelő
Tisztelt Szakértő! Dolgozóm bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonulni. Munkáltatóként mit kell neki adnom, értve ezalatt a felmondási időt, felmentési időt? Esetleg mindkettő kell? Hány nap jár? A szabadságot az utolsó napig arányosan kell kiadnom, azt tudom. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A megváltozott nyugdíjba vonulási feltételek mellett – mivel már nem kell a munkaviszonyt megszüntetni – a nyugdíjba vonuló alkalmazottnak jár felmentési idő, ha jár, akkor mennyi? Szabadság csak időarányosan jár? A munkaviszonya mikor és milyen jogcímen szűnik meg? Válaszát előre is köszönöm.
2017.07.10. napján szűnt meg a munkaviszonyom, nyugdíjba vonulásom miatt 07.09.én kellett volna megszűnnie, mivel a születési dátumom 1954.01.09. Ezután rögtön, 2017.07.11-én felvettek megbízásos szerződéssel. Emiatt elestem kéthavi nyugdíjkifizetéstől, mivel a munkáltató nem hagyott ki egy napot sem a felmondás és a szerződéskötés között. A szerződésemet csak a hetedik hónap végén kaptam meg, írtam alá, így nem reagálhattam a dátum miatt. a nyugdíjintézet értesített a problémáról, hogy a nyugdíjkifizetés így nem lehetséges. Emiatt a cég megszüntette a szerződésemet, ezalatt én folyamatosan dolgoztam, erről senki sem tájékoztatott, majd kaptam egy új szerződést 2017.09.18-ai dátummal. Kérdésem a következő: a két hónap nyugdíj ki nem fizetésért ki a felelős, hova fordulhatok a kárigényemmel?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság beltagja, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, 2019 júniusában nyugdíjba mehet. Azzal tisztában vagyok, hogy ki kell jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon az érintettet, csak azzal nem, hogy milyen dátummal. A nyugdíjba vonulást megelőző nappal? Valamint a beltag marad továbbra is a társaságnál ügyvezető és maradhat "munkaviszonyban"? Nem fog társas vállalkozónak minősülni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Egy közalkalmazott 2013-ban a munkaviszonya mellett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemhez is jutott, melyből levonták a nyugdíjjárulékot is. Figyelembe kell-e venni a nyugdíj alapját képező jövedelemként a munkáltatói igazolás szerinti egyéb jövedelmet? Ha ezt a munkáltatói igazolás ellenére sem számítják be a nyugdíjalapba, akkor mikor kezdődik a levont összeggel kapcsolatos visszaigénylés adójogi elévülése? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghellyel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
1956 márciusában született munkavállaló 2020 szeptemberében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, 5 év nappali tagozatos.egyetem és 41 év folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt követően. Mikortól mehet ténylegesen nyugdíjba, mikor kezdődik a felmentési ideje, ebből mennyit kell ledolgoznia? A felmentési idő beleszámít-e a munkaviszonyba? Megkezdhető-e a felmentési idő a korhatár betöltésének napját megelőzően? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghelyekkel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy ha a munkáltató a munkavállaló részére nyugdíjba vonulására tekintettel 2018-ban ajándékot ad, 53 ezer forint értékben, akkor az milyen adózási kötelezettségeket jelent a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak? Van adómentes rész, vagy a teljes összeg adóköteles lesz? Kinél jelentkezik adófizetési kötelezettség, és mi lesz az adóalap? Milyen mértékű szja-t és ehót kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték