Tisztelt Szakértő! A megváltozott nyugdíjba vonulási feltételek mellett – mivel már nem kell a munkaviszonyt megszüntetni – a nyugdíjba vonuló alkalmazottnak jár felmentési idő, ha jár, akkor mennyi? Szabadság csak időarányosan jár? A munkaviszonya mikor és milyen jogcímen szűnik meg? Válaszát előre is köszönöm.
2017.07.10. napján szűnt meg a munkaviszonyom, nyugdíjba vonulásom miatt 07.09.én kellett volna megszűnnie, mivel a születési dátumom 1954.01.09. Ezután rögtön, 2017.07.11-én felvettek megbízásos szerződéssel. Emiatt elestem kéthavi nyugdíjkifizetéstől, mivel a munkáltató nem hagyott ki egy napot sem a felmondás és a szerződéskötés között. A szerződésemet csak a hetedik hónap végén kaptam meg, írtam alá, így nem reagálhattam a dátum miatt. a nyugdíjintézet értesített a problémáról, hogy a nyugdíjkifizetés így nem lehetséges. Emiatt a cég megszüntette a szerződésemet, ezalatt én folyamatosan dolgoztam, erről senki sem tájékoztatott, majd kaptam egy új szerződést 2017.09.18-ai dátummal. Kérdésem a következő: a két hónap nyugdíj ki nem fizetésért ki a felelős, hova fordulhatok a kárigényemmel?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság beltagja, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatait, 2019 júniusában nyugdíjba mehet. Azzal tisztában vagyok, hogy ki kell jelenteni a 19T1041-es nyomtatványon az érintettet, csak azzal nem, hogy milyen dátummal. A nyugdíjba vonulást megelőző nappal? Valamint a beltag marad továbbra is a társaságnál ügyvezető és maradhat "munkaviszonyban"? Nem fog társas vállalkozónak minősülni? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Egy közalkalmazott 2013-ban a munkaviszonya mellett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemhez is jutott, melyből levonták a nyugdíjjárulékot is. Figyelembe kell-e venni a nyugdíj alapját képező jövedelemként a munkáltatói igazolás szerinti egyéb jövedelmet? Ha ezt a munkáltatói igazolás ellenére sem számítják be a nyugdíjalapba, akkor mikor kezdődik a levont összeggel kapcsolatos visszaigénylés adójogi elévülése? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghellyel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
1956 márciusában született munkavállaló 2020 szeptemberében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt, 5 év nappali tagozatos.egyetem és 41 év folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt követően. Mikortól mehet ténylegesen nyugdíjba, mikor kezdődik a felmentési ideje, ebből mennyit kell ledolgoznia? A felmentési idő beleszámít-e a munkaviszonyba? Megkezdhető-e a felmentési idő a korhatár betöltésének napját megelőzően? Kérem, hogy válaszát szíveskedjen tételes joghelyekkel alátámasztani! Előre is köszönettel: egy közalkalmazott.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy ha a munkáltató a munkavállaló részére nyugdíjba vonulására tekintettel 2018-ban ajándékot ad, 53 ezer forint értékben, akkor az milyen adózási kötelezettségeket jelent a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak? Van adómentes rész, vagy a teljes összeg adóköteles lesz? Kinél jelentkezik adófizetési kötelezettség, és mi lesz az adóalap? Milyen mértékű szja-t és ehót kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
Tisztelt Szakértő! Jelenleg a nők negyven éves nyugdíja előtti felmondási időmet töltöm 2018.12. 29-éig, közalkalmazottként. Ha nyugdíjazásomat 2018. 12. 30-ától kérem, akkor rám a 2018-as vagy a 2019-es nyugdíjszabályok vonatkoznak-e? Egy nemrégiben megjelent cikkük szerint sokkal kedvezőbb, ha 2019-ben kérném a nyugdíjazásomat. Mit javasol, hogyan járjak el, hogy számomra a legkedvezőbb legyen? Meg kell-e szüntetnem a másik munkáltatónál a munkaviszonyomat? Köszönettel: Kovácsné
Tisztelt Szakértő! 2018 júliusától a nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyát nem kell megszüntetni, viszont a T1041-en át kell jelenteni 3110-es kódra munkaviszonyban álló nyugdíjasra. Az időpontokkal nem vagyok tisztában. Ez évben például még július előtt volt egy dolgozónk, aki nők 40-nel gondolt nyugdíjba menni. Ki is lépett, aztán kiderült, hogy nem jogosult nyugdíjra. Szóval azzal nem vagyok tisztában mikor és milyen dátummal jelentsem át a T1041-en. Megvárjam a határozatot és önrevíziózzak számfejtésnél? A T1041-en meg utólag jelentsem. Én inkább levonnám a járulékokat a határozat kézhezvételéig, mint nyugdíjasként kezelem és a végén meg nem is állapítják meg. Mi a helyes joggyakorlat ez ügyben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely kényszertörlési eljárás keretein belül szűnt meg. Az ügyvezetőként bejelentett személy – mint utólag kiderült – nem is volt ügyvezető, csak tag a társaságban. Nyugdíjazási folyamata közben derült ki, hogy a társaságba ügyvezetőként volt bejelentve, és azt a jogviszonyát törölni kellene. Viszont sem neki, sem másnak nincs meghatalmazása a már törölt cégre vonatkozóan elektronikus bejelentőlap benyújtására. Papír alapon kellene kérvényezni a NAV-ot a jogviszony törlésére esetleg? Önnek mi a véleménye? Köszönöm előre is válaszát!
Jól ismert szabály, hogy a nyugdíjazás érdekében az igénylőnek meg kell szüntetnie a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a vonatkozó szabályokat, kiderül, jó néhány biztosítási jogviszony megléte nem szerepel a „tiltólistán”.
Egy 62 éves dolgozó 2017.08.27-től jelenleg is táppénzen van. Most, március 31-ével megszűnik a munkaviszonya, nyugdíjazás miatt. Jár-e neki a táppénzes időszakra szabadság, vagyis meg kell-e váltani a hét hónapra (augusztustól márciusig) eső szabadságát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy kft., ahol kettő ügyvezető van. Az egyik ügyvezető egyben a cég egyszemélyes tulajdonosa is. Ő külföldön dolgozik, ténylegesen nem vesz részt a cég életében. A másik ügyvezető a társasági szerződés értelmében munkaviszonyban, heti 10 órában látja el az ügyvezetői teendőket. Az illető pusztán ügyvezető, nem tulajdonosa a cégnek. 2018. április 14-én öregségi nyugdíjassá válhat. Ennek érdekében 2018. 04. 13-án meg kell szüntetni a munkaviszonyát. Kérdés, hogy ezt követően 2018. 04. 15-től ismét be lehet jelenteni a fenti óraszámra, akkor már mint nyugdíjas munkavállalót? Válaszát előre köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1953 augusztusában született férfi rendelkezik – csak a jelen munkáltatójánál – 30 évi szolgálati idővel. 2018. év elején szeretne nyugdíjba menni. Jól értelmezzük a munka törvénykönyve előírásait, mely szerint a 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, és a törvény előírása szerint nem jár végkielégítés? Közös megegyezés alapján szabadon állapítható meg a még munkaviszonyban letöltendő idő, illetve a nyugdíjba vonulásra tekintettel végkielégítés helyett valamilyen összegű juttatás? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője munkajogi jogviszonyban állt november 30. napjáig, és december 1-jén nyugdíjasként látná el tevékenységét. Milyen jogviszonyban teheti ezt, és van-e bejelentési kötelezettsége a NAV felé? Válaszát várva, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője 2017. október 21-étől nyugdíjas. Kérdésem, hogy október hónapra a járulékok (szociális hozzájárulási adó, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék) teljes összegét meg kell fizetni a szakmai bérminimum után, vagy csak időarányosan, október 20-áig? (Jogviszonya a nyugdíjazás előtt társas vállalkozó főállású tagja volt.) Köszönöm válaszát.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték