Főszabály szerint a nyugdíj alapjául az 1988-tól szerzett keresetek szolgálnak, számos esetben azonban az 1988. január 1-je előtti jövedelmet is figyelembe kell venni.
Egy 1969-ben született személy kérte a szolgálatiidő-számítást. Ez alapján 2025-ig 31 év 299 napja jött ki. 1988-tól 1992-ig főiskolát végzett, amit bele lehet számítani a szolgálati idejébe. Viszont 2020-tól heti 10 órás munkaviszonyban dolgozott, 30 százalékos minimálbérrel. Mindenhol az olvasható, hogy ha nincs meg a havi minimálbéres jövedelem, akkor kevesebb a szolgálati idő. De neki nem így számolták. Akkor most mennyi a szolgálati ideje? 65 évesen elmehet nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 33. számában a 2026-ban nyugdíjba vonulók ellátásának megállapításához szükséges valorizációs szorzókat tartalmazó 75/2026. kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2026-ban sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap nagysága. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Noha meglehetősen gyakran foglalkozunk azzal, hogy a társadalombiztosítási járulék esedékessége hogyan befolyásolja az ellátásokat, a szinte napi rendszerességgel jelentkező problémák miatt – egy nemrégiben előfordult konkrét eset kapcsán – cikkünkben tovább boncolgatjuk ezt a témát.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíj alapjául szolgáló, az átlagszámítási időszakban – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből számított havi átlagkereset, a másik a nyugdíjazásig elért, megszerzett szolgálati idő hossza, amely meghatározza, hogy milyen mértékben lehet figyelembe venni a kiszámított havi átlagkeresetet. A nyugdíj összege szempontjából tehát nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjigény elbírálása során.
Visszatérő kérdés a kisadózók körében, hogy a befizetéseik alapján milyen mértékű nyugdíjra lesznek jogosultak, kell-e esetükben arányos szolgálati időt számítani, vagy a teljes kisadózói jogviszony időszaka nyugdíjra jogosító időnek számít?
A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésével egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az milyen módon befolyásolja a nyugdíjjogszerzést, illetve hátrányos lehet-e a majdani nyugdíjazás során.
Tisztelt Szakértő!
Megjelent a Magyar Közlöny 35. számában a 2025-ben nyugdíjba vonulók ellátásának megállapításához szükséges valorizációs szorzókat tartalmazó 59/2025. kormányrendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. kormányrendelet módosításáról.
Egy férfinek 1,5 éve van, hogy elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt. Jelenleg bruttó 326 ezer forint a bére. Mennyiben számítana a nyugdíjában, ha emelkedne a fizetése? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték