Évek óta egyre több honfitársunk dolgozik külföldön, akik egy része bizonyára tervezi, hogy nyugdíjas éveit szeretné Magyarországon tölteni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyre többször merül fel a kérdés, miszerint a külföldön megszolgált és kifizetett nyugdíj összegét terheli-e adó Magyarországon.
Az Ukrajnában több mint két éve dúló háború következményeként számos idős, nyugdíjas korú személy menekült Magyarországra ideiglenes vagy végleges letelepedés szándékával. Esetükben felmerül a kérdés, hogy Magyarországon jogosultak lehetnek-e nyugdíjra, és ha igen, nyugellátásuk milyen összegben állapítható meg.
Miért csak 1988. január 1-jétől veszik figyelembe a jövedelmet? Előtte is volt járulékfizetéses időszak. Mi lesz az előzőleg befizetett járulékkal? Kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Az induló nyugdíj (továbbá korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék – ellátások) kiszámításánál, a hatályos nyugdíjbiztosítási szabályok szerint, az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. Természetesen a régi keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása. A Magyar Közlöny 38. számában megjelent az idei valorizációs szorzókat kihirdető kormányrendelet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 43. szakasza rögzíti, hogy nyugellátás megállapítása során a szolgálati időt, illetve kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni.
Svédországban élő olvasónkban felmerült a kérdés, hogy Magyarországról érkező nyugdíjára a svéd adóhatóság kivethet-e személyi jövedelemadót. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A Bankmonitor megállapításai szerint a férfiak nagyobb eséllyel számíthatnak jó nyugdíjra, míg a nőket komolyabban fenyegeti az időskori nélkülözés veszélye. Emiatt a nőknek kiemelten fontos egy betonbiztos pénzügyi stratégiával készülni az idős korra, olvasható a Bankmonitor honlapján.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az emberek túlnyomó többsége igénybe is veszi a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíj megállapítását.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték