Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a Safis-EVO Zrt.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen, továbbá, hogy részvényeit nyilvánosan forgalomba hozza. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Üdvözletem! Feltételezzük, hogy az őstermelő tételes adózást választott, és bevétele túllépte a 600 ezer forintot, de nem éri el a 4 millió forintot. Ekkor még mindig több lehetősége van, de a legáltalánosabban használt "adózási mód" az, hogy a bevétel 20 százalékának megfelelő költségszámlával rendelkezik, és ezzel az adózást nagyjából le is tudta. Példának okáért a bevétele 3 millió forint, a költségszámlák összege 1 millió forint. Számszakilag van 2 millió forint nyeresége, miközben teljesen jogszerűen azt nyilatkozta, hogy nincs jövedelme. A kérdés: egy esetleges ellenőrzés során hivatkozhat-e a fenti 2 millió forint nyereségre mint forrásra? Akár mint a magánszemély jövedelmére, akár mint az őstermelő nyereségére? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbi kérdésre. Katás betéti társaság beltagja kisadózóként be van jelentve (25 ezer forinttal), a kültag nincs bejelentve mert nem működik közre a bt. tevékenységében. Tulajdoni arányok 50-50 %. Az elért katás bevétel 5 millió forint. Hogyan kell kiszámítani az szja-törvény 66. § af) pontja szerinti kisadózó tagként be nem jelentett tag részére a bt. NYERESÉGÉBŐL (?) való részesedésként kifizetett összeget? Az 5 milliós bevételből költségként levonom a havi 25 ezer forintot? Mennyit vonok le mint ehhez kapcsolódó, a bejelentett katás tag részére kifizetett tagi jövedelem összege jogcímen költségként? Rendben van, hogy a költségszámlákat gyűjtöm, de ezen felül mondhatom-e azt, hogy mondjuk a bejelentett katás tag havi tagi jövedelme 500 ezer forint? Ezt az 500 ezer forintot veheti fel a bejelentett tag 25 ezer forinttal, és akkor nem maradna felosztható NYERESÉG. Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
A vállalatok adóztatásának átalakítására tett javaslatot ma az Európai Bizottság, amelynek célja egy növekedésbarát és tisztességes társaságiadó-rendszer létrehozása az uniós egységes piacon.
Tisztelt Szakértő! 2 éve működő katás bt.-ben a beltag kataalany személyesen közreműködik. A kültag nem vesz részt semmilyen módon a cég tevékenységében, tulajdoni arányuk 50-50 százalék, a társasági szerződés szerint a nyereség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Van-e lehetőség arra, hogy a taggyűlés olyan határozatot hozzon, amelyben a kültag teljes mértékben vagy nagy részben lemond a nyereségéről? Tehát például a kültag csak a nyereség 5 százalékára tart igényt, a többit a beltag vegye fel? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Katás bt. bel- és kültagjának a "nyereség" kifizetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az lenne a kérdésem, hogy a "nyereséget" a vagyoni hozzájárulás alapján kell számolni? Vagy mivel ennél a cégnél a társasági szerződésben meghatározták a "nyereség" felosztását, ami eltér a vagyoni hozzájárulástól, így ezt kell figyelembe venni? Válaszukat köszönöm.
A hitelintézetek összesen 360,1 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el az első fél évben, jóval több mint dupláját az egy évvel korábbi 155,9 milliárdnak. A 127 hitelintézetből 83 hitelintézet 368,1 milliárd forint nyereséget, 44 pedig 8,0 milliárd forint veszteséget könyvelt el az első félévben - közölte szerdán kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Nem egyértelműek a 2016. június 7-én elfogadott adótörvénycsomag – társasági adózást (tao) érintő – egyes módosításai, s bizonytalan a végrehajthatóságuk.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az a magánszemély, aki a kft. 38 százalékos tulajdoni hányadát birtokolja, jogosult-e betekinteni a cég könyvelésébe, illetve láthatja-e a költségként elszámolt számlákat. A többségi tulajdonos szerint ugyanis neki semmiféle joga nincs a cégben. Sajnos felmerült a fiktív számlák elszámolásnak a gyanúja, és a kisebbségi tulajdonos úgy érzi, hogy mindez a nyereség szándékos csökkentését, és ezáltal az ő megkárosítását célozza. Amennyiben van lehetősége a cég költségelszámolásának az ellenőrzésére, akkor kérem, hogy jogszabályhellyel szíveskedjék alátámasztani, mert eléggé eldurvult a párbeszéd a két tulajdonos között. Válaszát nagyon szépen köszönöm.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése, amelyben megerősítik a korábban közölt nyereség- és osztalékadatokat. A tavalyi eredmény után 50 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek a jegybank.
A társaságok korábbi évek veszteségeivel csökkenthetik adott évi nyereségüket, fizetendő adójukat. Példákkal ismertetjük, hogyan befolyásolja a minimimumadó, az átalakulás és az elidegenítés az elhatárolt veszteség felhasználását, továbbá erre milyen időkorlátokra és átmeneti szabályokra kell tekintettel lenni.
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület rendelkezik ingatlannal, amit most értékesíteni szeretne. Az ingatlan egy irodaházban lévő terem és irodarész. A nettó érték és az eladási ár között körülbelül 10 millió forint a nyereség. Ebben az esetben a civil szervezetnek ez után kell-e társasági adót fizetnie? Vagy a civil tevékenységébe beletartozik ez? Az ingatlant közhasznú rendezvényekre használták, esetenként bérbe adták a termet. Várom válaszukat.
Korábban devizahitel miatt a mérleg szerinti sajáttőkesorunk enyhén mínuszba fordult. Idén viszont már újra nyereségesek vagyunk, és van mondjuk 3 millió forint a bankszámlánkon. A kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. Viszont tudjuk, hogy az új törvények szerint a cégeknek meg kell felelniük annak a törvényi kötelezettségnek is, hogy a sajáttőkesoruk a mérlegben eléri a jegyzett tőke felét – esetünkben az 5 millió fele 2,5 millió. Tehát az értelmezésem szerint a mérlegben szereplő sajáttőkesort javítanunk kell, különben felszámolnak bennünket. Amire természetesen felhasználhatnánk az idén megkeresett 3 millió forintot, ami a bankszámlán van, hiszen ha nem költjük el semmire, akkor a mérleg szerinti eredmény megjelenik az éves mérlegben a saját tőkét növelve. Viszont az gond, hogy nekünk semmi szükségünk likviditásra, és így feleslegesen áll a bankszámlán a 3 millió forint. Szívesebben költenénk ezt az összeget ingatlanbefektetésre, ami a cég vagyonát növelné. Ha viszont a 3 millió forintot elköltjük ingatlanra, akkor a mérleg szerinti eredmény már megint nulla lesz, azaz nem fogja növelni a saját tőkét, s az ingatlan viszont, amire a 3 milliót költöttem NEM jelenik meg a saját tőke soraiban, hiszen nincs a saját tőke soraiban ingatlanelem. Jól értem, hogy ebben a helyzetban, ha ingatlanra költöm ezt a 3 millió forintot, akkor valóban nem javul a mérlegben a sajáttőkesorom, és annak ellenére, hogy nő a cég vagyona, felszámolhatják a céget 2016 márciusában, arra hivatkozva, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke felét? kérem segítségüket! köszönöm!
Kft. magánszemély banknál fennálló követelését 50 százalékos értéken megvásárolja, és azt a bank felszámoló biztosa a kft. banknál fennálló tartozásába 100 százalékos értéken beszámítja. A vásárlásnál keletkező 50 százalék nyereség elszámolásának módját szíveskedjenek megadni..
Tisztelt Adózóna ! A következő témában kérem szíves állásfoglalásukat. Belföldi illetőségű magánszemély külföldről, Svájcból (EUR-ban és USD-ben) értékpapír (kötvény) eladásából származó árfolyamnyereség/veszteség jövedelem összegének meghatározásakor mi a helyes számítási mód: 1. Az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskor keletkezett árfolyamnyereség (eladási érték, bekerülési érték) külföldi pénznemben megállapítva (EUR, USD) szorozva az értékesítéskori devizaárfolyammal, vagy 2. Az értékpapír (kötvény, részvény) bekerülési értéke szorozva a vásárláskori devizaárfolyammal, és az értékpapír (kötvény, részvény) eladáskori értéke szorozva az értékesítéskori árfolyammal, a két forintra átszámított összeg különbözete az árfolyamnyereség/veszteségből származó jövedelem. Ezek az értékpapírok 2010. és az azt követő években kerültek megvételre, a magánszemély befektetéseit ezekben az értékpapírokban tartja. Állásfoglalásukat előre is köszönöm, Tisztelettel: Bertókné Oros Zsuzsanna
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték